WMN: Idézz föl, kérlek, egy olyan pillanatot, amikor szabad, független embernek érezted magad! Hol, mikor, milyen körülmények között történt?

Mácsai Pál: Amikor leszereltek a katonaságtól, 1979 decemberében. Senki nem volt igazán szabad a hetvenes évek végén Magyarországon, az a pillanat mégis repülésszerű szabadságérzetet adott – nem meglepő módon.

WMN: Melyek azok a jelenleg birtokodban lévő privilégiumok, amelyeket feladnál a személyes szabadságodért?

M. P.:  Nem tudom, hogy vannak-e nekem privilégiumaim. Ha az igazgatói státuszra gondolsz, az leginkább feladatokat jelent. A gondolkodási, vagy a világnézeti szabadságomra tudok úgy gondolni, hogy elengednék érte dolgokat, amelyeket szeretek, de nem annyira fontosak, mint ezek.

WMN: Szerinted mely tényezők veszélyeztetik leginkább egy mai magyar ember függetlenségét?

M. P.: A politika és a környezetváltozás. A gondolkodásban pedig a bulvár, amit nem sajtóhangként, hanem majdnem mindent átható, rétegzettség nélküli egyszerűsítésként értek, a dolgok elemzésétől egészen az üzleti, fogyasztói reklámig vagy a politikai  propagandáig.

WMN: Mi a véleményed arról a sokszor, sok helyen hangoztatott megállapításáról, hogy a XXI. század a nők évszázada?

M. P.: Az, hogy ez egy címke, aminek nem sok teteje van. Az üdvös változás, ami embertársnőink egyenjogúságához vezet majd, korábban kezdődött, sok nő és számos férfi elődünk harca és munkája van benne, ne sajátítsuk ki. Tekintsük magunkat egy folyamat részének. Gondolj bele, 1900-ban Magyarországon egyetlen orvosnő volt, mára a fél orvostársadalom az, így a pedagógusok, jogászok is, és így tovább. A XX. században vívták ki a nők választójogát például, és egyáltalán, a magasabb iskolák elvégzéséhez, vagy akár a munkához való jogát. Én a teljes női egyenjogúság híve vagyok, ami a mai aktuális mozgalmakat is fedi: a méltóságért tett lépesekkel, a szexuális vagy munkahelyi kiszolgáltatottság elleni fellépéssel, kiállással is természetesen egyetértek. Éppoly bárdolatlan hülyeségnek tartom a hímsovinizmust, mint a női választójog visszatartását a XX. század elejéig. És tartok tőle, hogy ük és szépunokáink mást fognak a XXI. századra ragasztani, nem ezt a szép címkét, hogy a nők százada. 

WMN: Ötéves a WMN magazin, mi az az öt fogalom, ami először eszedbe jut róla?

M.P.: Nem vagyok rendszeres olvasó, a szerdai est után talán meg fogom tudni adni erre a kérdésre a választ.

 

Pásztor Anna ugyanezen kérdésekre adott válaszai ITT, Steiner Kristóféi ITT, Almási Kittiéi ITT, Szabó T. Annáéi pedig ITT olvashatók.

Képek: Dömölky Dániel