Ha szeretnél lépést tartani a trendekkel

„A szülők alapvetően érdeklődőek az internetes témákkal, trendekkel kapcsolatban. Sokszor az én szüleimet is érdekli, hogy éppen »mi a menő«. Néhány általam követett influenszerről és hírességről már meséltem nekik, de szívesen mesélnék nekik többről is, mert így talán jobban megértik, hogy mi foglalkoztat. Ugyanakkor, talán mivel még nem ebbe születtek bele, sokszor idegen nekik a közösségi média, internetes kommunikáció világa. Többször volt olyan is, hogy a szüleim nevettek, amikor egy TikTokos trendről meséltem, vagy hitetlenkedve csóválták a fejüket, ha az öcsém egy újabb videójátékra vágyott” – mondja Anna.

Az első lépés, ha biztonságban akarod tudni a gyerekedet a neten, hogy megismered, mit szeret ott csinálni. Fontos, hogy tudd, hogy milyen alkalmazásokat használ, és kiket követ a neten. Nem ciki, ha úgy érzed, lemaradtál vagy elvesztetted a fonalat.

Már csak azért sem, mert olyan gyorsan változik, hogy mi a népszerű, hogy ha kimaradt pár kocka, simán lehet, hogy felülíródott már azóta. De nem kell azt érezned, hogy ez a vonat már elment – azonnal itt a következő, bármikor fel lehet szállni, akár ma is. Ha pedig ott vagy, érdemes bérletet venni, vagy megújítanod a régit.

A gyerekek általában szívesen mesélnek arról, ami érdekli őket. Azzal, hogy rendszeresen figyelmet szentelsz arra, ami aktuálisan foglalkoztatja őt, kifejezed felé, hogy fontos számodra. Azokban a családokban pedig, ahol a szülők nagyjából képben vannak a gyerekek online tevékenységével, a gyerekek könnyebben megosztják azt is, ha a neten éri őket valami sérelem. Ha például fogalmad sincs, hogy mi az a TikTok, akkor a gyerekednek sokkal nehezebb lesz mesélnie arról neked. De ha szívesebben mászkálsz térképpel a zsebedben, akkor már sok gyorstalpalót találsz a neten arról, hogy melyek a legfontosabb alkalmazások, szlengek, vagy melyik emoji mit jelent, például az NMHH szülőknek készült oldalán

Ha akkor érzed a gyerekedet biztonságban, ha ellenőrzöd, hogy mit csinál

„Néha úgy érzem, hogy vannak szülők, akik nem tudják, hogyan védjék meg gyereküket az internet – amúgy tökéletesen valós – veszélyeitől, ezért szélsőséges módszerekhez folyamodnak. Például rendszeresen átnézik az üzeneteket, keresési előzményeket a gyerek telefonján, időkorlátot tesznek egyes alkalmazásokra, olyan applikációt telepítenek, amelyen bármikor látszik, hogy a gyermek éppen hol tartózkodik.

Nekem a túlzott kontroll ott kezdődik, amikor már a privát szférámba lép be az adott felnőtt, semmilyen személyes teret, privát életet nem hagy.

Például én egyáltalán nem szeretném, hogy a szüleim nézegessék az Instagram-oldalamat – nem azért, mert titkolok valamit, hanem mert az az ismerőseimnek és nem a szüleimnek készült. Az viszont kifejezetten megnyugtató számomra, ha néha megkérdezik, hogy miket néztem mostanában, meséljek nekik egy kicsit az új trendekről, influenszerekről. Ilyenkor érzem, hogy törődnek velem, és azzal, hogy hogy vagyok, de tiszteletben tartják a magánéletem, és nem faggatóznak, ha nem akarom” – mondja a 14 éves Anna.  

Fontos, hogy a szülő kíváncsi legyen arra, hogy mit csinál a gyerek a neten, de olyan módszert válasszon erre, ami a közöttük lévő bizalmat és a kapcsolatot építi, és nem rombolja. A gyerekeknek joga van a magánélethez, és a gyerekek az online térben sokszor épp azt élvezik, hogy ott szabadabban próbálgathatják magukat.

A kamaszok magánélete szent, és ha valaki abba belegázol, lesz mit leküzdenie.

Persze vannak helyzetek, amikor érthető a szülő türelmetlensége vagy kétségbeesése, de ha a biztonságérzet alapját az adja, hogy a szülő rendszeresen ellenőrzi a gyerek tevékenységét, akkor érdemes máshol keresni a probléma gyökerét. Ha azt hiszed, hogy nyomozással hatékonyan megvédheted a gyerekedet, akkor valójában nem ismered az internetet, gyereked képességeit, és nem tudod, milyen veszélyek fenyegetik ott.

Tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi okozza a te aggodalmadat, bizalmatlanságodat, és oszd meg ezt a gyerekeddel is. Mondd el neki, hogy szeretnéd jobban ismerni, hogy mit csinál a neten, és tartsd észbe azt is, hogy a privát szféra határa mennyire egyéni és változó. Ami az egyik gyereknél belefért, a testvérénél vagy akár pár hónap múlva már nem oké. 

 

Ha zavar, hogy a gyereked már megint a mobilt nyomkodja

„Az biztosan segít, ha a szülő is néha abbahagyja a munkát, és megpróbál közös családi programot szervezni, a gyerekeket is megkérdezve, hogy mihez lenne kedvük. Mi például hétvégén kirándulni szoktunk, nyáron strandra járunk, esősebb napokon pedig kártyázunk. Viszont a kiabálás, telefon elkobzás, szobafogság szinte biztosan nem ér semmit” – mondja Anna.

Magyarországon a gyerekek 40 százaléka több időt tölt a neten, mint szeretne. A nettel kapcsolatban a szülőket elsősorban az interneten eltöltött idő foglalkoztatja, ami gyakran fárasztó alkudozások, és a jutalmazás és büntetés terepe lesz. Érdemes átgondolni, hogy mi mindent jelent a gyerek számára az internet.

Előfordulhat, hogy ott éli meg a sikert, az elfogadást, a megértést, itt tudja jól kifejezni az egyéniségét, egyfajta menekülés számára.

Miért ragad benne egy tevékenységben? Mit veszünk el és mit adunk neki, ha segítjük szabályozni a neten töltött idejét? Azt is vizsgáljuk meg, hogy számunkra szülőként mit jelent, ha a gyerek netezik. Miért zavar minket vagy miért örülünk kezdetben neki? A képernyőt látjuk csak, vagy azt is, ahogyan azt használjuk? Érdekes, hogy az imént hivatkozott kutatás szerint minél többet beszélgetnek a családok az internetről, annál gyakrabban van szó az időn túl a gyerek biztonságáról, online kapcsolatairól és tevékenységéről. 

Ha nem igazán foglalkoztál még a gyereked online biztonságával

„Sajnos rengeteg idősebb ember – elsősorban férfi – kér képeket, információkat gyerekektől, és korántsem csak a lányoktól. Ez pedig csak egy szelet a veszélyekből. Viszont itt nem a felesleges pánik és kontroll a megoldás, hanem egy biztonságos háttér, és sok, őszinte beszélgetés. Ha alapvetően tudja egy tini, hogy számíthat a szüleire, akkor – ha veszélyes helyzetbe kerül is –, segítséget fog kérni” – számol be saját és kortársai tapasztalatairól Anna.

Ha korábban nem is, a Covid alatt a legtöbben megtanultuk, hogy nem lehet homokba dugni a fejünket: a gyerekek online biztonságával, a felelős nethasználattal foglalkozni kell. Magyarországon a gyerekek ötöde szerint a szüleik nem foglalkoznak az online jelenlétükkel és biztonsággal (20,2 százalék), a szülők 40 százaléka pedig mindössze öt–tíz percet beszélt a gyerekekkel az online biztonságról, és csak harmaduk szánt a témára fél óránál többet.

Ha tudjuk, sőt még aggódunk is amiatt, hogy a gyerekek ennyi időt töltenek a neten, akkor miért fordulhat elő, hogy minden ötödik gyerek szerint ez a kérdés nem érdekli a szülőket?

Ha ismerősök vagytok a gyerekeddel a Facebookon, Instagramon

„Mindenkinek máshol van a határ, ami már kínos. Én személy szerint nem örülnék, ha a szüleim, tanáraim, nagyszüleim követnének, vagy ismerősnek jelölnének, kommentelnének a posztjaim alá, vagy lájkolnák azokat, mivel a közösségi oldalaim a barátaimnak, ismerőseimnek készültek, valahogy a családi életemet ebbe nem szeretném belekeverni. A felköszöntés egyáltalán nem zavar, legfeljebb, ha nagyon érzelgős, és babakori sztorikat emleget. A fénykép megosztás is okés, de csak akkor, ha előtte beleegyeztem, és én sem tartom cikinek a fotót” – mondja Anna. 

Természetes, hogy érdekel, mit mutat magáról és magából a gyereked a neten, ahogy az is, hogy szívesen kifejeznéd ott is, hogy fontos neked. De a vele való jó viszonyt nem az jelzi, hány közös képetek van, hány szívecskét kap a te bejegyzésed vagy kommented, vagy hogy minden bejegyzését szeretné veled megosztani. Egyrészt a tudatosságra tanítod a gyerekedet, ha posztoláskor te is tiszteletben tartod a jogait, nem osztasz meg róla semmit a beleegyezése nélkül, engeded felülvizsgálni a korábbi bejegyzéseidet, és nem növeled feleslegesen a digitális lábnyomát. De azzal is mintát mutatsz, ahogy amúgy használod a közösségi médiát: amiről megosztasz valamit, amilyen stílusban hozzászólsz valamihez.

