Mobilon olvasod ezt a szöveget? Kutatások szerint kevesebbet érthetsz meg belőle

–

Aranyhalüzemmód?

Régóta hallani arról, hogy a hírfolyamunk görgetése közben a figyelmi kapacitásunk drasztikusan csökken. Gyakran a címekből is csupán egy-egy szót csípünk el, ha pedig meg is nyitunk egy hírt, általában fogkefe alakzatban olvassuk a szöveget: az első bekezdések után már csak a sorok elejét futjuk át, aztán meg már annyit sem… 

Ezt a működésmódot szokták összefüggésbe hozni az aranyhalak memóriájával, amiről úgy gondolták, maximum 10 másodpercig tart. Azóta viszont kiderült, a Carassius auratus sokkal okosabb állat, mint hittük, és az emlékezete hetekben, illetve hónapokban mérhető. Hoppá! Magunkkal kapcsolatban talán nem tévedtünk ekkorát.

Úgy tűnik, a mobilon történő olvasástól elsősorban nem az információk mély és részletes feldolgozását érdemes várni, hanem valami egészen más, de nem kevésbé értékes (!) dolgot. 

Attól függ, honnan nézzük

A technológia térnyerésének természetesen számos előnye van. Az okostelefonok rendkívül fejlett és kényelmes eszközök, amelyek jelentősen megkönnyíthetik az életünket. Bármikor kommunikálhatunk egymással, pillanatok alatt elérhetünk hatalmas mennyiségű információt, kiváló minőségű fotókat, videókat készíthetünk, és egyre ritkábban tévedünk el. Na, ez az a mondat, amit a visszájára lehet fordítani, és úgy is teljesen érvényes marad. 

A mobilok korában elvárás, hogy hamar válaszoljunk másoknak, szenvedhetünk a minket elárasztó ingerektől, nagyobb a veszélye, hogy visszaélnek a személyes adatainkkal, és az is előfordulhat, hogy túlzott mértékben támaszkodunk a masinákra. Utóbbira példák azok a történetek, amikor emberek még az óceánba is belehajtottak, mert a GPS azt mondta nekik, arra kell menni. És akkor még nem beszéltünk a függőségről, vagy a közösségi média ellenére tapasztalt növekvő magányról.

Ha a mentális egészségünkre gondolunk, a mobilhasználat legalább ennyire kétélű dolog. Egyrészt ott vannak a stresszkezelést, hangulatjavítást, önmonitorozást segítő applikációk, amelyekben jókora lehetőség rejlik. Ugyanakkor az okostelefonokat összefüggésbe hozták az alvászavarokkal és az agyunk kémiai egyensúlyának felborulásával. Sőt, kutatások arra is rávilágítottak, hogy a kognitív kapacitásunk már attól romlik, ha egy kikapcsolt mobil van a kezünk ügyében.

Jól teszed, ha sóhajtozol

Pár héttel ezelőtt izgalmas japán tanulmány jelent meg a tekintélyes Scientific Reports nevű szaklapban. Motoyasu Honma és munkatársai arra kérték résztvevők különböző csoportjait, hogy vagy mobilról, vagy papírról olvassák ugyanazokat a mondatokat. A kutatók közben megfigyelték a személyek légzését, illetve mérték a homlokuk mögött található prefrontális kéreg aktivitását. Azt is megnézték, hogyan teljesítenek az emberek szövegértési feladatokban az olvasás után. 

Az eredmények azt mutatták, hogy a nyomtatott változatot olvasók több szövegértési kérdésre tudtak helyesen válaszolni. De nem is ez volt igazán érdekes, hiszen azt, hogy a print verzió alaposabb feldolgozást tesz lehetővé, már régóta tudjuk. Ami igazán újszerű volt, az az, hogy a mobilon olvasó személyek légzése eltért a nyomtatott szöveget olvasó résztvevőkétől: kevesebbet sóhajtottak. Miért fontos ez?

Olvasás közben az átlagos légzéstérfogatunk sok esetben csökken, a légzésünk gyorsabbá, felületesebbé válik.

Ez természetesen összefügg a minket érő kognitív terheléssel, ami szépen látszik a megnövekedett prefrontális aktivitásban is. A sóhajok abban segítenek, hogy a mély levegővételekkel az oxigénellátásunkat és a légzésünk ritmusát ösztönösen is kiegyensúlyozzuk. Viszont valamiért az okostelefonok esetén a sóhajtozás elmarad, a prefrontális kéreg pedig amúgy is túlműködést mutat a nyomtatott szövegek olvasásához képest, így a rendszerünk összességében túlterhelődik, ami a szövegértés rovására megy. Legalábbis ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amely a változók közti bonyolult viszonyokat tekintve igazolást nyert. 

A kék fény nem a barátunk

A kérdés már csak az, miért nem sóhajtunk, amikor mobilon olvasunk. A japán szerzők az eddig felhalmozott tudásunk alapján azt valószínűsítik, hogy az okostelefonok által kibocsátott kék fény játszik ezekben a mechanizmusokban központi szerepet. A kék fény hatással van a retinánkban található ganglionsejtekre (rövidítve ipRGC sejtekre), amelyek más agyi struktúrákkal is kapcsolatban állnak. Köztük a tobozmirigyünk szárában található neuronok kis csoportjával, a nucleus habenularis nevű maggal, amelyek részt vesznek az izgalmi állapotunk, illetve a tanulási folyamataink szabályozásában. 

