Persze. Persze, hogy be lehetne vásárolni interneten is az iskolaszereket, de akkor hova lenne az élmény, ami a gyerekeknek csodás, neked meg idegtépő? Az élmény, hogy ők maguk választhatják ki, melyik ceruza, füzet, hegyező legyen a táskájukban. A lehetőség, hogy megfoghassák, megszagolhassák, kipróbálhassák. Na, ugye hogy semmi értelme a netes vásárlásnak! Még akkor se, ha ezzel te megúsznád a tolongást, ha percekre csökkenthetnéd a többórásra nyúló beszerzési időt. És minimalizálhatnád a kísértést, hogy ha még egyszer valaki neked tolja a rohadt bevásárlókocsiját, akkor kénytelen leszel a homlokába állítani egy körzőt.

Három hete kaptam egy köremailt a lányom egyik osztálytársának anyukájától, ami így kezdődött: Sziasztok! Biztosan ti is beszereztetek már mindent, ami az iskolakezdéshez kell...

Három hete!!!! Biztosan! Hát mér’ lenne biztos? Naná, hogy nem vettem még egy rohadt radírt se, és ettől egyre idegesebb vagyok, mert tudom, hogy megint az lesz, mint tavaly meg tavalyelőtt, hogy az utolsó utáni pillanatban berángatom a lányokat valamelyik hiperbe, és miközben ők különböző tollakkal szaladgálnak, én titkon idegösszeomlást kapok, mert már nincs tornadressz a méretükben. És amikor megkérdezem az eladót, ő még meg is dorgál, hogy későn érkeztem, és hogy képzeltem, hogy még augusztus utolsó hetében is mindent be tudok szerezni.

De aztán megnyugszom… mert eszembe jut, hogy az első beszerzést semmi nem múlhatja alul.

Két évvel ezelőtt, az első tanszerbeszerző körutam alkalmával, amikor olyanokat olvastam az elsősöknek tartott szülői értekezleten kapott tanszerlistán, hogy postairón, meg szám- és jelkártya, meg kivágólap, meg ceruzafogó, tudtam, hogy szükségem lesz a számítógép segítségére... És határozottan jól jött a fizika témazárókon szerzett szemtengelyferdülés is, amikor alig észrevehetően követni kezdtem egy anyukát, aztán minden olyan tanszert betettem a kosaramba, amit az övében láttam. Otthon sajnos kiderült, hogy az elsősöknek és a harmadikosoknak is ugyanazzal a borítóval gyártják a füzeteket, és az én elsős lányomnak csak harmadikosnak való füzeteket sikerült vennem. De ez volt a legkisebb baj. Amikor ugyanis gondosabban megnéztem a tanszerlistát, kiderült, hogy még nem vagyok túl a nehezén.

A fehér talpú tornacipőről például elsőre azt hittem, vicc, amit a tanárok azért találtak ki, hogy minket, szülőket megszívassanak. De nem vicc. És noha hivatalosan nem azért találták ki, hogy… de! Szerintem mégiscsak azért.

Aztán az is kiderült, hogy a beszerzés még mind semmi! Ugyanis a cuccot szortírozni is kell, meg bekötni. Meg vignettával ellátni. Meg könyvjelzőszalagot rögzíteni a könyvekbe... Így

amikor éjjel fél egykor a papír egyforintosokat vágtam ki, akkor azt gondoltam, hogy ekkora szopás nem is létezik. De amikor elkezdtem a tankönyveket a hivatalosan előírt öntapadós átlátszó fóliába bekötni, akkor rájöttem, hogy dehogynem.

Speciális kézügyességemnek köszönhetően akkora buborékok lettek utódom könyvein, hogy gumimatracként is használhatta volna őket.

Szóval megnyugtattak ezek az emlékek. Mert ma ehhez képest minden sokkal olajozottabban megy. Én sem vagyok már kezdő. Már nem kell lesnem más anyukákat, hogy mit pakolnak a kocsiba. Már tudom, mi az a postairón és a kivágólap. Tudom azt is, hogy nem fogom bekötni átlátszó szarba a könyveket, és azt is, hogy a papírkorongokat akkor kell kivágnom, amikor a lányok nincsenek otthon, amennyiben meg akarom őrizni a tekintélyemet… vagy legalább annak foszlányait. Szinte mindent tudok.

Így tegnap egészen nyugodtan írtam meg az emailt „biztosmindentbeszereztetek” anyukának, és megkértem, hogy küldje már át nekem a tanszerlistát, amiről elvileg mindent be kellett volna szereznem. És ő átküldte. Sőt, a lista hátoldalát is... Először azt hittem, csak túl szorgalmas. De aztán észrevettem a hátoldalon a kézzel írt jegyzetet, ami így kezdődik: nyári kötelező olvasmány és más nyári kötelező feladatok.

De felesleges a pánik: még majdnem egy egész hét hátra van, és a kötelező olvasmány alig több mint 250 oldal. Egy másodikos simán megoldja… nyolcadikig.

Kormos Anett

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/ESB Professional