(Hirdetés)

Prónay Zakar Gina:

Assuti (magyarul) Morcos Toll. Winnetou az indián hős öccseként látta meg a napvilágot, ám bátyjánál jóval haragosabb természete őt nem híressé, hanem hírhedté tette. Ez a kép akkor készült róla, amikor nevelője Fehér Atya először inget adott rá. A képen látszik is, hogy a kis Morci feszeng az indián viselettől eltérő öltözetben. Az viszont nem, hogy a farzsebében az a kés lapít, amivel a vaku elvillanása után rögtön megskalpolta az őt kényelmetlen helyzetbe kényszerítő Atyát. E csínytevés miatt diákéveit a fiatalkorúak börtönében töltötte, felnőtt éveit pedig más csínytevések miatt fegyházban. 92 évesen szerelmes levelezésbe kezdett a fiatal Ankarával, magyarul: Arankával, akivel haláláig tartott plátói szerelmük. „/(ñ¤¤èΘΨŗ)J)()(((=/%)” – írta egyik alkalommal a nőnek, akinek válaszából kiderül, hogy ő is.

Fiala Borcsa:

Áginak a fotó elkattanása előtti napon még hosszú, barna copfja volt. Anyja szerint azonban felnőtt nőnek, felnőttes frizura jár. Ági egyetértett ezzel… egy ideig… egy egészen rövid ideig. Itt már azt is bánja, hogy ismeri az anyját, aki természetesen a fotózásra is elkísérte, és a vaku villanásakor éppen azt mondja (és persze mutatja), hogy mosolyogj szépen, csíííz. Ági tekintetéből pedig az sugárzik, hogy: megöllek, bazmeg, hallod? Hát igen. Ebben a fiatal lányban már itt felparázslott a dac tüze, ami aztán később hatalmas, mindent felemésztő lángokra lobbant. Ezt bizonyítja az is, hogy bár a szülei tanárképzőbe akarták íratni, ő dafke tanítóképzőbe adta be a felvételi lapját. Jelenleg nyolc gyereke van, egy férje és egy plátói szeretője, akik semmit sem tudnak Ági titkos vágyáról: a nemátalakító műtétről, melyre lassan össze is gyűlik a pénz… hiszen ő szedi az osztálypénzt, a kis lurkók meg úgyse tudnak rendesen számolni.

Pásztory Dóri:

Petra sosem félt attól, hogy mások megszólják, ezt a frizurája is bizonyítja. De hogy nem átlagos lány, az középiskolás korára mindenki számára egyértelművé vált. Mindig érdekelték az extrém kihívások: évfolyamelső volt szilvásgombócevő versenyben, mindenkit kenterbe vert, ha békaügetésről volt szó, és neki volt a legtöbb intimpiercingje, amit bizonyítani is mert. De mégsem ezek a diadalok hozták meg számára a világsikert… jó… a népszerűséget… jó… a… mindegy… Hanem az, hogy szinte bármit el tudott tüntetni a pofazacskójában. Legyen az radír, körző, mobiltelefon vagy hajlított képernyős LCD tévé. A fotózás pillanatában is tartogat valamit a szájában, de hogy mit… azt csak a beavatottak tudják.

Kalapos Éva Veronika:

Mirtill vagyok, tizennyolc éves. Ha régóta hiányzik valaki, aki meghallgat, valaki, aki képes még szeretni ebben a mai rideg és rohanó világban, vagy ha csak egy érzéki beszélgetőtársra vágysz, hívj! A számom: 06306969696. De hívhatsz más számon is. Azt is én veszem fel. Ha engem választasz, boldogan dorombolok neked. Forró ajkakkal várlak egy kellemes, érzéki, izgalmas kalandozásra. Jelszó: én vagyok érted, nem te értem. A te kis cicád. Percdíj: az legyen az én titkom. De Szép kártyát, és még ki nem lyukasztott BKV-jegyet is elfogadok. 

