Dr. Gyurkó Szilvi: „Aki háborús félelemkeltéssel kampányol, jogsértést követ el”

–

Rettentően felelőtlen és a gyerekek kárára megy, ami most zajlik a magyar közéletben: a honvédség erős pozitív propagandája és a választási kampány brutális háborús fenyegetése dupla présbe helyezi a gyerekek mentláis egészségét, növeli a szorongást és a félelemérzetüket.

A militáns köznyelv térhódítása és a hazafias nevelésbe csomagolt harciasság propagálása évek óta megy, és szépen megágyazott a mostani kampányidőszak háborús tematizálásának. Mindez brutális hatással van a gyerekek mentális egészségére, és de facto jogsértő.

Az egészet ráadásul egy alapvetően bizonytalan és militarizálódó globális helyzet, a szomszédban négy éve zajló, Iránban frissen kirobbant háborús helyzet valósága keretezi be, tovább fokozva a félelemérzetet.

Gyerekek háborúban

Háborúsdit játszó gyerekek. Gyerekkatonaság. Háborús propaganda a gyerekeknek.

Miért gondoljuk, hogy az első teljesen normális, a második egyértelmű bűn, a harmadik meg nehezen értelmezhető, könnyen relativizálható és igazából mindenki vérmérsékletének, meg talán pártszimpátiájának megfelelően dönti el, hogy zavarja-e vagy sem? 

A gyerekek nagy része szokott háborúsdit, indiánosdit, kalózosdit játszani. Örök példám egy ismerősöm kisgyereke, akinek a szülők tudatosan nem vettek játékfegyvert, erre a gyerek kifliből harapott ki egy pisztoly formát magának, és azzal rohangált meg lövöldözött. 

Azt hiszem kimondhatjuk, hogy a gyerekeknek, és leggyakrabban a kisfiúknak, alapvetően érdekes, izgalmas játszani ezzel a témával – egészen addig, amíg nem válik realitássá, vagy a felnőttek nem teszik számukra valóságossá.

A gyerekek bevonása fegyveres harcokba és háborús konfliktusokba súlyos jogsértés, amit több nemzetközi dokumentum is elítél, és egyértelműen a gyerekjogok megsértését jelenti.

Csak becsléseink vannak arra nézve, hogy világszerte hány gyerekkatona élhet, és itt a számok a 10,000-től a 100,000-ig terjednek, mindig kiemelve, hogy a gyerekkatonáknak nagyjából a harmada lány, akik a harcoló katonák (a szó mindenféle értelmében vett) kiszolgálását végzik. 

Ezek a gyerekek nem ritkán nem áldozatként, hanem elkövetőként kerülnek felnőtt korukban büntetőbíróságok elé, az általuk elkövetett brutalitások miatt (a téma kutatói nagyon gyakran kiemelik, hogy a legkegyetlenebbek azok a harcosok, akiknek gyerekkorban adtak fegyvert a kezükbe). Ők könnyen fanatizálhatóak, szélsőséges cselekedetekre is rá lehet venni őket mindenféle ideológiai „mesékkel”, még akkor is, ha eredetileg erőszakkal szakították, rabolták el őket a családjuktól, és úgy kerültek egy katonai táborba. De persze vannak olyan gyerekek is, akik önként, a szüleik halála miatti bosszúból ragadnak fegyvert. Sokféle történet van – és mindegyikben közös, hogy gyerekeknek semmi keresnivalójuk nem lenne semmilyen háborús vagy katonai konfliktusban.

Gyerek kezébe egyáltalán nem lenne szabad valódi fegyvert adni. 

Gyerekek háborús propagandában

Ezek után érdemes foglalkozni a háborús propagandával, ami most a választási kampány időszakában különösen élesen megjelenik, de igazából már évek óta tart Magyarországon, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi a célja. 

Ezt azért is írom így, mert ezekben a hetekben arról beszélünk sokat, hogy a felnőtt választópolgároknak készülő, a háború kockázataival fenyegető tartalmak feltételezhető célja alapvetően a szorongás és a félelemérzet felkeltése (és ezzel a kívánt választói magatartás elérése), és noha nem őket célozza, de ez egyértelműen hat a gyerekekre is. Növeli a szorongást, a félelmet bennük, és a stresszt. Ez előidézhet olyan feszültségeket a gyerekben, ami miatt nehezebben alszik, rosszabbul reagál a kortársai viselkedésére és nehezebben kapcsolódik a felnőttekhez is. 

A háborúval való riogatás, és a politikai ellenféllel kapcsolatos katonai, vagy háborús nyelvhasználat (ellenségként való hivatkozás, dehumanizálás, minősítés, stb.) növeli a gyerekek közötti kortárs bántalmazás esetek, a csúfolódások, kirekesztések kockázatát is.

Ha a felnőttek olyan módon normalizálják az erőszakot, ahogy az most történik Magyarországon, az egyértelműen növeli a gyerekekben is az erőszakos konfliktusrendezésre való hajlandóságot, és csökkenti az együttérzés képességét azokkal kapcsolatban, akik gyengébbek, vagy egyszerűen csak mások valamiben. 

Számomra (és még nagyon sok felelős felnőtt számára) egyértelmű, hogy a gyerekek jóllétét, mentális egészségét veszélyezteti ez a mostani kampány, és mivel tavaly óta az Alaptörvényünk előírja, hogy a gyerekek védelme olyan jog, ami – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.

Ezért határozottan állítom, hogy aki háborús félelemkeltéssel kampányol, és ezzel érzelmileg veszélyeztető helyzetet idéz elő, valójában súlyos jogszabálysértést követ el. 

