Tévhit például, hogy az inkognitó mód elrejti az IP-címünket és a földrajzi helyzetünket. De akkor mire jó – és mire nem?

Az interneten most minden a ChatGPT-ről szól. Mire jó ez a szolgáltatás, mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát, és mire nem, kell-e félnünk attól, hogy öntudatra ébrednek a gépek, és leigázzák az emberiséget? Ennek jártunk utána:

A jó hír, hogy ha elég óvatosak vagyunk, a közösségi platformokat ellepő pornóbotok többsége ártalmatlan. A rossz viszont, hogy hiába küzdünk a jelenlétük ellen.

Emlékeztek A nő (Her) vagy az Én vagyok a te embered című filmekre? Nos, többé nem sci-fi, hogy az ember egy robottal pótolja a magánéletében keletkezett űrt, és ideális társra lel a mesterséges intelligenciában. Ez már a jelen.

A Twitter után most a Meta jelentette be, hogy fizetőssé teszi a hitelesítést a felhasználói számára. Mit jelent ez egyáltalán, és tényleg a mi érdekeinket szolgálja?

Milliók használják, de mennyire számít megbízható forrásnak? Szakértőkkel járjuk körül, mire jó a Wikipédia.

Észrevetted már, hogy a telefonod hangalapú asszisztense, a kedvenc bútorboltod honlapján a chatbot, de még a robotporszívód is nő? Ha most csak legyintenél, elmondjuk: a társadalmunk egészére hatással van, hogy milyen neműnek ábrázoljuk a mesterségesintelligencia-alapú botokat.

„Az oktatási intézményekbe lassabban szivárog át a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás, hiszen a tantervnek akkreditáltnak kell lennie, így pedig nehezebb lépést tartani” – mondta Fazekas Péter, az EPAM vezető szoftverfejlesztője azon a konferencián, amelyen többek közt arról is szó esett, hogyan építhetők be digitális módszerek (nem csak) az informatikaórákba.