Mindenki a mesterséges intelligenciáról beszél, de mi is ez pontosan, és mire jó nekünk?

–

Mi az, hogy mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia (MI) nem új dolog, már régóta kutatják és fejlesztik ezt a területet. Röviden összefoglalva az MI olyan számítógépes technológiák és rendszerek összessége, amelyek a feladatok végrehajtása során emberi gondolkodási folyamatokat és döntéseket igyekeznek utánozni. Az MI lényegében azt jelenti, hogy a gépek tanulnak és javítják teljesítményüket azáltal, hogy információkat gyűjtenek, és dolgoznak fel. Ezeket az információkat azonban emberek táplálják a rendszerbe és az MI az emberiség jelenlegi tudásával dolgozik, azt használja fel. Az MI az adatokból előrejelzéseket adhat és döntéseket tud hozni, és gyakran alkalmazzák olyan területeken, mint például a gépi tanulás, a robotika, az orvostudomány és az oktatás.

Miért most tört be a köztudatba?

Dr. Mihajlik Péter villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának adjunktusa a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumának AI forradalom – veszélyek és lehetőségek című, március 7-i előadásán elmondta, hogy nem most történt forradalom ezen a területen, a technológia körülbelül öt éve megvan, csak most robbant be a köztudatba a ChatGPT-nek köszönhetően. Ennek két oka van szerinte: az egyik, hogy technológiailag mindent beleadtak, rengetegféle módon tanult ez a rendszer.

A másik, hogy ez egy többnyelvű modell. Nemcsak angolul, de például magyarul is tud, így sokkal szélesebb közönséghez juthatott el.

Mindez azonban dr. Ságvári Bence szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint valódi fordulópont, mert az átlagember kapott egy kézzelfogható szolgáltatást, amit mesterséges intelligenciának hívnak. Korábban az embereknek semmit nem jelentett az, hogy mesterséges intelligencia. Mint elmondta, egy tavalyi kutatásukból is kiderül, hogy az átlagemberek nem tudtak róla semmit. A tanulmány eredményei szerint volt egy technológiai elitnek nevezhető réteg, amelynek tagjai össze tudták kötni a MI-t a már létező, konkrét szolgáltatásokkal, de a nagy többség nem, ez most kezd kialakulni.

Az, hogy ennek milyen lesz a fogadtatása, még nem látszik egyértelműen, jelenleg nagyjából kétféle reakció van a ChatGPT-re a közösségi médiában.

Az egyik csoport azon ámul, hogy milyen okos ez a dolog, és talán kicsit tartanak is tőle, a másik pedig arra mutat rá, hogy milyen hiányosságai vannak.

Merthogy egyelőre vannak bőven. Példának okáért, megkérdeztem tőle, kicsoda D. Tóth Kriszta. Egyszer nem tudott rá válaszolni, amikor meg igen, akkor igen nagy sületlenségeket hordott össze. „D. Tóth Kriszta (eredeti nevén Tóth Krisztina) magyar televíziós műsorvezető, újságíró és kommunikációs szakember” – írja a ChatGPT, és ez eddig stimmel. Majd így folytatja: „D. Tóth Kriszta több televíziós csatornánál dolgozott, például az RTL Klubnál, az M1-en és az ATV-nél is. Olyan műsorokat vezetett, mint az X-Faktor, a Tények Plusz, vagy az ATV Egyenes Beszéd című műsora. Emellett íróként és szerkesztőként is tevékenykedik, és számos kommunikációs projektben is részt vett.” Itt már több hiba is van a „mátrixban”. Mert bár nem vagyok Kriszta életrajzírója, azt azért tudom, hogy nem dolgozott a TV2-nél és az ATV-nél, és soha nem volt műsorvezetője az X-Faktornak, a Tények Plusznak vagy az Egyenes Beszédnek.

Ezek a hibák abból adódnak, hogy a mesterséges intelligencia a különböző cikkek, könyvek és egyéb szövegek formájában belé táplált sok százmilliárd szóval dolgozik, és ezekből a statisztikai valószínűség szerint válogat az adott kérdésre választ. Tehát, D. Tóth Kriszta neve mellett a legtöbbször a magyar televíziós műsorvezető, az újságíró és a kommunikációs szakember kifejezések szerepeltek, ezért ebben nem tévedett. A televíziós szakemberből kiindulva pedig a lehető legvalószínűbb irányba megy tovább. És mivel a legtöbbször előforduló magyar műsorok az említett X-Faktor, Tények Plusz és Egyenes Beszéd, ezért ezeket tette még bele a válaszába. Röviden: a ChatGPT nem tud Krisztáról semmit, csak a lehető legvalószínűbb választ adja, de azt már nem tudja értékelni, hogy amit ír, az igaz vagy sem. 

Miért a ChatGPT?

