Hét közben késő estig tartok úszóedzéseket, így amikor hazaérek, általában még éhes vagyok, de nem vágyom semmi nehézre, ami aztán egész éjjel ébren tart, viszont szükségem van valami könnyűre, ízesre és melegre. Hát erre egyszerűen nincs is alkalmasabb, mint egy jó kiadós leves. Talán nincs még egy ország, ahol olyan sokszínűen használják ezt a fogást, mint Magyarországon. Itt Londonban azért mégis sikerült tágítanom a látókörömet, pedig itt levesen nagyjából azt a fajta sűrű, krémes ételt értik, ami nálunk leginkább a főzelékek alapja. Persze a világkonyha egyik központjában azért nem volt nehéz inspirálódnom, így a tél lezárásaként megosztom veletek az idei szezon kedvenceit, amikből nagyon sok adag készült az elmúlt néhány hónapban és amiket nem vagyok rest napokig enni reggel, délben, este, mert annyira tele vannak ízekkel. Szerintem még tavasszal is visszakúsznak az étrendünkbe, mert imádom, hogy egy adag megfőzése után napokig nem kell gondolkodnom a vacsorán.

1. Walesi leves

Ezt a receptet egy Jamie Oliver-műsorból lestük el, majd nálunk a hűvösebb hónapok egyik szupersztárjává vált. Mivel itt egy klasszikus magyar húslevest elkészíteni elég nagy feladat (az alaplének való csontos húsok egyáltalán nem népszerűek, és például fehérrépa egyáltalán nem kapható), kénytelenek voltunk nyitni a helyi megoldások irányába. Mivel imádjuk a bárányhúst, ezért nagy izgalommal vetettük bele magunkat a klasszikus walesi leves elkészítésébe, ami igazából négy zöldségből áll: póréhagyma, krumpli, sárgarépa, illetve az itt igen nagy népszerűségnek örvendő levesbetét, a karórépa (angolul swede), ami krumpli állagú, de édeskés, mint egy répa. Ezenkívül a báránynyak adja a leves testét. Mivel a zöldségeket különböző időpontban kell a leveshez adni, mert eltérő a főzési idejük, és az sem baj, ha azonos méretűre vannak vágva a kockák, így ez a leves Márton reszortja, benne ugyanis megvan az alázat és a türelem, ami egy jó húsleves elkészítéséhez kell. Barninak főzünk bele egy adag cérnametéltet, és már meg is van a családi vacsora.

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma

0,5 kg báránynyak, nagyjából 5 cm-s kockákra vágva 

0,5 kg karórépa

2 szál sárgarépa

2 szál paszternák (fehérrépával is helyettesíthető)

1 szál póréhagyma

300 g krumpli

Elkészítés:

Két liter vizet egy kis sóval felforralunk, majd hozzáadjuk a megpucolt hagymát, és egészben a báránynyakat. Miközben újra felforr a víz, kis szűrővel eltávolíthatjuk a nem oda való részeket a leves felszínéről. A húsnak körülbelül tíz-tizenöt perc kell, ezután vegyük ki a léből. Elsőként a karórépa kerül az alaplébe, nagyjából egycentis kockákra aprítva, majd ezt követi a répa és a paszternák, szintén centi vastag szeletekben. Ha csontos húst vettünk, finoman fejtsük le, és a négycentis darabokra vágott, hámozott krumplival tizenöt-húsz percre helyezzük vissza a gyöngyöző levesbe. Ezalatt a póréhagymát alaposan mossuk át, és karikázzuk fel. Amikor már majdnem megfőtt a krumpli, tegyük bele a hagymát is, és forraljuk tíz percig. Ehetjük frissen elkészítve is, de a hűtőben tárolva másnapra érnek össze igazán az ízek. Walesben gyakran fogyasztanak hozzá helyi tehéntejből készült sajtot (Caerphilly) és vajas kenyeret.

2. Sütőtökkrémleves kínai öt fűszerrel

Ez az igazi szívet melengető ízpárosítás. Imádják egymást, és értelmet adnak egymásnak. A sütőtök édes, krémes jellegét teljesen lázba hozza a csillagánizst, édesköményt, szegfűszeget, szecsuáni borsot és fahéjat tartalmazó kínai öt fűszer egzotikus ízvilága. Nálam minden krémleves úgy kezdődik, hogy némi olívaolajjal sütőben megsütöm a leves alapját adó zöldséget, legyen az sárgarépa, karfiol, brokkoli, sütőtök vagy paszternák. Egyszerűen más dimenzióba helyezi az ízeket, ha a sütőben kicsit karamellizálódik a zöldségben található cukor. Utána már csak összeturmixolom, és kedvemre ízesítem. Nekem a legjobban a turmixgép vált be a krémlevesek elkészítésekor, az ugyanis egy olyan levegősséget ad a leveseknek, amitől szinte selyemként simítja végig az ízlelőbimbóinkat. Ezt valahogy a botmixerrel sosem tudtam elérni.

Hozzávalók:

1 kisebb sütőtök, kockázva

1 fej salotta hagyma (szerintem krémlevesekbe sokkal jobban illik, mint a vöröshagyma)

1 liter zöldségalaplé

1 dl tejszín (én zabtejszínt használok, szerintem szuperul megy a zöldségekhez, és rögtön vegánná tehető a leves)

1-2 tk kínai öt fűszer

(Titkos alapanyag: Marmite, amellyel a sót váltom ki, a földes gabonaíz pedig ad neki némi extra csavart. De azért csak óvatosan vele!)

