Ajakfeltöltés: ha egy kuruzsló kezébe kerül a fecskendő, az maradandó károkat okozhat

–

Vikit mindig is zavarta, hogy mosolygás közben az átlagnál több látszódott az ínyéből. „Alapvetően egy apró hiányérzetem volt. Mosolygós típus vagyok, de úgy éreztem, az ínymosolyom miatt nem voltam teljesen elégedett az összhatással. Több látszott az ínyemből, mint amit én esztétikusnak tartok. 

Rengeteg olyan végeredményt láttam a közösségi médiában, az utcán, ami nem tetszett. Ezért is volt fontos számomra, hogy körültekintően válasszak szakembert.”

Végül az Instagramon talált rá egy bőrgyógyász szakorvosra. „Nagyon szimpatikus volt az, hogy nem a túlzásokra törekedett, hanem a természetes hatásra. Nem az extrém, felfújt ajkak, hanem az enyhén dúsabb, arányos forma volt a cél – pont, amire én is vágytam.”

Viki úgy emlékszik, hogy a beavatkozás során minden gördülékenyen ment. „A doktornő nagyon rendes volt, mindent részletesen elmagyarázott, és semmit nem erőltetett. Maga az eljárás – érzéstelenítéssel együtt – körülbelül 20 perc volt. Sem akkor, sem utána nem lépett fel semmilyen komplikáció. A töltés után pedig megkaptam a hivatalos dokumentációt, a hialuronsavas termék referenciaszámával együtt.”

Azóta már kétszer visszatért további kezelésekre, mindkét alkalommal 1–1 ml hialuronsavat töltöttek az ajkába. „Teljesen elégedett vagyok, egyáltalán nem bántam meg, hogy végül belevágtam” – teszi hozzá. Viki esete a szerencsések közé tartozik, nem mindenki kerül ugyanis ilyen biztos kezekbe.

Boldog-boldogtalan végez ajakfeltöltést

Az RTL Híradó még júliusban számolt be egy 21 éves nő történetéről, aki egy félresikerült ajakfeltöltés miatt került kórházba. A fiatal lány állán a kezelés után három hónappal piros foltok, hólyagok jelentek meg, az ínye pedig elfehéredett. A feltöltést végző kozmetikus azt tanácsolta neki, hogy menjen vissza hozzá, ő majd eltávolítja a töltőanyagot, amire valószínűleg allergiás volt. Az állapota azonban gyorsan romlott.

A lány az RTL Híradónak azt nyilatkozta, soha nem érzett akkora fájdalmat, ami miatt végül orvoshoz fordult. A kórházban infúziót és vérhígítót kapott, ugyanis az orvosok kezdődő szövetelhalást diagnosztizáltak nála.

Dr. Varga Tamás szerint a rosszul végzett szépészeti beavatkozások leggyakoribb áldozatai a fiatal nők, akik a közösségi médiában – főként TikTokon vagy Instagramon – bukkannak rá az olcsó szépítő beavatkozásokra. Sokszor ugyanis nem engedhetik meg maguknak a hivatalos kezelések árát, és inkább vállalják a rizikót. 

A szakember úgy látja, az egyik legsúlyosabb probléma, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag boldog-boldogtalan végez ajakfeltöltést és egyéb esztétikai beavatkozásokat.

Pedig a szabályozás egyértelmű: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), valamint az egészségügyi államtitkárság is többször megerősítette, hogy invazív esztétikai kezeléseket kizárólag orvosi végzettséggel rendelkező személy végezhet. „Az egykori országos tisztifőorvos, Müller Cecília is hangsúlyozta annak idején, hogy ezek a beavatkozások szakvizsgához kötöttek.

Tehát még az orvosok közül sem végezheti bárki. Jelenleg hivatalosan plasztikai sebész, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, illetve fej-nyak sebész szakorvos jogosult ilyen eljárásokra”

– mondja dr. Varga Tamás.

Ezzel szemben a valóságban és a közösségi médiában kismillióan hirdetik magukat azzal, hogy vállalnak botox- és hialuronsavas kezeléseket. „Kozmetikus, műkörmös, pillás, autószerelő, sőt jogász végzettségű személyek is végeznek ajakfeltöltést. Néhányan még saját iskolákat is működtetnek, ahol egymást oktatják, és úgy tüntetik fel magukat a közösségi médiában, mintha szakorvosok lennének” – mondja a szakember, majd hozzáteszi: még diplomás orvosok, például háziorvosok vagy fogorvosok is gyakran elvégzik ezeket a beavatkozásokat, miután részt vettek egy-egy hétvégi tanfolyamon.

„Sokan azt gondolják, hogy ez felér azzal a többéves képzéssel, amit egy plasztikai sebész elvégez, de ez borzasztó tévedés.

