Képzeld el, hogy belépsz egy rendelőbe, ahova – az éttermekhez, kávézókhoz, üzletekhez hasonlóan – ki van téve egy szivárványszínű zászló, egy matrica, vagy az orvos, az ápoló visel egy kitűzőt, ami jelzi a pozitív hozzáállását. Hogyan éreznéd magad érintettként? És hogyan éreznéd magad akkor, ha egy barátod, családtagod lenne LMBTQ-ember? Vagy azt gondolod, minek „politizálni” a kórházakban?
Menopauza, meddőség, vetélés, menstruáció, méh, méhnyak, szoptatás, tampon, PCOS és pubertás… Néhány a nők egészségét övező negyven (!) olyan kifejezés közül, amelyeket rendszeresen cenzúráznak a különböző közösségimédia-platformokon. A tiltás pedig azt az elképzelést is állandósítja, hogy a női test és annak működése szégyenletes, és el kell rejteni.
A húszas éveimre teljesen kikopott a mozgás az életemből. Néha elfogott ugyan a buzgóság, hogy valamit azért mégiscsak kéne csinálnom, ám a motivációm nem volt a legmegfelelőbb: kizárólag a hiúság hajtott. Azt reméltem, ha elmegyek pár alkalommal aerobikra, máris egy fiatal Jane Fonda válik belőlem. Ma viszont már máshogy viszonyulok a sporthoz.
A középkorban a keresztény erkölcsök alapján a szex csak házasságban volt megengedett, és csak gyereknemzés céljából. Ám a középkorban sem voltak szentebbek az emberek, mint manapság, csak más keretek között élhették ki a szexuális igényeiket.
Mára mind az endometriózis, mind a meddőség vagy a nehezített teherbe esés olyannyira gyakori problémává vált, hogy szinte nincs köztünk olyan, akinek a szerettei, ismerősei körében ne lenne érintett. Mik a lehetőségek és a gyógyulási esélyek? Erről kérdezte dr. Imre Rubent, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Meddőségi Diagnosztikai Centrumának vezető szakorvosát és dr. Tömösváry Zoltán endometriózisspecialistát Bereczki Szilvia.
Sokkal több van a macskákban, mint amit hajlamosak vagyunk gondolni róluk: kiváló terápiás állatok lehetnek belőlük, akik olyat tanítanak az embernek, amit a kutyák nem tudnak.
A legtöbbünknek célja a hosszú, tartalmas és boldog élet, az eszközöket azonban mindenki máshol, más ütemben találja meg hozzá.
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ magyar onkológusok segítségével.