Szerető családhoz kerülhetett volna a kislány, de „migránsoknak” nem akartak magyar gyereket adni

–

Egy Magyarországon élő brit pár öt évet várt arra, hogy második gyereküket is örökbefogadhassák – amely folyamat egyébként sem könnyű, sem az eljárást, sem a lelki terheit tekintve. 2022 októberében végre megérkezett a hívás a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól (Tegyesz): örökbe fogadhattak egy koraszülött roma kislányt. A kiválasztás a jogszabályok szerint történt, a környezettanulmányt az örökbefogadási tanácsadó készítette el, a gyám, Szarvas Erika, engedélyezte a gyermek ideiglenes kihelyezését a családhoz, a kötődés kialakult, a kislány már a szülőkkel élt.

A jegyzőkönyv aláírását azonban az utolsó pillanatban visszautasította a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya. Lengyel Judit, a Tegyesz Örökbefogadási Szolgálatának akkori osztályvezetője szerint a gyámügy főosztályvezetője, Kálmándy-Pap Ágnes ekkor jelentette ki: nem akarja engedélyezni, hogy migránsnak adjanak gyereket. A brit nő ugyanis afgán származású, de már az Egyesült Királyságban született, brit állampolgár.

A gyámügy mindennel megpróbálkozott, hogy ellehetetlenítsék az örökbefogadást:

• először arra hivatkoztak, hogy ez nemzetközi örökbefogadás,
• de miután ez nem állta meg a helyét, leváltották a kislány törvényes képviselőjét,
• és a nógrádi Tegyesz hatáskörébe utalták át az ügyet,
• amely a család megismerése és szakmai indoklás nélkül döntött úgy, hogy nem javasolta az örökbefogadást.

A fővárosi Tegyesz eközben eredménytelenül egyeztetett az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatójával, Erdei Sándorral és helyetteseivel. Lengyel Judit szerint

Erdei elismerte, hogy szakmailag minden rendben volt, de a Gyámügyi Főosztály vezetője meggyőzhetetlen és erős politikai kapcsolatokkal rendelkezik, ezért azt javasolta, hogy győzzék meg a családot, hogy hagyják ennyiben, majd gyorsan kárpótolják őket. Lengyel Judit ezt elutasította, hangsúlyozva: ez nem úgy néz ki, hogy az egyik „krumplit” elvesszük, a másikat meg odaadjuk. Ráadásul egy másik gyerek is él a családban, akinek szintén figyelembe kell venni az érdekeit.

Jogi vesszőfutás

A család ügyvédet fogadott, bíróságon küzdött a gyermekért, közben a hatóságok újabb és újabb eljárásokat indítottak, rajtaütésszerű ellenőrzéseket tartottak, átvizsgálták a lakást, tesztelték a szülők magyar nyelvtudását, majd visszavonták a kislány örökbefogadhatóságát arra hivatkozva, hogy a vér szerinti anyja ismert.  

Az ügy odáig fajult, hogy amikor a család vidékre utazott, a kislány gyámja feljelentette őket a rendőrségen, mondván, nem tudja elérni a szülőket, akik veszélyeztetik a babát. A rendőrségi körözés nyomán cikkek is megjelentek a kormányközeli sajtóban, hangulatkeltő elemként szerepelt benne, hogy „brit–afgán” pár „jogtalanul” vehette magához a gyermeket, holott az örökbefogadó anya egész felnőtt életét brit állampolgárként élte le. A gyámhatóság az idősebb, már örökbefogadott gyermek óvodáját is megkereste azzal az állítással, hogy a szülők „elraboltak egy magyar kislányt”, ami után az igazgató lényegében belebegtette, hogy a fiukat is elvehetik tőlük.

A család végül az ügyvéd tanácsára 2023. január 26-án visszaadta a kislányt, aki visszakerült korábbi nevelőszülőjéhez, de jogi úton tovább küzdöttek érte.

A portál megemlíti, hogy 2023. január 24-én rendkívüli szakmaközi egyeztetést tartottak a Belügyminisztériumban, amelyen részt vett Sára Botond főispán és a gyámügyi rendszer vezetése. A jegyzőkönyv szerint

Sára Botond kijelentette: ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek, és a kormányhivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az örökbefogadást.

Ezt a család jogi képviseletét ellátó Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság előtt is a diszkriminatív szándék bizonyítékaként használta.

A bíróság végül több eljárásban is kimondta, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala diszkriminatívan járt el, és jogellenesen akadályozta az örökbefogadást. A döntések ellenére sem indult új, elfogulatlan eljárás – ez nem egyedi eset, a civil szervezetek szerint nyíltan figyelmen kívül hagyják a kormánypártok számára kedvezőtlen bírósági döntéseket. 2025 októberében a Gyámügyi Főosztály felfüggesztette az ügyet. A kislány ekkorra betöltötte a hároméves kort, örökbefogadási esélyei jelentősen romlottak. A szülők végül – a gyermek érdekében – feladták a küzdelmet. Az ügyvéd szerint nyilvánvaló, hogy a gyámhatóság a kifárasztásukra törekedett, és ezt el is érte.

A történtek után a család elköltözött Magyarországról, és a gyermekvédelmi rendszer több dolgozója is összeomlott: az örökbefogadási tanácsadó átadta az ügyet, a gyermekügyes kolléga felmondott, majd Lengyel Judit is távozott a fővárosi Tegyesztől.

Nagy Andi