Az arcunk nem kísérleti terep. Egy félresikerült beavatkozás nyomait akár örökre is viselhetjük.”

Dús ajkak vs. „kacsaszáj” 

A plasztikai sebész úgy látja, az utóbbi években egyre többen viszik túlzásba az esztétikai beavatkozásokat, többek között az ajakfeltöltéseket is. Míg korábban a cél a harmonikus, természetes hatás volt, ma már sokan extrém, feltűnő külsőt szeretnének. Ennek egyik oka a közösségi médiában terjedő szépségtrendek hatása. 

A szakember megemlít egy kutatást is, ami azt vizsgálta, milyen típusú ajkak váltanak ki több interakciót az online térben. „Azt látták, hogy azok az ajkak, amiket esztétikusan, a természetes arányok megtartásával töltöttek fel, alig kaptak néhány száz lájkot vagy kommentet. Ezzel szemben a köznyelvben »kacsaszájnak« nevezett, túltöltött ajkak tíz- és százezres eléréseket, megosztásokat generáltak.”

A jelenség másik oldalán pedig ott állnak azok a személyek, akik orvosi tudás, képzettség nélkül végzik el ezeket a beavatkozásokat. „Egy jól képzett szakember tisztában van azzal, milyen típusú és mennyiségű anyagot, milyen módon, hová szabad befecskendezni.

Ha egy páciens túlzó kéréssel érkezik, megpróbálja lebeszélni, és elmagyarázni, milyen hosszú távú következményekkel járhat egy extrém ajakfeltöltés. Egy ilyen kezelés például olyan mértékben megnyújthatja a bőrt, hogy ha később meggondolja magát az illető, sok esetben csak műtéttel lehet visszaállítani az eredeti állapotot”

– részletezi a szakember.

Dr. Varga Tamás szerint a szépészeti kezelések leggyakoribb célcsoportja a 35 és 50 év közötti nők, de a férfiak körében is egyre elfogadottabbá válnak az esztétikai beavatkozások. „A saját praxisomban is azt tapasztalom, hogy egyre több férfi keres meg, sokszor a párjuk unszolására. Általában örülnek, hogy férfi orvossal beszélhetnek erről, mert ez segít lebontani azokat a szociális gátakat, amik szerint az ilyesmi nem való férfiaknak.”

Ha egyszer elkezdtem, akkor életem végéig botoxoltanom kell? 

Dr. Varga Tamás plasztikai sebész szerint a két leggyakoribb esztétikai beavatkozás a hialuronsavas feltöltés és a botoxkezelés. Bár gyakran emlegetik őket együtt, teljesen eltérően működnek, és rengeteg tévhit kering körülöttük.

A hialuronsav egy természetes anyag, ami a bőrben is megtalálható, és a hidratálás mellett tartó funkciót is ellát. Az öregedés során ennek mennyisége csökken, ezért a bőr megereszkedik, veszít rugalmasságából. 

„A laboratóriumban, steril körülmények között előállított hialuronsavat fecskendő segítségével juttatjuk a megfelelő bőrrétegbe. Fontos különbség, hogy a hialuronsav nem vényköteles, a hivatalos forgalmazóktól csak orvosok vásárolhatják meg, azonban interneten sajnos bárki számára elérhető. A hialuronsav egy bizonyos idő elteltével felszívódik a szervezetben, bár a lebomlás üteme attól is függ, milyen mélyre és hová került” – magyarázza a szakorvos.

A botox ezzel szemben receptköteles gyógyszer, és egészen más a hatásmechanizmusa.

„A botox az izom–ideg kapcsolatra hat, meggátolja az izmok összehúzódását, így a mimikai ráncok, például a homlokon vagy a szemkörnyéken kisimulnak. Ez nem jelenti azt, hogy az arc lebénulna vagy elveszítené a mimikáját, ez csupán egy gyakori tévhit”

– mondja dr. Varga Tamás, aki hozzáteszi, sokan azt hiszik, ha egyszer elkezdik a botoxkezelést, akkor utána egész életükben járniuk kell rá. „Ez nem igaz. A hatás idővel elmúlik, de a kezelést bármikor abba lehet hagyni, nincs semmilyen kényszer.” 

A plasztikai sebész szerint az emberek félelmei nemcsak a köztudatban elterjedt téves információkból, hanem gyakran az interneten látott elrettentő példákból is fakadnak. „A páciensek félnek, hogy a hialuronsavas beavatkozás után ők is puffadt arccal lépnek ki az utcára, mint néhány híresség, pedig ez egyáltalán nem törvényszerű. Egy jó szakember tudja, mennyi anyagot hová szabad beadni, és törekszik arra, hogy az eredmény harmonizáljon az arc többi részével.”

