Hogy az iskolai bevásárlás ne a pánikról szóljon – Jocó bácsi tippjei iskolások szüleinek tanszerbeszerzéshez

–

Napokon belül kezdődik az új tanév – akár örülünk neki, akár nem

Az idei tanévkezdés teljesen más lesz, mint amilyen az elmúlt tíz évben volt, amióta én aktívan tanítok, ugyanis rengeteg minden történt a nyáron, ami miatt extra módon bizonytalanná vált a jövő mind az iskolák, mind pedig a családok életét tekintve.

Sok családot érint a kata-törvény változása, ami több százezer embert és kisvállalkozást hozott bizonytalan helyzetbe. Emellett az én életemben eddig nem látott infláció tarol, és ha ez nem lenne elég, akkor sajnos fel kell készülnünk arra is, hogy a világpiacon elszabaduló energiaárak miatt ezen a télen sok család rezsije is az egekbe emelkedhet.

Ez bizony mind rányomja a bélyegét az iskolakezdésre, és mindegyik olyan sötét „felhő”, ami beárnyékolja az őszt. És az iskolakezdést.

A pedagógus kollégák is elég feszülten várják a tanévkezdést, mert a nyári szünet alatt nem értek a képviselőink a bértárgyalások végére, pedig sokan ettől teszik függővé, hogy elkezdik-e egyáltalán a tanítást…

Listák, árak, menza

De van ami nem változik: az új tanév egyik legizgalmasabb része, az iskolaszerek beszerzése idén is fontos feladat. Ebben az időszakban minden érintett rója a boltokat, és – kezében az iskolai tanszerlistával – próbál eligazodni a 2B-s, HB-s és egyéb ceruzák, a nagyalakú füzetek meg a postairónok útvesztőiben.

Eközben persze sokan bosszankodnak azon, hogy: „megint kinőtte a gyerek a szinte új cipőjét”, „elszakadt az iskolatáska”, rejtélyes módon „kiürült a tolltartó”, és „eltűnt a tavaly harmadszorra is megvásárolt hegyező”.

Augusztus végén elég sok ehhez hasonló mondat hangzik el az iskolába készülődő gyerekek családjaiban. 

Arról nem is beszélve, hogy az iskolák felett – sajnos valósan – Damoklész kardjaként ott lebeg a digitális oktatás réme, ha az intézmény nem tudja kifizetni a rezsijét. Ugyanis hiába a rendelet, hogy 20 fok elég a tantermekben, a legtöbb helyen nem szabályozható a hőmérséklet, az elavult fűtési rendszerek pedig nem alkalmasak arra, hogy beállítsák a megfelelő hőfokot. Érdemes készülni erre az opcióra is. Ezért mindenki kénytelen felmérni, hogy milyen technikai eszközökkel rendelkezik, és adott esetben mit kellene beszerezni ahhoz, ha mégis mindenki a saját otthonában fog majd tanulni és tanítani. Pedagógusként nagyon nem szeretném, de sajnos muszáj erre is gondolni.

Az élelmiszerárak későbbre prognosztizált további növekedése a közétkeztetés áremelkedését vetíti előre, amivel szintén számolnia kell minden magyar családnak.

Szerintem most mindenkinek többször is meg kell gondolnia, hogy mire és mennyit költ. Egyáltalán nem mindegy, hogyan osztjuk be azt a kevés pénzt, amink van. Nehéz időszak következik mindannyiunk életében, de talán van néhány olyan tipp, amelyeket megfogadva egy picit mégiscsak elviselhetőbbé tehető a következő időszak. 

Az impulzusvásárlás vége

Az biztos, hogy idén végképp érdemes bevetni minden pénzügyi tudatosságunkat. 

Érdemes például végignézni, milyen eszközökből van még otthon elfekvőben. Mi az, ami még használható, mi az, amit nem kell megvenni feleslegesen, hogy ne porosodjon huszadikként a fiókban.

Én például a legváratlanabb helyeken találok itthon tollakat és ceruzákat. Persze soha nem akkor és ott, ahol és amikor szükségem lenne rájuk… ebből kiderül, hogy korábban olyankor is elcsábultam, ha nem volt feltétlenül szükségem arra a tollra, de ha megláttam egy-egy szebb darabot, meg is vettem. Most viszont biztos, hogy igyekszem ellenállni az impulzusvásárlásoknak, és inkább felmérem az otthoni készleteimet. 

 

Érdemes otthon a bevásárlás előtt egy konkrét listát írni arról, hogy mi az, amire tényleg szükség van, miből mennyi kell, mennyi elég belőle egy évre. Lehet, hogy most olcsóbban beszerezhetjük ezeket az elengedhetetlen eszközöket, mint akár pár hét vagy hónap múlva.

