Nemi betegség-járvány tombol Európában, és ez akkor is rossz neked, ha cölibátusban élsz

–

Peter Beyer szerint a gyógyszerrezisztencia ma már nem csupán az intenzív osztályok vagy az onkológiai osztályok problémája, a baktériumok ugyanis az emberekkel együtt utaznak városok, országok és kontinensek között, miközben a nemzetközi utazások, a kereskedelem és a migráció soha nem látott lehetőséget biztosít a terjedésre.

A szakember szerint erre az egyik legjobb példa a gonorrhoea vagyis a tripper, ami bár sok esetben tünetmentes – így még könnyebben terjed –, kezeletlenül felszálló gyulladást és súlyos szövődményeket, például meddőséget is okozhat. Világszerte 2020-ban mintegy 82 millió új esetet regisztráltak. Májusban arról is beszámoltunk, hogy rekordszintre emelkedett több nemi betegség is Európában. Beyer ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy egyre több betegség válik nehezen, sőt szinte lehetetlenül kezelhetővé, mert

a baktérium ellenállóvá vált a korábban hatásos antibiotikumokkal szemben.

A helyzet különösen aggasztó, mert a Neisseria gonorrhoeae baktérium mára szinte minden korábban alkalmazott antibiotikummal szemben rezisztenssé vált. Jelenleg gyakorlatilag egyetlen ajánlott kezelés maradt, de már olyan törzseket is azonosítottak, amelyek erre is egyre kevésbé reagálnak.

A gonorrhoea lehet az egyik első olyan betegség, amelyet többé nem lehet megbízhatóan kezelni

– figyelmeztet Beyer.

Nemcsak a szexuális úton terjedő betegségekkel van gond

A probléma azonban nem áll meg a nemi betegségeknél. Más antibiotikum-rezisztens baktériumok hétköznapi érintkezés során vagy különböző felületeken keresztül is továbbadhatók. A szakember szerint sok ilyen kórokozó csak akkor kerül a hatóságok látókörébe, amikor már kórházi fertőzést okoz, valójában azonban már jóval korábban jelen van a közösségekben.

Példaként említi, hogy egy olyan gén, amely ellenállóvá teszi a baktériumokat az utolsó mentsvárként számontartott antibiotikumokkal szemben, már az 1990-es években megjelent, és egy évtized sem kellett hozzá, hogy világszerte elterjedjen.

Hasonló folyamat figyelhető meg a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) esetében is. Míg ezt korábban elsősorban kórházi fertőzésként tartották számon, ma már egyre gyakrabban közösségben szerzett fertőzésként jelentkezik, ami különösen veszélyes lehet a daganatos betegekhez hasonló sérülékeny csoportokra. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a kockázat még nagyobb, mivel korlátozottabbak a fertőzésmegelőzés lehetőségei.

Beyer szerint

az antibiotikumok felelős alkalmazása továbbra is kulcsfontosságú, hiszen a túlzott és indokolatlan gyógyszerszedés gyorsítja a rezisztencia kialakulását. Ez azonban önmagában már nem elegendő.

Egyre több baktérium fejlődik gyorsabban, mint ahogy új antibiotikumok születnek, így a rendelkezésre álló gyógyszerek gyorsabban tűnnek el az eszköztárból, mint ahogy újak érkeznek. Ma már minden hatodik bakteriális fertőzés ellenáll az elsőként választott antibiotikumoknak.

Vélhetően az sem segít, hogy az antibiotikumok állattenyésztési felhasználása közel egyharmadával nőhet a következő 15 évben – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júniusban közzétett jelentése. Az állattenyésztés jelenleg a globális antimikrobiális felhasználás mintegy háromnegyedéért felelős, sok országban pedig alig ellenőrzött módon, gyakran növekedésserkentőként alkalmazzák ezeket a szereket – ez az egyik fő oka a szuperbaktériumok terjedésének. Bár 2013 óta csökkent a felhasználás, a húsimport iránti növekvő kereslet és a laza szabályozás miatt a trend visszafordulhat: a FAO becslése szerint 2040-re évi 143 ezer tonna fölé emelkedhet az állatoknak adott antimikrobiális szerek mennyisége. Az Európai Unió épp ezért szeptembertől betiltja a növekedésserkentőként antibiotikumot kapott állatokból származó hús, tejtermék és tojás importját.

Pozitív példaként említi az első új hatásmechanizmusú antibiotikumot, amelyet évtizedek óta kifejezetten a több gyógyszernek ellenálló gonorrhoea kezelésére fejlesztettek. A készítmény egy nonprofit együttműködés eredményeként született meg, ami Beyer szerint azt bizonyítja, hogy az antibiotikumokat közegészségügyi eszközként, nem pusztán piaci termékként is lehet fejleszteni.

A tét óriási, ugyanis

a becslések szerint évente közel ötmillió haláleset köthető az antibiotikum-rezisztenciához, és ez a szám 2050-re akár 70 százalékkal is emelkedhet

– írja Beyer.

Nagy Andi