Amikor egy kuruzsló kezébe kerül a fecskendő

Amikor nem egy hozzáértő kezébe kerül a fecskendő, akkor több probléma is felmerülhet. Az egyik, hogy az érintett semmilyen hivatalos dokumentációt nem kap: nincs ambuláns lap, nincs feltüntetve, milyen anyagot, milyen mennyiségben, pontosan hová juttattak az arcába. 

„Ez azért fontos, mert ha később komplikáció lép fel, és másik orvost keres meg a páciens, akkor a szakembernek fontos tisztában lenni az előzményekkel, a korábbi kezelésekkel” – magyarázza a plasztika sebész, aki szerint sokan – papírok híján – fotókat mutatnak a termékek dobozáról, amikről egy hozzáértő szem egyből megmondja, hogy azok nem a prémium termékek, hanem az interneten, olcsón beszerezhető készítmények.

„A valódi, jó minőségű hialuronsavak nagykereskedelmi beszerzési ára is 60 ezer forint/ml körül van, ehhez képest gyanús, ha valaki teljes ajakfeltöltést ígér 40–50 ezer forintért.

A szakszerű ajakformázás ára Budapesten általában 100–160 ezer forint között mozog, és azt megfelelő képzettséggel rendelkező szakorvosok végzik.”

Az egyik legnagyobb veszély, hogy nem tudni, mi kerül valójában a bőr alá. „Találkoztam már olyan termékekkel, amelyek tökéletes utánzatai voltak ismert márkáknak: a doboz, a forma, minden stimmelt, csak a szín tért el enyhén.

Olyan is volt, ahol a fecskendőben szilikonolaj volt. Ez – szemben a hialuronsavval – nem szívódik fel, hanem összecsomósodik, és a szövetekben gyulladást, hegesedést okoz.

Ilyenkor az ajkakból már csak műtéti úton lehet eltávolítani a gyulladt, elhalt szöveteket, és szinte lehetetlen, hogy helyreállítható legyen az eredeti állapot”– mondja a szakember. 

És ha ez még nem lenne elég, az esztétikai problémák, például az aszimmetria még a legkisebb gondnak számít. Egy nem szakszerűen végzett kezelés akár súlyos következményekkel is járhat. 

„A nem megfelelő sterilitás miatt fertőzések alakulhatnak ki. Előfordulhat bőrpír, fájdalom, láz, gennyes gyulladás. Súlyosabb esetekben akár részleges szövetelhalás is bekövetkezhet. Ilyenkor sebészi beavatkozásra van szükség.

A legsúlyosabb szövődmények akkor fordulnak elő, ha a beadott anyag érbe kerül, és elzárja a vérellátást. Ekkor az érintett terület elkezd elhalni, és ha nem ismerik fel időben, a következmények súlyosak lehetnek: a szövetek elhalnak, hegesednek, maradandóan torzulnak.

A szem környékén végzett beavatkozások esetében akár teljes látásvesztés is kialakulhat szövődményként. Ilyen eseteket sajnos Magyarországon is láttunk, nem is egyet” – részletezi a szakorvos.

Nincs olyan szakma, hogy esztétikai orvos 

Felmerül a kérdés, ha ennyire elburjánzott a kóklerek piaca, miért nem lép fel hatékonyabban az NNGYK vagy más hatóság? „2024 novemberében a Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság, illetve a Magyar Dermatológiai Társulat képviselőivel közösen találkoztunk Takács Péter államtitkár úrral, mert tarthatatlanná vált a helyzet.

Annyi komplikációt és kontár munkát láttunk, hogy muszáj volt lépni. Akkor ígéretet kaptunk arra, hogy szigorúbb ellenőrzések jönnek, bízunk benne, hogy ezek már elindultak. 

Nekünk, orvosoknak az egyetlen eszköz a kezünkben, amivel megvédhetjük a pácienseket, az edukáció: fel kell hívnunk a figyelmet a veszélyre, hogy minél kevesebben váljanak áldozattá” – teszi hozzá dr. Varga Tamás.

Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, mit tehet a páciens, és honnan tudhatja, hogy jó kezekben van-e. Dr. Varga Tamás azt tanácsolja, mindenki végezzen el egy egyszerű háttérellenőrzést. „Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilvántartásában bárki megnézheti, hogy egy adott személy valóban orvos-e, és milyen szakvizsgával rendelkezik. Ez az oldal: http://kereso.enkk.hu. Azt is fontos tudni, hogy nem létezik Magyarországon olyan szakvizsga, hogy esztétikai orvos. Ha valaki ezt írja ki magáról, máris lehet tudni, hogy nem rendelkezik megfelelő végzettséggel.”

Kaiser Orsolya