–

Apja nem fogadta túláradó lelkesedéssel, hogy orvos akar lenni

Perl Gizella a 19. század végén született egy kis magyar városban, Máramarosszigeten, amely ma Romániához tartozik. A második világháború előtt jelentős zsidó közösség élt a városban: az 1910-es népszámlálás szerint a lakók több mint egyharmada zsidó volt, és több tucat zsinagóga, valamint zsidó vállalkozás működött, írja a BBC.

A Perl család is közéjük tartozott, Gizellát és hat testvérét a zsidó vallás értékei mentén nevelték a szüleik. Ő volt a legidősebb lány, és már gyerekkorában megmutatkozott, hogy különösen tehetséges. Több nyelven beszélt – magyarul, románul, németül, franciául és jiddisül is –, 16 évesen pedig, osztályának egyetlen lány és zsidó származású diákjaként, leérettségizett. A gimnázium után az orvosi pálya felé vette az irányt, ám édesapja nem fogadta túláradó lelkesedéssel a továbbtanulási terveit. Attól félt, hogy ezáltal elszakad a zsidó hittől. A lány ezért egy imakönyvvel a kezében esküt tett az apjának: bármerre is sodorja az élet, minden körülmények között hű marad a zsidóságához.

Évekkel később, amikor már praktizáló orvos volt, vett egy imakönyvet, belegravíroztatta édesapja nevét, és ajándékba adta neki. Ezt az imakönyvet az apja magánál tartotta akkor is, amikor az auschwitzi haláltáborban a gázkamrába küldték.

Perl Gizella beiratkozott az orvosi egyetemre, és évekig Berlinben tanult, amely akkoriban a zsidó orvosok Mekkájának számított. A BBC szerint a weimari köztársaság idején a német fővárosban praktizáló orvosok több mint fele zsidó származású volt. Ám, amikor 1933-ban Adolf Hitler vezetésével hatalomra került a nemzetiszocialista párt, a zsidó orvosokat – köztük a nőgyógyászokat is – elküldték az egyetemekről, megfosztották állásuktól és kizárták a szakmai társaságokból is.

A magyar doktornak sikerült visszatérnie hazájába, ahol sebész férje, Ephraim Krauss mellett dolgozott, és rövid időn belül elismert, közkedvelt orvos lett. A házaspárnak két gyermeke született: egy lány és egy fiú. Idővel azonban a magyarországi zsidók élete is ellehetetlenült: 1944 tavaszán a német erők megszállták az országot, a Perl családot is gettóba zárták, és hónapokon belül több mint 400 ezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba. Amikor a rabok kiszálltak a marhavagonokból, a fegyveresek azonnal megkezdték a családok szétválasztását.

Perl Gizella és férje ekkor utoljára megölelték egymást, és ígéretet tettek: „Egyszer majd Jeruzsálemben találkozunk.”

A 25404-es számú fogoly

A táborban került Josef Mengele látóterébe – vagyis azon orvoséba, akit a rabok a Halál Angyalának vagy dr. Auschwitznak neveztek. Mint korábban írtuk, a hírhedt orvos a legnagyobb koncentrációs táborban végzett áltudományos kísérleteket, főként ikerpárokon és veleszületett rendellenességgel élő embereken, akiket gyakran brutális módon megkínzott. A kísérleteihez azonban Mengelének segítségre volt szüksége. A rabok kiválogatásakor ezért kifejezetten az orvosokat kereste: azokat, akiknek a tudását és képességeit a saját céljaira használhatta.

Perl Gizella egyike volt annak az 5 orvosnak és 4 ápolónak, akiket arra köteleztek, hogy hozzanak létre egy tábori kórházat, ahol nem voltak ágyak, sem kötszer, sem gyógyszer, sem orvosi műszerek. Perl Gizella az orvosi műszereivel együtt érkezett a lágerbe, hiszen korábban azt mondták neki, orvosként engedélyt kap majd arra, hogy gyógyítson. Ám amikor belépett Auschwitzba, az orvosi táskáját egy német kollégája azonnal elragadta tőle: 

„Maga lesz a tábor nőgyógyásza. Ne bajlódjon az eszközökkel, nem lesz rájuk szüksége. A táskája már az enyém”

– idézte fel a német katonai szavait Perl a memoárjában.

A táskája mellett a hajától és a nevétől is megfosztották: a jobb alkarjára rátetoválták a rabszámát. Ő lett a 25404-es számú fogoly.

Soha többé nem lesz terhes nő Auschwitzban

Bár rab volt egy haláltáborban, orvosként mindent megtett, amit egyáltalán meg lehetett.