Both Gabi:

Médea, Janis Joplin és Zalatnay Cini szerelemgyereke, aki a híres szülőknek köszönhetően hamar bekerült a médiába. Nyolcévesen nyerte meg az első Ki mit tud?-ot, a „poharat csinálok a fülemből” című slágerével. Tizenhárom évesen azonban beleunt a média- és a sztárok csillogó, zsongó világába, és örökre a háta mögött hagyta a showbizniszt. Helyette a fű legalizálására tette fel az életét. Vezető szerepet vállalt a „Kicsapom a szemed egy vadkender gyökérrel, te gyökér!” nevű szervezetben, és ő volt az első, aki a marihuána-fogyasztás ellenzőit nyilvános fűmegdobálással próbálta jobb belátásra téríteni. Ma már nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, de füstjelekkel azóta is rendíthetetlenül kommunikál.

Kárpáti Judit:

St. Martin eltitkolt lánya St. Martina szerencsére örökölte apja tehetségét, és ma már ő is szaxizásból él. Ha húsos ajkai közé kapja a hangszert, elámul a közönség. De mivel Martina nem szeretné, ha azt gondolnák róla, hogy apja hátán felkapaszkodva akar a csúcsra jutni, nevet változtatott, és ma már nem St. Martinaként, hanem Sper Martinaként ismerik. Ráadásul a zenélés mellé olyan „másodállást” keresett magának, amiben szintén kiugróan tehetségesnek bizonyult. Saját bevallása szerint ő maga is meglepődött, milyen jól lehet keresni a kézimunkával… különösen a kétkezivel. És mivel mindenkinek bebizonyította, hogy megáll a saját lábán is, igazából már az se zavarja, ha az emberek a szájukra veszik.

Szalánczy Kriszta:

Ma ünnepli 70. életévét Ferenczy Zita aranyérmes vívókiválóság. Szerettei különös meglepetéssel kedveskedtek neki a jeles nap alkalmából: bekötötték a szemét, falhoz állították és tőrökkel dobálták körbe. Minden nagyon szuperül alakult… volna, ha… Zita mutatóujjának utolsó perce oda nem veszett volna az ünneplésben. Szerencsére a vívónő ezt a kis veszteséget egye cseppet sem bánja, sőt jót nevetett az apró baleseten: „először azt hittem, csak egy nappal kevesebb lesz hátra a mai után, de aztán kiderült, hogy egy nappal és egy perccel rövidültem meg… jó, hogy nem zongorista vagyok… mondjuk, kötni szerettem… de így már ez a kis öröm se maradt meg nekem"… – érzékenyült el végül. Isten éltesse, Zita néni! – kívánunk még egyszer sok boldogságot, és még egyszer 70 évet! Legalább!

Szentesi Éva:

Cinthya vagyok, 22 éves, és azért jelentkeztem ebbe a valóságshow-ba, mert már régóta érzem, tudom, hogy a médiában szeretnék elhelyezkedni. A barátaim szerint oda is vagyok való… odavaló is vagyok… odavagyokis… mindegy. És az ellenségeim szerint is, bár azok nincsenek. Jól artikulálok, nagyon sok önálló gondolatom van, és lehet ugratni… meg a kritikát is jól viselem, valószínűleg azért, mert tökéletes vagyok, így nincs rajtam mit kritizálni. Aki nekem beszól, az vagy ostoba, vagy irigy, vagy csak simán csak egy hülye kurva. Szeretném, ha beválogatnátok, és nem akarlak befolyásolni benneteket, de a nagyapám Orbán Viktor kertészének a szomszédja lett volna, ha el nem költöztek volna külföldre és még élne. Szóval, ha beválogattok, ígérem olyan show-t csinálok, hogy besza, behu…”

Gyurkó Szilvi:

Irina Chanre csak néhány éve figyelt fel a hatóság. Az anyja révén orosz, az apja révén koreai származású artistanőt Kaliforniában csípték fülön lőfegyverrel való visszaélés miatt. A kaliforniai rendőrörs fel is töltötte fotóját a többi bűnözőé mellé, ám arra nem számítottak, hogy a 27 éves Irina képe ilyen szimpátiahullámot vált ki az emberekből. Ezt a fotót mára több mint 230 ezren lájkolták és több tízezren megosztották. A kommentek között ilyenek olvashatók: „te jó ég, de megbilincselném én is ezt a kis vadmacskát”, vagy: „stip-stop én fogom várni a börtön előtt, amikor szabadul”. Feltehetően fogvatartói sem tudtak ellen állni a vonzerejének, mert mindössze két hét után kiengedték parfümöt venni csak azért, mert megígérte, hogy a shopping-túra után rögtön visszatér a rácsok mögé. Persze nem tért vissza. Aki felismeri a képen látható nőt, rögtön hívja a rendőrséget, és ne feledje, közveszélyes bűnözőről van szó.