Ezek a választási kampányidőszak nagyon látványos háborús üzeneteinek egyértelmű, már rövidtávon is megmutatkozó (és egyébként hosszútávon is negatívan ható) következményei a gyerekekre nézve, ami mellett egyébként zajlik Magyarországon egy másfajta háborús propaganda is, amiről sokkal kevesebb szó esik a nyilvánosságban, és ami miatt írtam azt, hogy nehéz megmondani, hogy mi is a célja a háborúval kapcsolatos propagandának itthon. 

Gyerekek és hazafias nevelés

Innentől idézet következik a Hintalovon alapítvány által kiadott legutóbbi Gyermekjogi Jelentésből: 

„A korábbi évek gyermekjogi jelentéseiben hivatkozottakhoz hasonlóan 2024-ben is hangsúlyos volt a fiatalok hazafias nevelése, honvédelmi tanulmányok folytatásának elősegítése. A Kadét Programban részt vevő diákok, iskolák száma 2024-ben tovább növekedett. Összesen 167 intézmény, azon belül 11 732 diák vett részt, 9. évfolyamosként (15 évesen) 3937-en csatlakoztak (ez a szám tavaly 3533 volt). 

A Honvédelmi Minisztérium adatai alapján a honvédelem tantárgy oktatása programban 2024-ben mindösszesen 13 590 diák vesz részt. A honvédelmi miniszter nyilatkozata alapján »cél, hogy néhány éven belül tanórai keretek közt valamennyi magyarországi középiskolás fiatal megismerje a honvédelem rendszerét«."

2024-ben a Magyar Honvédség nyolcadik alkalommal szervezte meg a Honvédelmi Táborokat. A honvédelmi miniszter nyilatkozata szerint kb. 4000 fő 12-25 év közötti fiatal vett részt a táborokban. A diákok ebben az évben már 25 féle tematika (például huszár, túlélő, vegyiharc) közül választhattak. A honvédelmi táborok egyik szervezője akként nyilatkozott, hogy a táborokat követően sok pályaválasztás előtt álló diák a honvédségben képzeli el a jövőjét.   

2024-ben megtartották az egész tanévet átfogó Honvéd Kadét Kupát is, a hét állomásos versenysorozatban 78 iskola több mint 2000 kadétja vett részt. A díjazott diákok és intézmények sportszervásárlási utalványokat és airsoft fegyvereket nyertek összesen  ötmillió forint értékben.

2024-ben indult az Ezer év katonái honvédelmi vetélkedőt is szerveztek, amelyen a kadétiskola, illetve egyéb, a honvédelem tantárgy oktatását vállaló középiskolák tanulói is részt vehettek. A versenyben elméleti és gyakorlati feladatok is voltak, utóbbiak között a például olyan is szerepelt, hogy a diákoknak egy honvédségi harci eszközöket (régi aknavetők és egykori naszádok másai) felvonultató teremben kellett megtalálniuk a tüzérségi kvíz válaszait.

A Honvédelmi Sportszövetség 2024-ben is folytatta a több helyszínen megrendezett Bátrak Ligája programját. Az egyik ilyen alkalomról történő híradásban megjelent az is, hogy a versenyen résztvevő gyerekek „a lézerfegyveres lövészetet, az íjászatot, valamint a kézigránát dobást és különböző akadálypályákat is kipróbálhatják”  

2020 nyarán a Honvédelmi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Honvédség Parancsnoksága valamint a Honvédelmi Sportszövetség képviselői együttműködési megállapodása alapján indult a Vértezd fel magad program, gyermekvédelmi, honvédelmi program azzal a céllal, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek megismerhessék „a honvédelem ügyének jelentőségét, és bepillantást nyerjenek egy társadalmilag elismert életpályába”. 2024-ben a program keretében a Nógrád vármegyei 11. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda is szervezett foglalkozást gyermekotthonban nevelkedő gyerekeknek. A Toborzó Iroda a rendezvények mellett a honvédséggel való ismerkedésre és az új haditechnikai eszközöket bemutatására is hangsúlyt fektet.” 

Eddig az idézet, amit már akkor is vérfagyasztó volt olvasni, amikor a kollégáim összeállították ezt a fejezetet, és most, újraolvasva sem könnyebb.

Hiába írja elő az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, hogy gyerekek nem lehetnek részesei olyan katonai kiképzéseknek, amelyekben valódi lőfegyvereket használnak, ez mégis megtörténik. Valódi propaganda zajlik gyerekek ezreinek aktív bevonásával, ami a katonaságot, a harcot (horribile dictu a háborút) próbálja népszerűsíteni. 

Megjósolni is nehéz, hogy hogyan hat egymásra a gyerekekben a honvédség aktív és erős pozitív propagandája és a választási kampány brutális negatív kampánya. Csak azt érzem (egyre biztosabban), hogy ami történik az végtelenül felelőtlen, és a gyerekek kárára megy.

Nyilván végtelen naivitás lenne ezen a ponton felszólítani a politikai döntéshozókat arra, hogy végre kezdjenek el tényleg odafigyelni a gyerekekre, az érdekeikre, és ne használják fel őket kényük-kedvük, időleges vagy hosszabb távú érdekeik szerint. 

Mégsem tehetek mást, minthogy (azon túl, hogy ideteszem elétek ezt a végtelenül abszurd, ellentmondásos, bizarr és álszent rendszert), arra kérlek titeket, hogy

legyetek ott a gyerekeitek mellett, figyeljetek rájuk, segítsétek őket szeretettel, érzelmi támogatással, beszélgetésekkel, jelenléttel, az alapvető jogaik védelmével.

Mert úgy tűnik, mindezt a hatalom gyakorlóitól és a politikai döntéshozóktól nem várhatjátok el. 

Gyurkó Szilvia