Az endometriózis egy krónikus nőgyógyászati betegség, amely során a méhnyálkahártyához hasonló szövet jelenik meg a méhen kívül – például a petefészkeken, a hashártyán vagy más szerveken. Ezek a sejtek ugyanúgy reagálnak a menstruációs ciklus hormonális változásaira, mint a méhben található nyálkahártya: vérzés, gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki miattuk. A betegség gyakran erős menstruációs fájdalommal, krónikus kismedencei fájdalommal, emésztőrendszeri panaszokkal és termékenységi problémákkal járhat. Nemrégiben pedig az is kiderült, hogy szinte nincs olyan szervünk, amelyet ne érinthetne, valamint rengeteg olyan társbetegsége lehet, amelyekről nem is gondolnánk, hogy kapcsolatban áll az endometriózissal.

Az Economist 2024-es becslése szerint az endometriózis mintegy 190 millió nőt érint globálisan – köztük Palvin Barbarát is, aki kiállásával sokat tett sorstársaiért. Jelenleg a biztos felismeréshez sok esetben laparoszkópos műtétre van szükség, ami jelentős megterhelést jelent a betegek számára.

Az új kutatásban az Edinburgh-i Egyetem kutatói 159 endometriózissal diagnosztizált nő és 57 egészséges résztvevő vérmintáit elemezték. A vizsgálat középpontjában az androgének állnak – ezeket gyakran férfi nemi hormonokként emlegetik, de a női szervezetben is természetesen jelen vannak és fontos szerepet töltenek be.

A kutatók különösen az úgynevezett 11-oxigenizált androgének csoportját vizsgálták, amelyek főként a mellékvesékben termelődnek. Az eredmények szerint

az endometriózissal élő résztvevők hormonháztartása egy jellegzetes mintázatot mutatott. A legfontosabb eltérés a 11-ketotesztoszteron nevű hormon magasabb szintje volt. A kutatók szerint ennek a mutatónak a segítségével a vizsgálatban részt vevő endometriózisos betegek több mint 95 százalékát helyesen tudták azonosítani.

„Ezek az eredmények jelentős áttörést jelentenek az endometriózis megértésében” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Douglas Gibson, az Edinburgh-i Egyetem Reproduktív Egészségügyi Központjának kutatója. Mint fogalmazott, ez azért is fontos, mert az endometriózist eddig elsősorban ösztrogénfüggő betegségként kezelték, az új eredmények ezt árnyalják.

Időbe telik, amíg a mindennapi orvosi gyakorlatban használhatják

Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy hamarosan elérhető lenne a teszt: további, nagyobb létszámú vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a módszert a mindennapi orvosi gyakorlatban is alkalmazni lehessen. Az eredmények azonban fontos lépést jelenthetnek egy olyan diagnosztikai eljárás felé, amelyhez nincs szükség műtétre. Ha a további kutatások is megerősítik az eredményeket, az endometriózis diagnózisa a jelenlegi évekig tartó bizonytalanság helyett akár néhány hónap alatt megszülethetne – ami több millió érintett életminőségében jelenthetne fordulatot.

A kutatócsoport jelenleg ipari partnereket keres annak érdekében, hogy a hormonális „ujjlenyomaton” alapuló vérteszt fejlesztése megkezdődhessen. A kutatás finanszírozásában a Wellcome Trust és a Medical Research Council vett részt, az eredményeket pedig az European Journal of Endocrinology című folyóiratban közölték.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Unsplash/Adrian Sulyok