Elkészítés:

A kockára vágott sütőtököt olívával, kicsi sóval, borssal ízesítve a sütőben megsütöm. Ez alatt megdinsztelem a hagymát, és mielőtt felönteném az alaplével, rádobom a kínai öt fűszert, majd adok neki egy-két percet, hogy életre keljen a hőtől. Ha elkészült a sütőtök, és minden kocka puhára sült, akkor hozzáadom az alaphoz, egyet rottyantok rajta, és már mehet is a turmixgépbe. Krémesítem tejszínnel, és folyamatosan kóstolgatom, ízesítem, hogy szépen egyensúlyba kerüljenek az ízek. Itt lehet belecsempészni a Marmite-ot, aki ismeri ezt az „angolikumot”. Egy kis narancslével mélyíthető az ízélmény, a sav mindig jót tesz az összhangnak, a sütőtök pedig igazán jól megfér a citrusfélékkel, főleg a színben hozzá passzolókkal.

3. Francia hagymaleves zsályás, sajtos pirítóssal

Nem tudok ennél rusnyább és finomabb levest elképzelni. Ahhoz képest, hogy mennyire nem fotogén, elképesztő sok örömünk lehet benne. Tényleg mutogatnánk fűnek-fának, hogy milyen istenit rittyentettünk és micsoda ízek vannak benne, de sajnos vállalhatatlanul néz ki. Mondanom sem kell, hogy ez Márton felségterülete, én ugyanis teljesen alkalmatlan vagyok ennyi hagyma felszeletelésére, még úgy is, hogy a háztartásunkban nekem van a legtöbb úszószemüvegem. De ezeket az izmos, testes leveseket a férjem egyszerűen jobban érzi, míg én kiválóan tudom egyensúlyozni az ízeket a könnyebb krémlevesekben. Hát, ez a mi szerelemnyelvünk, na.

Hozzávalók:

1 férj

6 gerezd fokhagyma

5 fej vöröshagyma

3 fej fehér hagyma

3 fej salotta hagyma

300 g póréhagyma

50 g vaj

olívaolaj

1 marék friss zsályalevél

2 liter marha-/zöldség-/csirkealaplé

2 cm vastagra szeletelt kenyér pirítani

200 g sajt

Worcestershire-szósz

Elkészítés:

Vékonyra szeleteljük az ÖSSZES hagymát, kivéve a fokhagymát, mert azt zúzzuk. Egy vastag falú, tapadásmentes edényben a vajat és az olívaolajat összekeverjük a fokhagymával és a zsályalevelekkel, majd hozzáadjuk a többi hagymát. Lefedjük, de nem teljesen, így főzzük lassú tűzön ötven percig. Időnként megkeverjük, hogy oda ne kapjon, és ízesítjük sóval, borssal. Az utolsó húsz percre levesszük a fedőt. Ha már szépen összefőtt a sokféle hagyma, hozzáadjuk az alaplevet (mi néha bárányt használunk ehhez is), felforraljuk, és tíz-tizenöt perc alatt készre főzzük. Tökéletes kiegészítő hozzá a sajtos, zsályaleveles pirítós, meglocsolva kis Worcestershire-szósszal – ez készülhet sütőben vagy a klasszikus NDK-s melegszendvics-készítőben is, már ha valakinek még megvan.

4. Currys, kókusztejes rákleves

Ennek a levesnek az alapanyagait otthon valószínűleg sokkal több időbe és energiába telik beszerezni, mint itt, Londonban, de megéri utánajárni a vörös thai currypasztának (ami amúgy elképesztően sokrétűen használható, mert kókusztejjel szinte bármilyen zöldséget életre kelt, és mennyei „zöldségpörkölt” készíthető belőle, ha valaki rákap az ízére), egy kis ráknak (bár szerintem csirkével is működik), a halszósznak, ami extra ízt ad a „sózásnak”, és a hamarosan szezonját ünneplő spárgának. Én igazi korianderrajongó vagyok, úgyhogy az a leves, amit tele lehet pakolni korianderrel, csak jó lehet.

Itt a currypaszta meg a lime ad egy erőteljes, kissé savanykás, csípős alapízt, a halszósz felel a sózásért, amit szépen lekerekít és -simít a kókusztej. De ami a legeslegjobb benne, hogy a mélységét az alapanyagok ízgazdagsága adja, nem pedig az elkészítési metódus, így az egész leves nettó tizenöt perc alatt megvan. I-má-dom!

Hozzávalók:

2 salotta hagyma

1 evőkanál vörös thai currypaszta

1 liter alaplé (lehet zöldség- vagy csirke-)

400 ml konzerv kókusztej

250 g rák

egy csokor zöld spárga

1 teáskanál halszósz

1 lime leve

hatalmas csokor friss koriander

kínai tojásos tészta vagy rizstészta

Elkészítés:

A hagymát üvegesre pirítom, majd rádobom a currypasztát. Néhány percig hagyom, hogy ismerkedjenek, majd felöntöm az alaplével. Ha rottyant egyet, akkor a kókusztejjel krémesítem, halszósszal „sózom”, és már kész is a leves alapja. Ezután nagyjából három perc alatt megfőzöm benne a rákot és a spárgát, a végén a lime levével savanyítom kicsit, majd tálaláskor telerakom friss korianderrel és a tésztával.

Pásztory Dóri

A képek a szerző tulajdonában vannak