Dulakodás a parlamentben, elkobzott földterületek – Mik is azok a Beneš-dekrétumok?

–

„Nem szavakra, hanem tettekre van szükség” – jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a január 15-ei kormányinfón, hogy a magyar kormány jogi képviseleti segélyt fog nyújtani mindenkinek, akit a Beneš-dekrétumok miatt hátrány ér. A tárcavezető szerint a kollektív bűnösség elfogadhatatlan korunk Európájában, pedig a szlovák hatóságok a mai napig erre hivatkozva koboznak el földeket magánszemélyektől, amelyeket családjaik évtizedek óta jogszerűen birtokolnak, pusztán azért, mert egy 1945-ös irat szerint felmenőik német vagy magyar nemzetiségűek voltak. Hozzátette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is segíthet az ügyben.

Hat hónapnyi börtönt kaphat, aki bírálja a Beneš-dekrétumokat

Minderre közel egy hónappal azután került sor, hogy Peter Pellegrini szlovák államfő december 23-án aláírta a büntető törvénykönyv módosítását, amely akár hat hónap szabadságvesztéssel bünteti a második világháború utáni rendezés – így a Beneš-dekrétumok – nyilvános megkérdőjelezését. A kritikusok szerint ez a történeti vitát kriminalizálja, megsértve ezzel a véleményszabadságot. 

Az ügy hatalmas felháborodást keltett, a szlovák parlamentben dulakodásba torkollt a törvény megszavazása, és Magyarországon is tüntetéseket tartottak miatta, nem teljesen függetlenül attól, hogy Magyar Péter, a Tisza elnöke hangosan kritizálja a szlovák kormányt, nyílt levelet is intézett a szlovák miniszterelnökhöz arról, hogy az új törvény sérti az emberi jogokat, megoszt, és nincs jó hatással a magyar–szlovák kapcsolatokra.

„Egy demokratikus jogállamban történelmi tények kimondása és megvitatása nem lehet bűncselekmény. A történelem elhallgattatása soha nem vezet valódi megbékéléshez. A 19. és a 20. század traumái mind a szlovák, mind a magyar nép számára súlyos és fájó sebeket okoztak. Az ezekkel való szembenézés közös történelmi felelősségünk”

– írta Magyar Péter, akinek levelére Pellegrini reagált, és nehezményezte, hogy a magyar politikus Felvidéknek nevezte Szlovákiát, de Fico is megszólalt az ügyben, újságírói kérdésre azt mondta:

„Nem fogok belépni a magyarországi választási kampányba… A Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és integráns részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének. A második világháború utáni rendezés részét képzik”

– közölte.

Magyar Péter megszólalásaival a magyar kormányt is kritizálja, amiért szerinte Orbán Viktor Fico szövetségeseként nem lép a külhoni magyarok érdekében. A magyar kormányfő eddig szűkszavúan nyilvánult meg a kérdésben; december 18-án azt mondta, hogy „tisztázó megbeszéléseket” folytatnak Szlovákiával arról, hogy miről is szól ez a törvény, és majd meglátják, hogy fel kell-e lépniük.

Mik azok a Beneš-dekrétumok?

A Beneš-dekrétumok a második világháború után születtek, és többek között a német és magyar kisebbség kollektív bűnösségét hirdették ki, aminek következtében sokakat megfosztottak állampolgárságuktól, ingatlanjaiktól és emberi jogaiktól. A 21. században ezek a jogi rendelkezések sok jogász és emberi jogi szervezet szerint nem állnák ki a modern jogállami és emberi jogi normák próbáját.

A szlovák kormányok hosszú ideig azt állították, hogy ezek a jogszabályok már nem hatályosak, ám ez az érvelés 2020-ban megdőlt, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a dekrétumokat ma is alkalmazzák ingatlanügyekben.

A probléma gyökere, hogy sok elkobzást annak idején adminisztratív hibák miatt nem jegyeztek be, így a földek jogilag a családoknál maradtak, öröklődtek. Az állam most ezeket „mulasztásként” kezeli, és kártalanítás nélkül, gyakran értesítés nélkül jegyzi be saját tulajdonát.

A pozsonyi körgyűrű déli és keleti szektorainak építése előtt az autópálya-társaság elkezdte felvásárolni az érintett telkeket. De a Szlovák Földalap rájött, hogy ott vannak az elkobzó határozatok a negyvenes évekből.

A Magyar Szövetség adatigénylései szerint 2019 és 2025 között több mint ezer hektár került így állami kézbe, főként Dél-Szlovákiában. Az érintettek között a magyarok mellett magyar vagy német felmenőkkel rendelkező szlovák, valamint osztrák állampolgárok is vannak.

A politikai fordulat akkor vált látványossá, amikor a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia is emberi méltóságot sértőnek nevezte az elkobzásokat. Erre válaszul Robert Fico kormánya határozatban nyilvánította „érinthetetlennek” a Beneš-dekrétumokat, majd büntethetővé tette azok megkérdőjelezését.

Három aktivista úgy döntött, próbára teszi a törvényt azzal, hogy petíciót indítottak ellene, majd saját magukat jelentették fel. Fiala-Butora János kutató, a kisebbségi jog európai szakértője, Orosz Örs szlovákiai magyar politikus és Stubendek Attila nemes egyszerűséggel besétált a komáromi rendőrségre, és közölték, hogy megszegték a decemberben elfogadott törvényt. Fiala-Butora a Válasz Online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy nem tartja valószínűnek, hogy tényleg börtönbe kellene vonulnia.

Gumicsont lenne?

Bár Magyarországon hatalmas port kavart az ügy, Szlovákiából nem érkeznek hírek tömegtüntetésekről; épp ezért gondolhatják sokan, hogy valójában csak gumicsont az új szlovák törvény, mivel nehéz gazdasági helyzetbe került a szomszédos ország.

Szlovákiában januártól hatályba lépett a kormány által szeptemberben elfogadott, 2026-ra vonatkozó harmadik konszolidációs csomag, amelynek célja a közfinanszírozások egyensúlyba hozása és az államadósság stabilizálása. A parlament által jóváhagyott intézkedések jelentős adó‑ és járulékváltozásokat tartalmaznak: emelkedik az egészségbiztosítási járulék mértéke, módosulnak a személyi jövedelemadó-sávok, és az adómentes jövedelem felső határa is csökken, ami várhatóan nagyobb terhet ró a munkavállalókra, és csökkenti a nettó fizetést egyes esetekben. Ezek a változások – beleértve a progresszív adókulcsok bevezetését is – azt jelentik, hogy sok dolgozó kevesebbet visz haza 2026-ban, mint korábban tervezték.

Nagy Andi