A legtöbb üzletben most nagyobb akciók vannak, érdemes alaposan tájékozódni, még akkor is, ha ez néha több időt vesz igénybe, illetve megnézni, hogy nincs-e olcsóbb, de jó minőségű saját márkás termék. Amikor vásároltok, próbáljatok meg a valóban szükséges dologra figyelni, ne ragadjon el benneteket a hév, ha megláttok valami irtó cuki, de teljesen felesleges dolgot. (Mondom én… de ezt most komolyan.)

Ebből a helyzetből a gyerek is tanulhat

Az iskolakezdésre való hangolódás fontos eleme a bevásárlás, amit érdemes az iskolás gyerekekkel együtt csinálni, mert számos lehetőséget nyújt arra, hogy tanuljanak belőle. Indulás előtt a tanszereket is együtt nézzétek át, készletezzetek, keressétek elő a tavalyról megmaradt iskolaszereket, ezzel ők is kicsit „iskolai hangulatba kerülnek”. Másrészt pedig átérzik azt, hogy ez milyen feladatokkal jár.

Mindeközben pedig erőlködés nélkül lehet beszélgetni olyan nehezebb témákról is, mint például, hogy milyen gazdasági helyzetben van a család, milyen változásokat hoz(ott) ez az év. Nem árt, ha tudják, hogy most éppen mennyi pénz jut bizonyos dolgokra.

Az őszinteség fontos, de próbáljatok meg ügyelni arra, hogy ez ne nyomassza túlságosan a gyereket, ne okozzatok benne felesleges félelmet, szorongást, mert azzal hosszú távon nehezen birkózik majd meg.

Koncentráljatok inkább arra, hogy közösen költségvetést készítetek, kiszámoljátok, mire mennyi jut, milyen keretből gazdálkodhattok. Húzzatok meg egy nagyon konkrét értékhatárt, amit semmiképpen nem léphettek túl. Ez több okból is fontos: a gyerek megtanulja jobban értékelni a felszerelését, elsajátítja a költséghatékony gondolkodás alapjait, miközben a matematikai képességeit is használnia kell, így észrevétlenül gyakorol az iskolára is.

Ugyanígy hasznos és szép tett tanszergyűjtő akcióban is részt venni, így egyrészt nehezebb helyzetben lévő családok számára is megkönnyíthetitek a tanévkezdést, másrészt a gyerek azt is megtapasztalhatja, milyen szép dolog adni, jótékonykodni.

A költségvetés egyes tételeit érdemes rugalmasan kezelni, akár rábízni a (nagyobbacska) gyerekre, hogy az egyes határokat kicsit tologathassa: például, ha egy drágább, menő tolltartót szeretne, akkor mutassa meg, hogy melyik tételből faragna le, miből venne olcsóbbat annak érdekében, hogy másból egy kicsit drágább kerüljön a birtokába.

Ha ezt egy jó kis stratégiai játéknak fogjátok fel, akként tálaljátok, akkor még élvezetes is lehet a bevásárlás, és elkerülhetitek az idegrohamokat, a nagy összeveszéseket, hisztiket.

Azzal is tisztában vagyok, hogy sokan aggódnak: a bizonytalanság mindannyiunkat felőröl. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy ezek olyan dolgok, amikre nincs ráhatásunk, nem tudjuk megváltoztatni, a sok idegeskedéssel pedig csak magunkat emésztjük fel, tovább nehezítve a saját életünket. Azzal nem könnyítünk a helyzeten, hogy egymásnak esünk, és a másikon vezetjük le a feszültséget. Ráadásul a gyerekeknek is rossz példát mutatunk, akiket épp arra lenne érdemes megtanítani, hogy ne piszkálják, ne csúfolják egymást. A tanévkezdés különösen fontos időszak az életükben, ráadásul – ha már tanszervásárlás – ilyentájt szembesülnek egymás új felszerelésével, ruhadarabjaival is;

fontos lenne elfogadásra, nyitottságra, kedvességre tanítani őket, és arra, hogy egy gyerek értéke nem attól függ, mi van a tolltartójában, vagy milyen cipőt visel.

Mindenkinek sok erőt, kitartást kívánok a tanévkezdéshez!

Egy biztos: mi, pedagógusok próbálunk figyelni arra, hogy a gyereknek a lehető legjobb legyen, és minél kevesebb jusson el hozzájuk a nehézségekből. Tesszük, amit lehet, és ameddig bírjuk…

Balatoni József

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Elva Etienne