A „delulu” kifejezés a „delusional”, azaz a „téveszme, tévképzet” szóból ered: kezdetben a K-pop (koreai popzene) rajongóira hivatkoztak vele, azokra, akik paraszociális kapcsolatban állnak a kedvencükkel (erről mi is írtunk ITT), időközben viszont megváltozott a jelentése: enyhült a negatív él, ugyanis ma már azokra mondják, akik hisznek abban, hogy bármit elérhetnek, ha töretlen magabiztossággal és optimizmussal gondolnak rá. Emellett a deluluk abban sem kételkednek, hogy megérdemlik mindazt, amit akarnak, és

Delululandben nincs lehetetlen: megkaphatod az állást, amihez valójában nincs is elég szakmai tapasztalatod, és az is elképzelhető, hogy aki eddig mindössze pár szót beszélt veled (talán nem is ismer), igazából életed szerelme, csak még nem tud róla.

Fake it till you make it – azaz színleld, amíg valóra nem válik!

Ezzel persze nincs semmi új a nap alatt: a Z generáció körében egyre népszerűbb delulutrend tulajdonképpen csak a legfrissebb hangzatos (vagy inkább divatos) elnevezés arra, amit korábban pozitív gondolkodásként, manifesztációként, teremtésként, (be)vonzásként vagy „szerencséslány-szindrómaként” (a lucky girl syndrome úgyszintén a TikTokon vált népszerűvé) már megismerhettünk az évek során. A lényeg sohasem változik, hiszen az alapelv minden esetben arra az elképzelésre épül, hogy „színleljünk, míg valóra nem válik”, amit akarunk.

A különbség talán annyi, hogy a korábbi felfogásokkal ellentétben a delululétben a tettetés, önmagunk megtévesztése a Z generáció sokszor irigylésre méltó önbizalmával (is) párosul.

Az álláskereső deluluk azt vallják, semmi rossz nem történhet velük akkor, ha elhitetik magukkal, övék az álommeló, mivel már „egyébként is” munkanélküliek, szóval még az önámítással is mindenképpen csak előre tudnak lépni a karrierjükben, visszafelé nem. Mindemellett azt állítják, a magabiztosságuk nem irreális, hiszen a vágyaik elrugaszkodhatnak a valóságtól – a deluluság inkább egyfajta önvédelem számukra a mai világban, amikor hónapról hónapra számtalan nehézséggel kell szembenéznünk.

Delulu is the solulu, avagy a téveszmék jelentik a megoldást az életünkre?

„A Z generáció tagjai jelenleg abban a korban vannak, amikor a párkeresés és a munkavállalás igazán aktuális, valamint ez a korosztály használja a legintenzívebben a közösségi médiát, köztük a TikTokot is.

A delulu-hozzáállás mankót adhat a kezünkbe a nehézségek kezelésében, továbbá hitet és reményt a vágyott dolgok elérésében.

Ez a szemlélet egy könnyen elérhető és megvalósítható megküzdési stratégiát nyújt a fiatalok számára, mivel a fő üzenete, hogy ha pozitívan, optimistán állunk az eseményekhez, hiszünk a céljaink elérésében, akkor az meg is fog valósulni” – fejti ki Békési-Kaptás Anna pszichológus. Szerinte ez a felfogás magabiztosabbá, önbizalommal telibbé és bátrabbá tehet minket a mindennapokban, illetve segíthet átkeretezni a negatív gondolatainkat, a nehéz érzéseinket.

De a szakember azért gyorsan leszögezi azt is, hogy a delululét hamis reményeket és illúziókat is hozhat magával – ezért időről időre nem árt a „reality check”, vagyis a gondolataink racionalitásának ellenőrzése.

