„Csak azokat a fogakat kell megmosni, amelyeket szeretnénk megtartani”
10 fogápolási tévhit, amit még mindig rengetegen elhisznek
Támogatott tartalom
Tudtad, hogy ha 48 órán keresztül nem mosunk fogat, a fogainkra tapadó lepedéket utána már szinte lehetetlen teljesen eltávolítani? Vagy hogy evés után legalább fél órát várni kell a fogmosással, mert a savas közegben felpuhult fogzománcot könnyen megsértheti a fogkefe? Március 20. világszerte a szájápolás világnapja, amely 2013 óra felhívja a figyelmet arra, hogy a száj egészsége nem pusztán esztétikai kérdés, hanem az általános egészség egyik alapköve. Both Gabi írása.
–
Legtöbbünknek fogalma sincs róla, hogyan kell jól fogat mosni. Erősebben? Gyorsabban? Még egy kis szájvíz, aztán kész? Evés után azonnal, hogy „ne maradjon ott semmi”? Bár a mindennapi fogmosás fontosságával mindannyian tisztában vagyunk, azt viszont már jóval kevesebben tudjuk, hogyan kell helyesen csinálni. A statisztikák ennek megfelelően sajnos elég riasztóak: Magyarországon minden harmadik nyugdíjasnak egyetlen saját foga sincs már.
Pedig a megelőzés sokkal egyszerűbb lenne. A szakemberek szerint a kulcs a következetes, jól végzett napi rutin: a helyes technikájú fogmosás, a fogköztisztítás és a rendszeres fogorvosi kontroll.
A szájápolás világnapjához kapcsolódó szakmai eseményen fogorvosok és dentálhigiénikusok beszéltek arról, hogy a mindennapi szájápolás messze túlmutat a szép mosolyon. Az ő segítségükkel gyűjtöttük össze azt a 10 makacs tévhitet, amely ma is meghatározza, hogyan gondolkodunk a fogápolásról.
1. tévhit: A fogszuvasodást a cukor okozza
A cukor önmagában nem teszi tönkre a fogakat. A valódi bűnös a bakteriális lepedék, amely a fogakon marad, ha nem megfelelően tisztítjuk őket. A baktériumok a cukrot savvá alakítják, ez a sav pedig megtámadja a fogzománcot, vagyis a probléma gyökere a nem megfelelő szájhigiéné.

2. tévhit: Minél erősebben mosunk fogat, annál tisztább lesz
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy annál hatékonyabb a fogmosás, minél erősebb a sikálás. A kemény sörtéjű fogkefe és az erőteljes mozdulatok azonban többet ártanak, mint amennyit használnak. Az erős fogmosás hatására visszahúzódhat az íny, kophat a foggyökér, és fokozódhat a fogérzékenység.
A szakemberek szerint a legtöbb ember számára a puha vagy közepes sörtéjű fogkefe a legjobb választás, és körkörös, finom mozdulatokkal kell fogat mosni, nem pedig erős sikálással. A fogak nem a dörzsöléstől lesznek tiszták, hanem a precíz, finom tisztítástól.
3. tévhit: A szájvíz kiváltja a fogmosást
A szájvíz hasznos kiegészítő lehet, de nem helyettesíti a mechanikus tisztítást. A lepedék ugyanis leginkább ott rakódik le, ahol a fog és az íny találkozik. Ezt a területet csak a fogkefe és a fogköztisztító eszközök tudják hatékonyan megtisztítani.
4. tévhit: Elég évente-kétévente fogorvoshoz menni
Sokan csak akkor keresik fel a fogorvost, amikor már fáj a foguk. Pedig az ideális az lenne, ha évente legalább kétszer elmennénk fogászati kontrollra. Akinek problémásabb a fogazata, annak akár háromhavonta is szüksége lehet rá.
A fogágybetegség például sokszor akár évtizedekig is fájdalommentes marad, így mire a páciens észreveszi, gyakran már menthetetlen a fogazatának a fele.
5. tévhit: Ha vérzik az íny, az nem nagy probléma
A fogmosás közbeni vérzés nem normális jelenség. Szinte mindig bakteriális fertőzésre utal. A fogínybetegségek a magyar lakosság 80–90 százalékát érintik, és minden harmadik embernél kialakulhat fogágybetegség, amely ínyvisszahúzódással és végső soron fogvesztéssel járhat.
6. tévhit: A fogágybetegség csak a fogakat érinti
A fogágybetegség valójában gócbetegség is lehet. Az íny és a fog közötti tasakokban kialakuló gyulladásból a baktériumok a nyállal, a belélegzett levegővel vagy a véráramon keresztül a szervezet más részeibe is eljuthatnak.
A szakirodalom szerint a fogágybetegség összefügghet a szív- és érrendszeri betegségekkel, sőt még a koraszüléssel is.