A kék fényről korábbi kutatások kimutatták, hogy erőltetett, tartós figyelmet okoz, illetve fokozott izgalommal, a szorongásszintünk emelkedésével járhat együtt. Összességében tehát az történhet, hogy a kék fény hatására megnövekszik az ipRGC sejtek aktivitása, ami a köztiagyon keresztül a sóhajtozás csökkenéséhez vezet, ez pedig hozzájárul a túlterhelődéshez.

Mi a helyzet más típusú képernyőkkel?

A tanulmányok között böngészve sokkal több vizsgálatot találni képernyő vs. papír témában, míg a laptopokról, asztali gépekről, tabletekről, okostelefonokról való olvasás hatékonyságát eddig lényegesen kevesebbszer vetették össze. 

Egy 2012-es kutatásban azt követték nyomon, hogyan használják az emberek az okostelefonjaikat és a laptopjaikat. Azt találták, hogy bár a résztvevők átlagosan kétszer annyi időt töltöttek naponta mobilozással, mint laptophasználattal, a telefonjukkal rövidebb, gyakran ismétlődő sorozatokban voltak elfoglalva, nagyjából egyenletesen elosztva a nap folyamán. A tudósok ezt „csekkolási szokásnak” nevezték arra utalva, hogy a telefonunkon jellemzően ellenőrizni szoktunk dolgokat (ki keresett?; jött-e üzenetünk?; történt-e valami fontos a hírfolyamunkban?). Ahhoz vagyunk szokva, hogy a mobilunkon sűrűbb, de rövidebb munkamenetekben vagyunk jelen. Legalábbis 10 évvel ezelőtt ez volt a helyzet, és mára talán pont ez van átalakulóban, főleg a fiatalabb korosztály életében. 

Más kutatások az emberek telefonjukhoz való érzelmi kötődésére összpontosítottak. Egy 2020-as tanulmány a mobilok stresszcsökkentésben játszott szerepét hangsúlyozza. A telefonunknak van egy személyes jellege, és időnként kifejezetten jólesik beletemetkeznünk, ezáltal kivonni magunkat más szituációkból.

Amikor feszültek vagyunk, a saját telefonunk böngészése jobban oldja bennünk a stresszt, mintha ugyanazokat a tartalmakat laptopról, vagy egy a miénkkel azonos típusú, de más valakihez tartozó mobilról olvasnánk. 

Haladni a korral 

Egyes adatok nem sok bizakodásra adnak okot a tanulás és a mobiltelefonok kapcsolatát illetően. Egy tanulmány például kimutatta, hogy a diákok már attól rosszabbul teljesítenek egy teszten, ha a telefonjuk látótávolságon belül, de kikapcsolt állapotban van. Ráadásul a serdülők fejében érik még a prefrontális kéreg, ami miatt az önkontrollfunkcióik – köztük a késleltetés vagy a célirányos viselkedés képessége – még kevésbé fejlettek. Ez azt is jelenti, hogy egy telefon, amit általában szabadidős célokra használnak, és ami tanulás közben is folyton rezeg, még jobban kizökkentheti őket, mint a felnőtteket. Bár tegyük hozzá: laptopon is általában több ablak van egyszerre megnyitva a böngészőnkben, tehát ott is fennállhat ez a veszély. Ettől függetlenül szakértők azt mondják, az elmélyült munkához még mindig a laptop/asztali gép a jobb megoldás. 

Ugyanakkor felmerül egy további, semmiképp sem elhanyagolandó szempont. Amikor kutatók egy nyelvtanulást segítő program mobilra és laptopra szánt változatát hasonlították össze, azt az eredményt kapták, hogy míg a laptopos verzió nagyobb tanulási hatékonysághoz vezetett, addig a mobilon futó applikáció sokkal vonzóbb volt a résztvevők számára. Ebből talán nem túlzás arra következtetni, hogy az okostelefonok játékossága, szórakoztató jellege segíthet az ismeretszerzésre irányuló motiváció kiváltásában, fenntartásában. 

Alakítsd a céljaidhoz!

Persze a laptopról vs. mobilról való olvasás sem vagy-vagy kérdés, hiszen valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha egymást kiegészítve használjuk ezeket az eszközöket.

A pontosabb szövegértést segíti, ha eltávolítjuk a zavaró tényezőket, kikapcsoljuk az értesítéseket, és felfüggesztjük az egyéb feladatainkat, valamint, a fentiek alapján, odafigyelünk arra, hogy mélyeket lélegezzünk.

Hasznos lehet, ha először csak végiggörgetjük a cikket, megnézzük, körülbelül miről szól, aztán, ha érdekel minket, részletesen is elolvassuk. Minél több interakciót folytatunk a szöveggel – például jegyzeteket készítünk hozzá, posztolunk vagy kommentelünk róla –, annál mélyebb lesz a feldolgozás. 

Nekem az vált be, hogy különböző kategóriákba (pszichológia, társadalom, irodalom stb.) mentem azokat a cikkeket, amik megjelennek a hírfolyamomban, és érdekelnek, de nincs időm, kapacitásom mobilon elolvasni őket. Amikor nyugodtabb körülmények közé kerülök, újra előveszem őket, többnyire a laptopomon. 

Milanovich Domi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / fizkes