A ChatGPT-hez hasonló MI-chatprogramok korábban is léteztek, és annak, hogy ez ütötte át a falat, az az oka – azon túl, hogy egy nagyon kifinomult modellről van szó –, hogy a ChatGPT nemcsak előre programozott válaszokat tud adni, hanem képes új válaszokat generálni a korábbi adatok alapján, így rugalmasabb és sokoldalúbb, mint az előre programozott chatbotok. A ChatGPT sokkal jobban alkalmazkodik az egyéni felhasználói igényekhez és feladatokhoz, és képes tanulni az interakciók által. Ez az egyik legnagyobb méretű MI-modell, ami több milliárd kifejezést tud megérteni és felismerni.

Ez a hatalmas adatbázis azt jelenti, hogy a ChatGPT képes a természetes nyelvi folyamatokat, a szinonimákat és az összetett kifejezéseket is felismerni, és ezáltal olyan érzést kelt, mintha egy ember kommunikálna a felhasználókkal.

Mesterséges intelligencia ma

Talán sokan nem tudják, de a mesterséges intelligencia nemcsak a jövőnkben játszik majd meghatározó szerepet, de már ma is az életünk része. Az önvezető autók, a fordító és leiratozó programok is mesterséges intelligenciát használnak, de már olyan is van, hogy egy céghez beérkező önéletrajzokat az MI szelektálja első körben az alapján, hogy ki lehet alkalmas a munkára, és a cég HR-esei már csak ezt a szűkített listát nézik. De használnak már MI-t az orvostudományban is diagnózisok felállítására, és a jövőben még több területen alkalmazhatjuk a mesterséges intelligenciát.

Milyen veszélyei vannak?

Sok lehetőség nyílik ki az MI által, de a technológia számos veszélyt is hordoz magában. Az egyik kockázat épp az, ami lenyűgöző benne: hogy azt az illúziót kelti, mintha egy emberrel beszélnénk. Nagyon keveset tudunk még arról, hogy az emberekben hogyan fog lecsapódni ez, főleg akkor, hogyha konkrétabb alakot adunk neki, például egy robot képében. Kérdés, hogy mennyire leszünk képesek tudatosítani magukban, hogy nem egy érző személlyel állunk szemben, hanem egy géppel.

Aztán az is potenciális veszélyforrás, hogy ki mire akarja használni. Az álhírgyártásnak is hatalmas löketet adhat a mesterséges intelligencia, hiszen ez a modell csak olyan információkból dolgozik, amiket az emberek beletáplálnak.

Ezekben pedig benne vannak a mi emberi hibáink és gyarlóságaink, előítéleteink, torzításaink és sztereotípiáink, így fordulhat elő, hogy egy mesterséges intelligencia például rasszista mondatokat ír le.

Emellett az MI használata jelenleg számos jogi kérdést is felvet, például az adatvédelem területén, így ezeket a közeljövőben mindenképpen szabályozni kell.

És persze fennáll annak a veszélye is, hogy munkahelyeket vehet el, például számos munkafolyamatot lehet majd így automatizálni. Azonban nagyon fontos a felelősségvállalás kérdése. Az MI csak adatok alapján dolgozik, nincsenek érzései és morális értékei, így mindenképp szükség van arra, hogy egy ember ellenőrizze, és ha kell, felülbírálja a döntéseit.

Kell-e tartanunk attól, hogy öntudatra ébred, és leigáz minket?

A tudat mibenléte még ma is kutatások tárgya, és messze vagyunk attól, hogy képesek legyünk pontosan meghatározni, mit is jelent a tudat és az öntudat. Ezért is nagyon érdekes kérdés, hogy az MI képes lehet-e öntudatra ébredni, és ha igen, mikor.

Ságvári Bence szerint az öntudatra ébredés nagyon messze van.

„Amikor a mesterséges intelligencia egy kérdésre azt írja, hogy fél a haláltól, az nem az ő halálfélelme, hanem azt tanulta meg, hogy arra a kérdésre, hogy fél-e a haláltól, az a válasz, hogy igen, mert azt tanulta meg, hogy igennel kell válaszolni, mert bele van táplálva millió olyan szöveg, ami arról szól, hogy mi, emberek, félünk a haláltól.”

Mihajlik Péter szerint hosszú távon bármi elképzelhető, de nagyon-nagyon messze vagyunk attól, hogy az MI-nek öntudata legyen, és ezért is kellene mindenkinek tudatosítania magában, hogy ez nem valódi személy. Az öntudatra ébredést egyelőre értelmezni is nagyon nehéz, és szerinte akkor kell majd félnünk a mesterséges intelligenciától, ha tudják magukat sokszorosítani. Ez azonban beláthatatlan, hogy mikor következik be, ha bekövetkezik egyáltalán valaha. 

A teljes kerekasztal-beszélgetést itt lehet megnézni.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Thapana Onphalai

Dián Dóri