7. tévhit: Evés után azonnal fogat kell mosni
Ez az egyik leggyakoribb hiba. Étkezés után a szájban savas közeg alakul ki, amely átmenetileg felpuhítja a fogzománcot. Ha ilyenkor rögtön fogat mosunk, a fogkefe mikrosérüléseket okozhat a zománcon.
A szakemberek szerint legalább 30 percet érdemes várni a fogmosással.
Öblíteni viszont azonnal lehet.
8. tévhit: A fogkefe mindent megtisztít
A fogkefe valójában csak a fogfelszínek körülbelül 70 százalékát éri el. A fogközökben megbújó ételmaradékok eltávolítására is szükség van, ezért kell használnunk a fogselymet és/vagy a fogköztisztító kefét. Ezekkel akár 30 százalékkal több lepedéket távolíthatunk el.
9. tévhit: Az implantátumokkal már nincs gond
Sokan úgy gondolják, hogy ha már nincsenek saját fogaik, és implantátumokra rögzített fogpótlásuk van, akkor kevesebb gondjuk lesz a szájhigiéniával.
Valójában épp ellenkezőleg: a nem megfelelően tisztított implantátumok körül gyorsabban alakulhat ki a súlyos ínygyulladás.
Ezért gyakoribb kontrollra, és személyre szabott tanácsokra van szüksége annak, akinek nincs már saját foga.
10. tévhit: A drága fogkrém önmagában megoldja a problémát
A szakemberek szerint a fogápolásnak a mechanikus tisztítás a kulcsa. A jó fogkrém segíthet – például fluoridtartalmával erősítheti a fogzománcot –, de ha nem megfelelő a technika, a legdrágább termék sem fogja megoldani a problémát.

Amit a legtöbben rosszul csinálunk
A helyes fogápolási rutin három alaplépésből áll: napi kétszeri, legalább kétperces fogmosás, fogköztisztítás naponta egyszer, szájvíz használata kiegészítésként.
A fogkefét 2–3 havonta érdemes cserélni, és a nyelv tisztítása sem maradhat el, mert a baktériumok jelentős része ott telepszik meg.
Azonban a fogkefe kevésbé alkalmas a nyelv megtisztítására, létezik egy külön eszköz erre, ami sokkal hatékonyabb.
Miért olyan fontos a napi rutin?
A kutatások szerint a napi kétszeri helyes fogmosás akár 45 százalékkal csökkentheti a fogszuvasodás kockázatát. A fogmosás ideális ideje minimum két perc.
Székelyhidi Éva dentálhigiéniás szakember mondatát érdemes megjegyezni:
„Csak azokat a fogakat kell megmosni, amelyeket szeretnénk megtartani.”
A Haleon Hungary azért indította el regionális szemléletformáló kampányát a szájápolás világnapja alkalmából, hogy a szájápolást az elhanyagolt napi rutinból az öngondoskodás egyik alapvető pillérévé emelje. A program részeként szakértők járják az országot, a szűrőbuszokon pedig INGYENES vizsgálatokkal, személyre szabott tanácsokkal, valamint edukációs programokkal is segítik az érdeklődőket. A szűrőbuszokon mindenki megismerheti a helyes szájápolási szokások kialakítását.
Az állomásokhoz tartozó részletes aktivitásokról a Sensodyne.hu oldalon további információk találhatók.
A kampány mögött álló kutatás is azt mutatja, hogy a probléma sokkal szélesebb körű, mint gondolnánk. A felmérés szerint minden második ember számolt be fogínyvérzésről, tízből négyen fogérzékenységről vagy fogszuvasodásról, és minden negyedik ember rendszeresen küzd rossz lehelettel.
A kéthónapos kampány keretében 10 millió forinttal támogatja a Haleon Hungary az Igazgyöngy Alapítványt, így a hátrányos helyzetű gyerekek szájhigiénés oktatását is segítik eszközökkel és tudásmegosztással.
Kétszer két perc, ami éveket jelenthet
A száj egészsége tehát szorosan összefügg a teljes test egészségével. A rendszeres fogápolás nem csupán a szép mosolyról szól, hanem arról is, hogy megelőzzünk olyan betegségeket, amelyek sokáig észrevétlenek maradnak.
A napi kétszer két perc fogmosás apróságnak tűnik, hosszú távon mégis rengeteget adhat az életminőségünkhöz.
A szájápolás persze nem csupán kampányesemény, hanem napi rutin. Ne feledjük: a legtöbb bajt nemcsak az okozza, hogy nem mosunk fogat, hanem az, hogy nem vagyunk tisztában a helyes szájápolással.
A kiemelt kép forrása: Unsplash/Peng Liu
Glow
Glow