„Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon”

A hazai farsangi népszokásokról olvasva határozottan az az érzésem támadt, hogy a farsang méltatlanul kevés reflektorfényt kap. A karácsonyt tisztességesen, napokon át ünnepeljük, bezzeg a farsangi szezont vígan átdolgozzuk. Hát ez mennyire igazságtalan! (Oké, oké, viccelek.) Ettől függetlenül én úgy érzem, hogy a Valentin-naphoz és a halloweenhez képest igazságtalanul alulmaradnak a farsangi mulatságok. Pedig baromi jó népi hagyományok társulnak hozzá. 

A farsang mindig vízkereszt napján kezdődik (január 6.) és a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetét megelőző napig, húshagyókeddig tart. A farsangkor a nyomasztó hosszú tél végét és a tavaszvárást ünnepeljük: tesszük mindezt féktelen bulizással, beöltözéssel, evés-ivással.

Például a magyar folklórban a farsangi elhajlást (népies nevén farsangvasárnapot) megelőző csütörtökön a falusi emberek rendszerint „torkos csütörtököt” ültek, és már ekkor elkezdték a bulizást, ami napokon át tartott. Tisztességesen kibélelte magát mindenki zsíros tésztával, húsokkal, kocsonyával, hogy bő termésük legyen az évben.

Az egész éven át tartó jó szerencséért és gazdagságért a ház vendégeit köszöntésképp édes lekváros fánkkal kínálták először, majd jöhetett a sült disznóhús, savanyított káposztával, kocsonyával (végül a pálinka) – így ment ez az előkészületektől egészen farsang végéig, azaz farsangfarkáig.

Hagyományosan ilyenkor minden háznál pampuskát (farsangi fánkot) vagy herőcét sütöttek, azaz forgács-/csörögefánkot, hogy áldást, szerencsét hozzon. A Szerémségben például úgy tartották, ha farsangkor fánkot eszel, akkor nem viszi el a vihar a házad tetejét. Míg más térségekben az első kisütött fánkot kiszárították, majd porrá zúzták, és ha volt beteg állat a háznál, akkor az ételébe keverték a fánkport, hogy meggyógyuljon tőle.

A farsang egy igazi gondűző, télűző „dionüszia”: bőségesen ették a zsíros ételeket, mert úgy hitték, hogy ettől lesz bő termésük, hízott és egészséges állataik. (Meg hát persze azért is, mert hamvazószerdáig mindent el kellett fogyasztani, amikor is kezdődött a negyvennapos böjt.)

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Kisebb változtatásokkal ugyan, de ma is hasonlóképp ünnepeljük a farsangot – kocsonyát talán nem viszünk magunkkal vendégségbe, és jó kis zsíros húst is maximum a gíroszosnál eszünk hajnalban –, ellenben ugyanúgy jelmezekbe bújunk, és ünneplünk hajnalig.

Akik eddig a telet nem űzték el rendszerint egy farsangi bulin, azokat is arra biztatnám, hogy öltözzenek be, és irány a város – tele van jobbnál jobb farsangi bulikkal Budapest. Ha pedig otthon vagy a munkahelyeteken teremtenétek farsangi hangulatot, akkor mutatjuk, hogy készítettük el mi a dekorációinkat.

Papírőrültek, szevasztok!

Farsangi emlékeim között a béna jelmezeim után közvetlenül a béna farsangi dekorációk következnek, amiket még gyerekként a suliban osztályterem-díszítés címszóval nekünk kellett megcsinálnunk. Amolyan laza délutáni programként. Alapvetően jó volt, de annyi szépérzékünk már volt nyolc-tíz évesen, hogy láttuk, hogy ezek a díszek teljesen gázosak.

Úgyhogy most olyan díszeket mutatok – köztük költségkímélő, kreatív ötleteket –, amelyekkel bárki feldíszítheti a lakását, vagy beszállhat az iskolai teremdíszítésbe.

Íme, a hozzávalók

Amire szükséged lesz: vékony A2-es papír, krepp-papír, háromrétegű szalvéta és kétoldalú ragasztó. Sőt, ha esetleg hozzám hasonlóan te is rendszeresen elteszed a szép, színes csomagolópapírokat, hogy újrafelhasználd őket, akkor most érdemes elővenned. Nagyon jól újra lehet hasznosítani őket dekoráció gyanánt!

Szalvétarózsa

Fogj legalább két darab szalvétát (mindenképp háromrétegűt használj!) és válaszd szét egymástól a szalvétarétegeket – összesen hat vékony rétegre lesz szükséged.

Helyezd őket újra egymásra. Két szalvétából már egészen szép rózsákat készíthetsz: minél több rétegből készül, annál dúsabb és szebb lesz.

Hajtogasd a szalvétákat harmonikába, majd kötözd meg középen. Ha ezzel megvagy, fogj egy ollót, és szép ívesen kerekítsd le a virágod széleit.

Ha ezzel kész vagy, óvatosan kezdd el széthúzni a „szirmokat”. Készítheted esetleg több színből is, és akkor ilyen szép, színátmenetes virágaid lesznek.

Girland

Vágj le legalább harminc centi széles és húsz centi hosszú darabot a krepp-papír gurigádból! Hajtsd ketté, és vagdosd be az ollóddal – ezekből lesznek a rojtok.

Ezt követően fogj egy jó hosszú madzagot, és finoman tekerd rá az így elkészült rojtokat. Érdemes legalább öt különböző színt használni hozzá.

Papírrozetta

Először is: érdemes átnézni a dekorációs boltok leárazott részlegét. Sőt alapvetően január közepe-vége a leárazások időszaka, úgyhogy nagyon jó cuccokat lehet turkálni, rettentően jó áron. Én így szereztem be a rose gold csillogó rozettát (és a homárlufit – ez nem volt betervezve, de egyszerűen nem hagyhattam ott!).

A képen látható nagyobb méretű (kábé harminc centi átmérőjű) rozettákat A2-es papírból készítettem, a kisebbeket A4-esből.

Fogj egy papírt, kezdd el harmonikahajtogatással összehajtogatni.

Középen hajtsd és ragaszd össze az oldalakat, ekkor már kész is a félköröd!

Amikor kész vagy a két félkörrel, akkor szintén kétoldalú ragasztószalaggal ragaszd össze a két félkörödet – és kész is!

 

Papírboa

Ez talán az összes közül a leggyorsabban elkészíthető dekoráció.

Szintén krepp-papírt használtunk ehhez is, vásárlásnál figyelj arra, hogy minél vékonyabb krepp-papírt vásárolj (kábé a legolcsóbb, legrégibb a legjobb erre a feladatra), mert akkor működik igazán a dekoráció.

Én is befürödtem az egyik gyönyörű vintage mintás papírral, viszont, amikor elkezdtem vele dolgozni, baromi kemény volt, és nem tudtam belőle elkészíteni az egyik papírboát.

Ha megvannak a megfelelő színű papírjaid, akkor vágj le tíz centit a guriga végéből, majd mindkét oldalát nagyon sűrűn vagdosd be az ollóddal. Görgesd le, és voilà – kész is!

A végeredmény pedig így néz ki. Nagyjából négy óra alatt készültek el ezek a dekorációk, persze jó lett volna, ha az egész falat beboríthattuk volna rozettákkal és papírvirágokkal, de összességében ennyire jutott időnk, a végeredményt pedig imádjuk!

Szőcs Lilla