Másrészt el kell ismerni, hogy a gyerekek digitális tevékenységének nem a szülők a célcsoportja.

Tulajdonképpen jó, ha egy gyerek kritikus és tudatos azzal kapcsolatban, hogy ki láthatja a posztjait, és átgondolja, mit szólna hozzá a szülője, tanára, a nagymamája, egy idegen, vagy a leendő főnöke.

Ahogy egy ponton azt is meg kell beszélni, hogy ciki-e a puszi az iskola előtt, úgy a neten is fontos, hogy megértsétek egymást, hogy kinek mi a kényelmes (és a biztonságot jelentő).

Ha úgy érzed, a gyereked úgyis jobban ért a számítógépekhez, mobilokhoz

„Ez teljesen normális, a világunk futólépésben halad, és képtelenség mindennel lépést tartani. De a szülők, felnőttek szinte biztosan jobban értenek az interneten való munkához, mint a fiatalok nagy része, hiszen mi elsősorban szórakozunk a neten” – mondja Anna.  

Lehet, hogy nem ismered az Instagram új feature-jét, vagy hogy a gyereked otthon a rendszergazda, de ez nem jelenti, hogy ne lenne pótolhatatlan szereped abban, hogy a biztonságban legyen a neten.

Az adatvédelmi és más beállítások fontosak, de a védelem ennél sokkal több. Segítheted abban, hogyan kezelje az online kapcsolatait, a bántó kommenteket, hogy nemet tudjon mondani, hogy segítséget kérjen, felismerje az átveréseket, a manipulációt. Fontos szereped lehet abban is, ha jelenteni kell egy visszaélést, és abban is, hogy segítsd feldolgozni, ami vele történt.

Ha elzárkózol a témától, vagy úgy teszel, mintha itt nem lenne keresnivalód, azzal becsapod önmagad, a saját online biztonságodat is veszélyezteted, de legfőképp egyedül hagyod a gyerekedet. 

Jellemzően arra is több eszközöd van szülőként, hogy utánanézz a felmerülő kérdésnek, vagy segíts megtalálni egy nálad hozzáértőbb felnőttet. Egyébként pedig nyugodtan törjük le az egónkat: némely dolgokban a gyerekek kompetensebbek, ők is sok dolgot taníthatnak nekünk. Álljon ez is példaként arra, hogy a gyerekek védelme csak az ő bevonásukkal lehetséges.

Ha olyat vársz el a gyerekedtől, amiket te se tudsz betartani

„A hitelesség mindenképp ott kezdődik, hogy nem vársz el olyan dolgokat mástól, amit te sem tudsz betartani. Szóval mindenképp jó példával kell elöljárni. Nekem még személyesen nem volt tapasztalatom irreális szabályokkal, viszont a barátaim közül többeknek már igen (alig néhány perc közösségimédia-használat egy nap, internetkorlátozás)” – mondja Anna.

A gyerekek már kisgyerekkorban érzékenyek a kettős mércére. Célravezetőbb, és messze kifizetődőbb, ha a szülői hatalmunk helyett a kölcsönös tiszteletet hangsúlyozzuk, és olyan szabályokat alkotunk, amelyek minden fél számára elfogadhatók és betarthatók. Ezt segítheti például egy internetes házirend kialakítása, amelyben a gyerekek, a szülők is tesznek vállalásokat.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Ha átadnál valami fontosat

„A legjobb tanács, amit egy felnőttől kaptam a témával kapcsolatban, hogy nem kell úgy kinéznem, úgy ennem, úgy élnem, mint akiket az interneten látok. Senki sem olyan a valóságban, mint ott” – mondta el végül a 14 éves Anna.  

Ha foglalkoztat, hogy a gyereked mennyi időt tölt a neten, és mit csinál ott, ha zavar, hogy nem tudod tartani a lépést a trendekkel, ha elbizonytalanodsz, hogy hatékony-e az, amit a veszélyekkel szemben teszel, vagy ha érdekel, hogy milyen mintát mutatsz, az mind azt jelzi, hogy úton vagy afelé, hogy megtaláld a számotokra legjobb rendszert az internet biztonságos és felelős használatához. Nem a benned lévő frusztráció vagy bizonytalanság, hanem annak hiánya lenne a gond. Ha foglalkoztat, hogyan teszel jól, akkor már elég jó szülő vagy.

 Németh Barbara

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/fizkes