Veszélyben Delululandben

„Ez a viszonyulás akkor válhat károssá, ha a valóság háttérbe szorul, és illúzióban tartja az embert, legyen szó az élet bármely területéről, amelyre hatással van – hangsúlyozza a pszichológus. – Árulkodó lehet, ha ez az egyetlen hozzáállás, amellyel átlendülünk az élet problémás területein, hiszen ez a nehézségekkel és a realitással való szembenézés elkerülését is jelentheti. A fantáziálás és ábrándozás ugyanis önmagában nem visz előre a probléma megoldásában.”

Békési-Kaptás Anna azt mondja, a deluluelv a párkeresés szempontjából például sok esetben figyelmen kívül hagyja a viszonzatlanság és az elutasítás jeleit, abban a hitben tartva az embert, hogy a másikkal lehet közös, romantikus jövőjük.

„Ártalmas lehet, ha a párkapcsolati vágyak a másik ember iránt főként elképzeléseken és feltételezéseken alapulnak, nem pedig a valós megismerésen.”

Az elrugaszkodott, túl gyors és irreális elvárások természetesen a karrierépítés, az álláskeresés során is károsak lehetnek, mert hosszú távon csalódást és sikertelenséget okozhatnak, amik negatív hatással lehetnek az önértékelésünkre és az önbizalmunkra.

„A környezetünk figyelmeztető jelzéseit is érdemes tudatosítani, ha a minket jól ismerő emberek úgy látják, túlzottan a delulu-gondolkodásmód vezérli az életünket – tanácsolja a szakember. – Az egyéni felelősségvállalás hiánya, a saját érzelmektől való elszakadás, a negatív érzelmek elnyomása és az ideális élet képébe való kapaszkodás szintén olyan figyelmeztető jelek, amelyeket nem szabad ignorálni.”

A céljaink a valóságtól megfelelő távolságban várnak minket?

A pszichológus úgy véli, a pozitív gondolkodás és az önmagunkba vetett hit valóban segíthet abban, hogy merjünk tenni a céljainkért – legalábbis, amennyiben közben figyelembe vesszük az erősségeinket és a gyengeségeinket, és időről időre felülvizsgáljuk a céljaink valódiságát.

„Emellett lényeges azt is észben tartani, hogy az álmaink elérésének elképzelése csak egy első lépés, hiszen tenni is kell azok megvalósításáért.

Az álláskeresés és munkavállalás szempontjából a pozitív hozzáállás, motiváltság és magabiztosság lendületet és bátorságot adhat, de a realitás talaján kell mozognunk. Ha bizonytalanok vagyunk a terveink elérhetőségében, segíthet, ha egy minket jól ismerő baráttal vagy rokonnal őszintén beszélgetünk és visszajelzést kérünk. A pályaválasztási tanácsadáson való részvétel, a tájékozódás és a megfelelő irány kiválasztása szintén meghatározó pont lehet, mely kitartással és elhatározással társulva segíthet a céljaink megvalósításában.”

Ami a párkapcsolatokat illeti, Békési-Kaptás Anna fontosnak tartja, hogy a másik embert ne a saját képzeteink, vágyaink szerint lássuk, hanem tegyünk lépést irányába, ismerjük meg őt, valamint halljuk meg, és vegyük észre a visszajelzéseket, hiszen ezek figyelmen kívül hagyása később csalódáshoz vezethet.

„Elengedhetetlen az is, hogy a minket ért stresszel többféle módon próbáljunk megküzdeni, ne ez legyen az egyetlen stratégia, amit a mindennapokban alkalmazunk.

Az arany középút megtalálásában meghatározó lehet az önismeret fejlesztése, a hozzáállásunk hátterében meghúzódó okok feltárása és a reális, mégis erőpróbát jelentő célok meghatározása, melyben akár szakember segítségét is igénybe lehet venni.”

Delulunak lenni tehát nem rossz, feltéve, ha pontosan tudjuk, mennyire rugaszkodhatunk el az aktuális élethelyzetünktől, és ha teszünk is azért, amit megálmodtunk magunknak Delululandben.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képek: TikTok

Barna Borbála