Kormos Anett:

A viktoriánus korabeli Európában, amikor a betegségek miatti halál igen gyakori volt a családoknál, a tehetősebbeknél kialakult az emlékezés egy új formája, mégpedig a halál utáni fotográfia művészete. Az emlékezni vágyók az elhunytak szemeit kitámasztották, az arcukat pedig rózsás árnyalatúra sminkelték, hogy olyan hatást keltsenek, mintha még élnének. Ez a törekvés mai szemmel nézve egyrészt szürreálisnak, másrészt teljességgel hiábavalónak tűnik. Nézzük csak meg a Louise-ról készült fotót. Elsőre azt gondolnánk, hogy szegény asszonyt nyilván vénlányként érte a halál, és hogy a tüdővésztől meggyötört teste hetekig hevert élettelenül a szalon szőnyegén, mielőtt szerettei rátaláltak. A dokumentumok szerint azonban más a helyzet. A 48 éves nővel a fotó elkészülte előtti napon végzett egy torkán ragadt mackósajtba mártott tepertődarab, utolsó erejével pedig nyálával azt írta a padlóra: csak a kontyomra vigyázzatok!

Ujvári Bea:

Ugye, milyen megtévesztő fotó? Elsőre sokan talán azt gondolnák, egy valódi kislányt látnak a képen. Azonban ez a híres Puppen and Puppen babagyár első élethű babája, akit a készítők Valériának kereszteltek. Valéria egy ötéves kislány, nagyon szereti, ha fésülgetik a szép, aranyszőke haját. Szereti, ha puszilgatják, ha mesélnek neki, és ha leviszik a játszótérre. Hogy a kisebb gyerekek is örömüket leljék benne, Valéria még nem szobatiszta, így itatás vagy etetés után be is lehet pelenkázni. A képen nem látszik, de tartozékként a gyártó ad hozzá még két váltás ruhát, egy pizsamát és egy műanyag cumit, amit ha beteszünk a szájába, akkor sír. Igen, nincs tévedés, ő akkor sír, ha cumit kap…Valéria ugyanis már most egy igazi egyéniség, akit elsősorban egyke gyerekeknek ajánlanak, valamint olyan felnőtteknek, akik azt hiszik, babázni sohasem késő… pedig de.

D. Tóth Kriszta:

Etelről - amikor ez a kép készült -  még senki sem gondolta, hogy ilyet tesz. Ő ugyanis mindig évfolyamelső volt, a néptáncversenyen is első helyezést ért el, és ő volt a furulyaszakkör büszkesége is. Megjelenése kifogástalan volt: inge a nyakáig begombolva, szoknyája szigorúan a térde alatt végződött. A tanároknak udvariasan előre köszönt, a táblát a szünetben letakarította, a rendetlenséget, a zsivajkodást nem állhatta. Mindenki azt hitte, tanár lesz belőle, iskolaigazgató, kórusvezető vagy polgármester. Épp ezért érte hidegvizeszuhanyként a közösséget, amikor kiderült róla, hogy… Máig se tudja senki feldolgozni. Csak a szemük sarkából mernek rásandítani, házát messze elkerülik, őt magát félik. Személyét találgatások és rejtélyek övezik. A régi osztálytársak gyakran felsóhajtanak: Etel, Etel… ezt nem gondoltuk volna rólad, aztán… úgy lélegeznek tovább, ahogy szoktak.

Kormos Anett

Felhívás! Ha bátor vagy, te is elküldöd nekünk a tablóképedet! Mi pedig továbbítjuk Anettnek, lássuk, mit hoz(ol) ki belőle. Naaa? Ide várjuk: info@wmn.hu