Semmi gátlás nincs benne, ha a börtönben töltött időről kell beszélnie. Tudja, hogy megérdemelte, tudja, hogy mindenki azt várta: letöltendőt kapjon, és tudja, kellett is neki az a „pofon." Az más kérdés, hogy vannak, nem is kevesen, akik sosem fogják neki megbocsátani, amiért öt évvel ezelőtt ittasan súlyos balesetet okozott. Ezt is tudja. De hozzáteszi, hogy egyre többen újra „művész úrnak" szólítják. Újra főszerepeket játszik, és hamarosan az RTL Klub képernyőjére is visszatér. Szóval megint két végén – vagy, ahogy ő mondja: hét végén – égeti a gyertyát. De láthatólag jól van, és én ennek nagyon örülök. Stohl Andrást a Vígszínházba vittem dolgozni – mindössze néhány nappal azelőtt, hogy öt év eltiltás után visszakapta a jogosítványát. Ha úgy tetszik, majdhogynem én voltam az utolsó sofőrje. Zavarba is jöttem ettől néha rendesen... na, de nézzétek meg inkább a videót. Elviszlek magammal, negyedik rész, Stohl András.
Ne mulaszd el az előző részeket! Katt a névre, és már nézheted is:
Gyerekként pénztárosnő, katona, meg Samantha akart lenni a Dallasból, és tulajdonképpen minden álma valóra vált, hiszen színésznő lett: bármi lehet. Eke Angéla egész lénye, őszintesége egy sugárzó színfolt a téli szürkeségben. Nézzétek meg, hogy miért is!
Pálmai Anna épp ezerrel dolgozik magán, amiből kívülről az látszik, hogy egyik pillanatban ömlik belőle az érzés és gondolat, a következőben pedig megáll, hogy mérlegelje, mi az, amit megoszthat a nyilvánossággal, és mi az, amit még gyúrnia kell. Az Elviszlek e heti epizódja izgalmas utazás egy érzékeny ember önismereti terápiájába.
Mama melegszendvicsei odacsalogatnak, Papa viccei ott tartanak. Íme, egy vendéglátós házaspár, amely soha nem bántaná meg az embert azzal, hogy nem figyel rá.
Kulka János az Elviszlek magammal második évadának első vendége. Magyarországról, benne a saját helyéről, Vágási Feriről és Mágenheim doktorról, no meg arról, hogy vajon milyen Magyarország első, hivatalosan is meleg színészének lenni.
„Szinte mindig a származásomról kell beszélnem, holott én nem vagyok az összes roma ember, nem vagyok szociológus” – mondja Farkas Franciska, akit Bereczki Szilvia kérdezett: újrakezdésekről, nepáli rendezéséről és arról, miért nem dolgozik színészként másfél éve Magyarországon.
Miért vannak ma Magyarországon többgenerációs hajléktalan családok? A válaszban a súlyos aluliskolázottság, a durván alulfizetett munkák, az örökös létbizonytalanság, a megtartó háló hiánya, a fogamzásgátlási szegénység ugyanúgy ott van, mint a problémát újratermelő állami gondozás.
Vannak, akiknek 21 fokban már melegük van, más 23 fok alatt didereg – és ezek az emberek gyakran együtt élnek. De mitől függ, hogy ki melyik típusba tartozik? Örökölhető-e a fázósság? Vajon máshogy fáznak-e a nők és a férfiak? És főleg: hogyan tudunk harmonikusan együtt élni valakivel, akinek teljesen más az elképzelése az ideális hőmérsékletről?
A társadalmunkban a nagyszülőség képe is erős vonalakkal van körberajzolva. Az elképzelt jövőkép sokak számára ebben csúcsosodik ki, így az unoka nélküli élet nem csupán szerep- és identitásvesztéssel járhat, hanem az élethez való kapcsolódást is átszínezheti.
„Olyan, mint egy szélvédő, amit téglával próbálnak betörni, de meg sem reped” – mondta egyszer egy pszichológus a párkapcsolatunkra, mi meg, így négy év után jól összenevettünk. Ilyen az, amikor egy kapcsolatban mindkét fél mentális zavarral küzd, és egyikük még neurodivergens is. Triggerek, maladaptív sémák, rossz illesztések netovábbja az egyik oldalon, feltétel nélküli szeretet, hajnalig tartó beszélgetések, bajtársiasság a másikon.
