Erre figyelj, hogy ne legyél online csalás áldozata!

–

Ma már nincs olyan, amit ne lehetne az interneten keresztül beszerezni. Az elmúlt években egyre gyorsabbá és egyszerűbbé vált az online vásárlás, ám ezt kihasználva ellepték a netet a csalók. Az adatainkra és a pénzünkre utaznak, és olyan kifinomult módszereik lettek, hogy nagyon oda kell figyelnünk, hol és mit csinálunk, mert könnyen áldozattá válhatunk.

A leggyakoribb csalási módszerek

Ezerféle trükkel próbálkoznak a csalók Makay Ágnes Krisztina szerint, kezdve a „rákos, milliárdos és jótékony özveggyel, a szerelmes amerikai katonán át a bajba jutott nigériai hercegnőig”. Ezek mind arra mennek, hogy a hiszékeny emberek önszántukból utaljanak nekik pénzt, ám vannak már arra is módszerek, hogy ne kelljen sokáig győzködni az embereket, hogy az adataikkal vagy a pénzükkel fizessenek.

1. SMS

Az egyik leggyakoribb módszer a már említett SMS, amikor is arról „tájékoztatnak” minket, hogy valamilyen probléma merült fel egy szolgáltatással kapcsolatban, és ahhoz, hogy megoldjuk a helyzetet, az üzenetben lévő linkre kell kattintanunk. Ezek az üzenetek szólhatnak arról, hogy

kikapcsolják az otthonunkban az áramszolgáltatást, lemondják a streaming-előfizetésünket, nem kapjuk meg a csomagunkat.

Ezzel akarják elérni, hogy a linkre kattintsunk és megadjunk olyan személyes információkat, amiket aztán felhasználhatnak, és olyan banki adatokat, amik segítségével leemelhetik a pénzt a számlánkról.

2. Online piactér, apróhirdetés

Egy másik gyakori platform, ahol előszeretettel vadásznak a bűnözők, a különböző online piacterek és apróhirdetések. Érdekes, hogy Takács Borbála, a Jófogás marketingigazgatója szerint több az olyan csaló, aki vevőnek adja ki magát, mint aki eladóként akarja tőrbe csalni a gyanútlan felhasználókat.

A leggyakoribb módszer, hogy írásban érdeklődnek az általunk eladni kívánt termékről, majd jelzik, hogy ők küldenének egy futárt az áruért. Ilyenkor kapunk egy hivatkozást, vagy elkérik az e-mail címünket, amire aztán elküldik a linket, ami kísértetiesen hasonlít valamelyik futárszolgálat oldalára, és ha itt beírjuk az adatainkat, azokkal visszaélnek, majd eladják a dark weben, vagy ha banki adatokat adtunk meg, akkor a pénzt is leemelhetik a számlánkról.

3. Telefon

Bár ez nem online módszer, annyira gyakori, hogy nem hagyható ki a felsorolásból. Előfordulhat ugyanis, hogy telefonon hívnak minket a csalók, és hazai bank alkalmazottjának adják ki magukat. Ha éppenséggel nem vagyunk az adott bank ügyfelei, könnyű rájönni, hogy átveréssel van dolgunk, ám ha véletlenül ott bankolunk, „ahonnan hívnak” minket, könnyen belesétálhatunk a csapdájukba. Ilyenkor mindig egy olyan történettel állnak elő, hogy gyanús, nagyobb összegű utalást indítottak a számlánkról, vagy hogy letiltották a kártyánkat. Elképesztően kifinomult módszerekkel dolgoznak,

hallhatunk átkapcsoló zenét, megvan az irodai háttérzaj, ami mind azt sugallja nekünk, hogy valódi ügyintézővel beszélünk,

és ha sikerül átverniük, olyan adatokat kérnek tőlünk, amikkel aztán könnyedén hozzáférhetnek a számlánkhoz, és ellophatják a pénzünket.

Erre figyelj, hogy ne verjenek át!

Bár első pillantásra valódinak tűnnek az üzenetek és telefonhívások, valójában számos intő jele lehet annak, hogy épp át akarnak verni minket.

1. SMS

Ha ilyen SMS-t kapunk, először is nézzük meg, milyen telefonszámról küldték.

Ha külföldi a szám, egészen biztosan átverésről van szó.

További árulkodó jel lehet a rossz helyesírás, a magyartalan megfogalmazás, és előfordul, hogy egy mondaton belül tegeznek és magáznak is minket. De az általuk küldött linkben is vannak gyanús elemek. „Ugyan mindig egy létező szolgáltató nevét használják, de minden esetben van egy oda nem illő alsó vonal, kötőjel, egy apró szócska, vagy például olyan trükk, hogy O helyett egy nulla szerepel a szövegben” – mondja Makay Ágnes Krisztina. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt bármire rákattintunk, keressünk rá az adott szolgáltatónál, hogy mi is lehet a valódi webcím.

