10 ok, amiért várom az iskolát – kamasz szerzőnk listája
Tizenhat éves szerzőnktől azt kértük, írja meg, miért várja, és miért nem várja az iskolát. Ha hiszitek, ha nem, könnyebben ment neki ez a lista, mint a másik. Vagyis, a mi Csengénk annak minden nyűge, baja ellenére mégiscsak jobban szereti az iskolát, mint amennyire nem. Ezen a listán még egy olyan egészen elvetemült pont is szerepel, hogy hiányoztak neki a –most figyeljetek!– tanárai. Na jó, nem mindegyik, de több is. Elhiszitek? Ez tehát kamasz szerzőnk írása arról, hogy miért várja a sulit. ITT pedig elolvashatjátok, hogy miért nem. Deli Csenge listája.
1. Újra találkozhatunk a sulis barátokkal
A banda végre összeállhat és szétszedheti a menzát. (#reunited) Oké, nem mintha nem együtt nevettük volna át az egész nyarat kisebb szünetekkel, de azért az iskola négy fala között ez mégis valahogy teljesen más. Bensőségesebb. És sokkal jobban a másik agyára lehet menni. Itt plusz pont a kolisoknak.
2. Újra felfedezhetjük a suli rejtett zugait
Kápolna itt, nyolcas terem ott, az meg a mi padunk, a kisgólyák miért ülnek rajta? Egy kicsit mintha mégis bennünk élne az a kis hatéves, aki mit sem sejtve, vigyorogva lép be a nagy épületegyüttesbe.
3. Jól végigmérhetjük az osztálytársainkat
Szuper dolog rácsodálkozni azokra, akikkel a következő tíz hónapot együtt fogom tölteni. Felkiáltani, hogy „azta, te mekkorát nőttél!” vagy „te jó ég, milyen barna vagy!” és ugyanezeket viszont hallani, a majdnem-leesett-az-állam hangsúllyal.
4. Még a tanárok is hiányoztak (na jó, nem mindegyik)
Valljuk be férfiasan (vagy jelen esetben nagylányosan): még a tanárok is hiányoztak ez alatt az igen hosszúúú nyári szünet alatt (figyelem, iróniaveszély a hosszúságot tekintve). Egy-egy tipikus mondatot újrahallani, összenézni a padtárssal és majdnem megfulladni a néma röhögéstől – felbecsülhetetlen.
5. A büfé
A suli büféjében minden péksütemény finomabb. Hiába ehetjük otthon is ugyanazt, nincs meg az a varázs. Pláne, hogy már Túró Rudi is kapható nálunk.
6. A könyvek
Az új könyvek illata. Igen, azt mindenki szereti. Őszintén? Ez majdnem egész évben tartós, hiszen olyan sokszor kerül a kezünkbe egy-egy tankönyv. A finom szag csak a tanév végére kopik el.
7. A tanszerek
Új tanszerek beszerzése. Nálam ez a folyamat a mai napig olyan nagy gondossággal és örömmel történik, mint 11 évvel ezelőtt, mikor elkezdtem ezt az egész iskolábajárósdit. Nemhiába vagyok lányból.
8. A rendszer
Végre tudni fogjuk, hogy milyen nap van! Nyári szünet alatt ezt igen nehéz nyomon követni. Komolyan. A szülinapomat is majdnem sikerült két nappal később megtartani. Ja, igen, most már a tizenhetedik évemben vagyok... Reméljük, bölcsebb is lettem, nemcsak öregebb.
9. A verseny
Már első nap beindul a versengés: a legjobb helyekért természetesen. Senkinek sem mindegy, honnan fogja végigülni azt az egy hónapot/negyedévet/félévet egészen a következő ültetésig. Ilyenkor még a korán kelés sem zavar, megfizethetetlenek a kissé sötét pillantások, amikkel rendszerint megjutalmaznak, ha valakinek elfoglaltad a kiszemelt helyét. Ilyen tényleg van? Igen, nálunk biztosan.
10. A tudás
Végül pedig fájni fog kimondani, leírni meg végképp, hogy a szívem legsötétebb mélyén, egy icike-picike csücsökben, de tényleg csak ott, talán még a tanulás miatt is várom szeptember elsejét. Új ismeretekkel bővülni, okosabb fejből kinézni... egyszerűen jó.
Deli Csenge
Ha kíváncsi, vagy, mi mindenért NEM várja Csenge az iskolát, kattints IDE!
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Pressmaster