A közösségi média új trendje: deinfluenszerek kampányolnak az esztelen költekezés ellen

–

Az elmúlt években az influenszerek hatására a közösségi média felületei virtuális áruházakká, piacterekké váltak, ahol konstans FOMO-nk lehet, ha nem vásároljuk meg mi magunk is azokat a termékeket, amelyekre a tartalomgyártók esküsznek, és amelyek látszólag tökéletessé varázsolják a megjelenésünket, az otthonunkat, vagy jótékony hatással vannak az egészségünkre. Jól jelzi a modell hatékonyságát, hogy 2022-ben csak azok a tartalomgyártók és influenszerek, akik az amerikai LTK vásárlási platformon keresztül értékesítettek,

3,6 milliárd dollár értékben adtak el árut a felhasználóknak.

A legnépszerűbb termékek a Dyson Airwrap hajformázó, az Always Pen serpenyő és a Lululemon övtáskája voltak.

Az influenszer eredeti jelentése szerint olyan személyt takar, aki tekintélye, tudása, személyisége, pozíciója vagy a közönségéhez fűződő kapcsolata miatt hatással lehet mások vásárlási döntéseire. Míg régebben többnyire a mainstream médiából kerültek ki: ismert zenészek, színészek vagy sportolók alakjában, addig ma már szinte bárki influenszerré válhat, akinek van legalább egy telefonja és internetes hozzáférése.

A közösségi média influenszereinek szerepe ugyanúgy az, hogy hatással legyenek a felhasználókra, annyi csupán az eltérés, hogy ők olyan tartalomgyártók, akik nem a tévén, rádión, újságokon keresztül váltak ismertté, hanem social media platformokon, a YouTube-on, Instagramon, TikTokon építették fel magukat, szereztek követőtábort és ezáltal elérést.

Az elképesztő mértékű túlfogyasztás és a tudatosság elve azonban egyes influenszereket is elért, ennek hatására jött létre a véleményvezérek egy új csoportja, a deinfluenszereké. Ők más influenszerekkel ellentétben – akik akár még kedvezményt is kínálnak kuponkód használatával, ha a felhasználók vásárolnak az általuk ajánlott termékből –, nem vásárlásra buzdítanak, hanem

bizonyos termékek, szolgáltatások elkerülésére biztatják követőiket, ezzel pedig a túlfogyasztásnak és a fölösleges költekezésnek igyekeznek gátat szabni.

A deinfluenszer trendje az utóbbi hónapokban intenzíven tarolta le a TikTokot, az Instát és a YouTube-ot is, főként a szépség és életmód területén volt meghatározó, azóta azonban a határvonalak jelentősen kiterjedtek. Ezek a véleményvezérek arról beszélnek a követőiknek, hogy melyek azok a termékek, amelyek indokolatlanul váltak népszerűvé, és az sem ritka, hogy olcsóbb, minőségileg jobb alternatívákat kínálnak helyettük.

A #deinfluencing hashtagen a cikk írásának pillanatában 633,3 millió megtekintés van a TikTokon,

ez sokat elárul arról, hogy a felhasználók mennyire ki vannak éhezve az olyan típusú tartalomra, ahol az őszinteség jegyében nem termékeket akarnak rájuk tukmálni, hanem a valóságot hallhatják egy-egy árucikkről. 

@chloe.chapdelaine I love this trend so much. #deinfluencing #deinfluencer ♬ original sound - Chloë💎 | Travel & Creativity

A deinfluenszereket nem a rosszindulat vezérli, sokkal inkább a tudatosság elve

A deinfluenszerek igyekeznek arra ösztönözni a követőiket, hogy kritikusabban gondolják át vásárlásaikat, és súlyozzák a szükségleteiket a vágyaikkal szemben. Céljuk, hogy rávegyék a fogyasztókat:

vásárlásaik csökkentésével a felesleges hulladék mennyiségét is redukálják, és egyúttal a környezetüket is óvják.

Az influenszerkultúra mindenkit folyamatos vásárlásra, túlfogyasztásra biztat, azt az illúziót teremtve ezzel, hogy a felhasználók így tarthatnak lépést a legújabb trendekkel. A legnagyobb divatmárkák népszerűsítése például rendkívül gyakori a tartalomgyártók között, miközben

a ruhagyártás a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel nyolc-tíz százalékához, valamint a globális vízszennyezés húsz százalékához járul hozzá

a ResearchGate szerint. Az sem elhanyagolható tény továbbá, hogy a hajózás, amely a szállítmányozás szempontjából elengedhetetlen, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának három százalékáért felel.

A deinfluenszerek ugyanakkor nem utasítják el teljességgel az influenszerpiacot. Amellett, hogy fontos számukra az őszinteség, és igyekeznek a túlságosan felkapott termékek körüli lufit kipukkasztani, egyesek kifejezetten arra helyezik a fókuszt, hogy a követőiket ne verjék át, ne vásároljanak feleslegesen indokolatlanul drága árucikkeket. Ez esetben nem a teljes lebeszélés a cél, csupán a költés racionalizálása.

A deinfluenszereknél is nagyobb igény van a dupe-ra 

Nem véletlen, hogy a „dupe” kultúra is hasít a közösségi médiában, ami a duplikáció rövidítése, és olyan termékeket takar, amelyek magasabb árkategóriás és/vagy dizájner darabok olcsóbb verziói. A dupe erősen jelen van a divatiparban, ahol a luxusmárkák ruháit másolják le a fast fashion márkák széles körben megfizethető áron. A jelenség azonban egyre inkább kiterjedt a szépségiparra is, a kozmetikumok és a sminktermékek között is megjelentek a drogériák polcain olyan termékek, melyek felsőkategóriás társaikat hivatottak helyettesíteni.

Egyes TikTokerek a deinfluencing egyik ágaként tekintenek a dupe kultúrára, melynek révén kevesebb költésre ösztönzik követőiket.

A trend egyértelműen népszerű, hiszen jelenleg a #dupe hashtag több mint 4,2 milliárd (!) megtekintéssel rendelkezik TikTokon. Hannah Rosato tartalomgyártó, a deinfluencing éllovasaként azonban úgy nyilatkozott ennek kapcsán az amerikai Forbesnak, hogy mindez kontraproduktív is lehet, hiszen a dupe kultúra még mindig a fogyasztást szorgalmazza, és ellentmondásos lehet, ha a tartalomgyártó egy termék – még ha az egy olcsóbb verzió is – vásárlásra ösztönöz.

Nektek mi a véleményetek a deinfluenszerekről? Gyakran vásároltok influenszerek ajánlásai alapján? Írjátok meg nekünk kommentben!

Felhasznált források: ITT és ITT

Kiemelt képek forrása: TikTok

Krajnyik Cintia