Mind többen kapják meg a döbbenetes hírt az orvosnál: noha fogamzásgátlót szednek, babát várnak. És rengetegen vannak olyanok is, akik azért nem szedtek ilyesmit, mert az állapotuk (például súlyos PCOS, vagy a túlsúly miatti rendszertelen peteérés) miatt lehetetlennek tetszett, hogy valaha is teherbe essenek. Az Ozempic miatt most mégis.

A serdülők testi és lelki egészségéről tartottak szakemberek konferenciát, ahol ismertették az iskoláskorú gyerekek egészségmagatartásával kapcsolatos felmérés eredményeit – amely igencsak lehangoló. Többek között az is kiderült: vidéki fiatal lánynak messze rosszabb lenni Magyarországon, mint fővárosi fiúnak.

Talán sosem tudjuk meg, mi fán terem a vitamin, ha egy holland katonaorvos ugyanazon a koszton tartja a csirkéket, mint a közlegényeket.

Nem az a cél, hogy mindenáron elkerüljék a császármetszést, hanem az, hogy indokolatlanul ne történjen meg – vallják a Flór Ferenc Kórházban. Nekik köszönhetően már Magyarországon is megszülethetnek hüvelyi úton a farfekvéses kisbabák.

Testpozitivitás ide vagy oda, vannak olyan egészségi állapotok, amikről még mindig nem beszélünk eleget. 15 ezer sztómás ember él ma Magyarországon. Egyikük arról mesél, hogyan éli meg a helyzetét, és mi segítene a betegeknek, amit csak ritkán kapnak meg.

A bél–agy tengely születésünk pillanatától (sőt tulajdonképpen az anyaméhben lévő létezésünk pillanatától) egy életre beprogramozódik, ugyanakkor a berögzült áramkörök felülírhatók.

Létezik ma olyan egészségügyi ellátás Magyarországon, amire nyugodt szívvel rábízná magát az ember? Amihez nem a kiszolgáltatottság és a kényszer érzése társul – legyen szó páciensről vagy a szektorban dolgozóról? A Beutaló nélkül sehova című film pontos látlelet a magyar egészségügyről.

A mostani generáció szemétbe került pelenkáival még a mi ük-ük-ük-ük-ükunokáink is kénytelenek lesznek együtt élni. De vajon milyenek a környezetbarát megoldásként alkalmazható modern, mosható pelusok? Valóban drágábbak? Sok időbe telik a tisztításuk?