A szexuális úton terjedő betegségek kezelésének legjobb módja a prevenció. A különféle megbetegedéseket nemcsak vaginális, hanem orális és anális együttlétek során, olykor intenzív csókolózás alatt is el lehet kapni. Az óvszer véd a nem kívánt teherbe eséstől és a fertőzések jelentős részétől. Olyan tudás ez, amely legtöbbünk számára nem csak hozzáférhető, ismert is. Gyakorta mégsem teszünk semmit.

Nemzetközi projekt keretében vizsgálta meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete, találhatók-e egészségkárosító biszfenolok az alsóneműkben, és ha igen, milyen mennyiségben. Az eredmények különösen aggasztók. Milyen káros hatással bírnak ezek az anyagok? Mit jelent a jelenlétük hosszú távon? Mit tudunk tenni az egészségünk érdekében? Eltüntethetők a vegyszerek, ha kimossuk a fehérneműt?

Miközben a fél életünk a közösségi médiában dokumentált, a betegségeinket általában babonásan, szégyenkezve titkoljuk. Miért van ez így? Segít-e a betegnek, ha nyíltan beszél az állapotáról? Mi a helyzet a sztárok, ismert emberek esetében? Az ő tabutlanításuk árt vagy használ nekünk?

Több mint 20 éves múltra tekint vissza a Movember mozgalom, ami a novemberi bajuszviseléssel hívja fel a figyelmet a férfiegészség – főként a prosztatabetegségek – témaköréről való párbeszédre. Mindegy, hogy valaki Dalí hetyke, Nietzsche sűrű vagy Mr. Monopoly kackiás bajusztrendjét követi, a cél egyetlenegy: menjenek el minél többen urológushoz szűrővizsgálatra!

Bizonyos esetekben a valódi probléma nem az ADHD-s személy impulzív viselkedése a közösségben, mert az csak egy jelzés egy mélyebb problémáról: arról, hogy valaki hazudik, kettős mércét alkalmaz, stb. De mivel kézenfekvőbb (és lássuk be, gyakran kényelmesebb) a hangos, látványosan kiakadó ADHD-st „megfegyelmezni”, mint leásni a probléma gyökeréig, gyakran csak felületi kezelés történik. Őszintén a justice sensitivityről.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a krízisintervenciónál még fontosabb a megelőzés, aminek egyik alappillére az éves szűrővizsgálat – amit egy kis tudatossággal akár már most beírhatunk a 2025-ös naptárunkba.

Növekedési fájdalomnak nevezik, a gyerekek körülbelül egyharmada küzd vele, de valójában nincs kimutatható összefüggésben a növéssel. Az okát nem tudják, de a kezelését igen.

Hosszú éveken át kevés információ állt rendelkezésre az örökítőanyagról, az elmúlt időszakban viszont annyit fejlődött az orvostudomány, hogy mára nemcsak az őseinket, de a hosszú élet titkát, a hozzánk leginkább passzoló sportágakat és a szorongásunk mibenlétét is megismerhetjük belőle.