–

Miért eszünk Márton napján libát? De miéééért?!

Ez kevésbé szexi sztori, nyugodtan átugorhatod, ha már ismétlés neked.

Ha viszont még nem hallottad, és mindig is szégyenkezve húztad össze magad, amiért nem vágod, hogy miért is eszünk ilyenkor libát, akkor most elmesélem.

Szent Márton állítólag már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy életét az emberek megsegítésének szenteli. Jótettei nyomán elképesztő népszerűségre tett szert. Állítólag a libák úgy jöttek a képbe, hogy amikor Mártont püspökké akarták választani, ő elrejtőzött egy libaólban, a libák azonban olyan hangosan gágogtak, hogy lebuktatták őt – így hát nem menekült meg a püspöki tisztségtől.

Egy másik történet szerint egy népszokásból eredeztethető, hogy miért kötelező ilyenkor libát enni.

A Márton-nap az őszi munkák végét jelentette – ilyenkor fizették ki az urak az inasokat, cselédeket. A fizetség mellé pedig hagyományosan egy felhizlalt lúd is járt, meg az adott év szüretéből származó újbor.

A ludat aztán megsütötték és újborral tálalták, amihez temérdek Márton-napi babona is kapcsolódik, például, hogy ha valaki nem eszik libát Márton napján, akkor egész évben koplalni fog. Ami érthető, hiszen aki nem dolgozott, nem is kapott libát ilyenkor.

Persze ennél elvontabb babonák is kapcsolódnak a naphoz. Az egyik személyes kedvencem: „Aki november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz” – így legyen.

Úgyhogy biztos, ami biztos, egy hétre elegendő levest főztem a többieknek, hogy jóllakottak és boldogok legyünk. Ehhez pedig egy unortodox receptet választottam, a kollégámét, Tóth Flóráét, aki a libalevest rendszerint ázsiai fűszerekkel készíti: csillagánizzsal, gyömbérrel, szegfűborssal, fahéjjal és borókabogyóval. Elárulom: valami mennyei.

Ha megtanulod ezt a levest elkészíteni, feleségül vesznek

via GIPHY

Ha első hallásra fenntartásaid vannak is leves a fűszerezését illetően, hidd el, azzal a férfival, aki értékelni tudja az ilyen kulináris finomságokat, a későbbiekben sem lesznek gondok. Térjünk is rá az elkészítésére, amit mindenki annyira vár. (Dobpergés…) A recept a következő:

Hozzávalók 6 főre:

2 libamell

1 csomag libaaprólék (fél kiló – csontos hús, pecsenyemáj, zúza, de szív is lehet)

0,5 kg répa

1 nagy csomag leveszöldség (2 hagyma, 3-4 fehérrépa meg még pár répa, zeller, karalábé, kis darab káposzta vagy pár kelbimbó, 1 nagyobb krumpli)

1 gerezd gyömbér

1 egész fahéj

1 csillagánizs 

szegfűbors

borókabogyó

só, bors, petrezselyem

Ahány ház, annyi húslevesrecept. Egy csomó közülük az esztétikaiélmény-szerzésről szól: hogy gyönyörű, gyöngyöző, aranyló levest kapj. Ezek Flóra számára elhanyagolható szempontok, úgyhogy ez a recept nem erre megy ki. Ő egyetlen ilyen praktikát szokott csak bevetni: a hagyma héját is beleteszi a levesbe, mert attól szép aranysárga lesz a színe, illetve mindig tesz krumplit is hozzá, mert attól állítólag nem (annyira) habzik.

Flóra hitvallása, mindegy, hogy néz ki a húsleves, neki az ízélmény számít. Nem gond, ha zavaros vagy ha májdarabkák vannak a répán, a lényeg, hogy ízre páratlan legyen. Ennyire fog ízleni a csávódnak:

via GIPHY

Meggyőződése, hogy minél többféle zöldség és libaaprólék, csont van a levesben, annál gazdagabb lesz az íze. A gyömbér pedig nem maradhat ki!

A főzés legfontosabb momentuma, hogy minden hozzávalót meg kell pirítani előtte, ami picit macerás ugyan, de ettől lesz igazán zamatos. Szintén örökbecsű bölcsesség, hogy a húsleves másnap jó, mert addigra még jobban összeérnek az ízek.

Elkészítés

A libát a zsírjával lefelé tedd a serpenyőbe, aztán mehetnek hozzá az aprólékok is. Kapasd meg egy picit, és ezzel a párhuzamosan a zöldségeket, fűszereket is pirítsd le (a csillagánizst, fahéjat, szegfűborsot és a borókabogyót). Amikor már picit odakaptak a zöldségek, akkor megnyugodhatsz: jól haladsz. Ha mindent szépen lepirítottál, akkor öntsd fel az egészet hideg vízzel, majd főzd alacsony lángon két óráig. Sózd, borsozd, és kész is.

Hozzávalók kb. 8-10 maceszgombóchoz:

4 közepes tojás

2 csomag pászkalap az áztatáshoz

10-12 dkg maceszliszt vagy 4-6 darab pászkalap aprítóval ledarálva (én utóbbival csináltam)

2-3 ek olvasztott libazsír (fontos)

fél csokor friss petrezselyem aprítva

só, bors

Flóra annyit fűzött csak hozzá, hogy „akinek óvodáskorú gyerekei vannak, azok ne lepődjenek meg, hogy ezentúl csak maceszgombóccal és tésztával kérik a levest”.

Alapvetően nagyon egyszerű elkészíteni: langyos vízbe áztass be két-három darab pászkalapot, majd fogd a tojásokat, és válaszd szét őket: egy nagyobb tálba mehet a sárgája, egy kisebbe a fehérje. A sárgájához keverd hozzá a libazsírt, a petrezselymet, majd sózd, borsozd. Nyomkodd ki a vizet a beáztatott pászkalapokból, és keverd a többi alapanyaghoz. Verd fel egy villával a fehérjét, és amikor már picit habzik, akkor hozzáöntheted a sárgás masszához.

Egy malajos masszát fogsz kapni, amit az aprított házi „pászkaliszt” fog megkötni. Tegyél hozzá annyit, amennyit felvesz a massza. Ne izgulj, megszilárdul – és érezni fogod, mikor jó. Például, ha úgy látod, hogy már egy ép gombócot tudsz belőle formálni. Pihentesd tíz percig, majd főzd meg lobogó sós vízben. Tizenöt-húsz perc alatt kész.

+ 1 libás fogás

via GIPHY

Szerettünk volna még egy fogást készíteni a Márton-napi szoárénkra, de a helyi lakosok lerabolták a közeli boltokat, úgyhogy erre nem került sor. De a leves mennyei lett, próbáljátok ki mindenképp.

És ha teheted, folytasd így: apríts fel pici darabokra – kb. félcentis kockákra – egy pecsenye libamájat (olcsóbb, mint a hízott libamáj), süsd ki libazsírban, és már kenheted is kenyérre. Párosítsd gyümölcslekvárokkal. Bármelyikkel nagyon finom lesz, de én szilvalekvárral ajánlom.

 

Jó étvágyat!

Szőcs Lilla

Képek: Kerepeczki Anna/WMN