2. Online piactér, apróhirdetés

Hogy ne essünk csalók csapdájába, az online piactereken is körültekintőnek kell lennünk. Ha vásárolunk vagy eladunk valamit, mindig nézzük meg az adott terméket áruló, vagy a mi portékánkért jelentkező profilját. Ha az egy pár hete vagy hónapja létrehozott fiók, amit külföldi névvel regisztráltak, biztosan csalóval van dolgunk. Az átverő árusokat arról is fel lehet továbbá ismerni, hogy a „termékről” feltöltött képük nagyon rossz minőségű. Ha pedig egy jelentkező küld nekünk egy linket, abban is biztosan van a már említett intő jelek közül néhány.

A legjobb, amit tehetünk, hogy nem kattintunk semmilyen linkre, nem adunk meg semmilyen személyes adatunkat, és ha lehet, utánvéttel fizetünk a megvásárolt termékért. Ha pedig mi árulunk dolgokat, mindig intézzük mi a futárt, az a legbiztosabb.

3. Telefon

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: banki alkalmazottak csak akkor kérnek tőlünk bizonyos személyes adatokat az azonosításhoz, amikor mi, vagyis az ügyfél kezdeményezi a hívást. És ami a legfontosabb: soha, semmikor nem kérnek tőlünk jelszavakat, belépési kódokat! Tehát, ha azzal hívnak minket, hogy letiltották a kártyánkat, vagy gyanús utalás indult a számlánkról, ne adjunk meg semmilyen adatot! A legjobb, amit tehetünk, hogy letesszük a telefont és személyesen megyünk be a bankfiókba érdeklődni, hogy történt-e olyan eset, amiről telefonhívást kaptunk.

Az összes ilyen csalási kísérlet lényege, hogy nyomás alá akarják helyezni az áldozatot.

Sürgetnek, hogy cselekedj azonnal, vagy rád akarnak ijeszteni, hogy ne gondold át a helyzetet, csak tedd, amit mondanak. Úgyhogy, ha olyan üzenetet vagy hívást kapunk, ami megrémiszt minket, esetleg olyan ajánlatot, ami túl szép, hogy igaz legyen, ne kapkodjunk, gondoljuk át helyzetet!

Ezen felül azzal is védhetjük az adatainkat és a pénzünket, hogy nem mentjük el a bankkártya-adatainkat a böngészőnkben. Valamint online vásárláskor a szolgáltató cég címét írjuk be mi a keresőbe, vagy ha van, használjuk a mobilapplikációt, hogy még véletlenül se tévedjünk egy csalók által létrehozott oldalra, ami megtévesztésig hasonlít az eredetire. 

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

Rengetegen dőlnek be a csalók trükkjeinek, Makay Ágnes Krisztina és Takács Borbála pedig egymástól függetlenül, de egybehangzón állítja, hogy senki nincs teljesen biztonságban.

Egyrészt nagy veszélyben vannak a rutinos online vásárlók, ők ugyanis már hozzászoktak a netes rendeléshez, épp emiatt pedig kevésbé körültekintők és figyelmesek, hogy milyen oldalon vannak, és kinek adják meg az adataikat.

Természetesen könnyen belesétálhatnak a csapdába azok is, akik ritkán használják az online teret vásárlásra, őket pont a rutin hiánya miatt egyszerű félrevezetni. Összességében tehát mindenkinek nagyon oda kell figyelnie, akár otthonosan mozog ezen a terepen, akár nem! 

Ha valakit valamilyen módon átvertek, érdemes bejelentést tennie a rendőrségen (és ha nemcsak az adatait, hanem a pénzét is ellopták, akkor a bankjánál), illetve a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnél. Sajnos olyan mértékben szaporodtak el a csalások, hogy nagyon kevés az esély arra, hogy visszakapják a pénzüket, de arra mindenképpen jó, hogy a hatóságok tudomást szerezzenek az esetről, és akár össze tudják kötni más ügyekkel. Ezen felül érdemes mindig azt a szolgáltatót is értesíteni, akinek a nevét felhasználva elkövették a bűncselekményt, hogy tudják figyelmeztetni az ügyfeleiket és felhasználóikat.

A legfontosabb tehát: mindig legyünk résen, gondoljuk át a helyzetet, és figyeljünk az apró jelekre. Merjünk gyanakodni, a kétes üzenetet ignorálni, és nemet mondani!

És ne feledjük: ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Alihan Usullu

Dián Dóri