Negyedével nőtt a háborús nemi erőszak eseteinek száma

–

2024-ben közel ötezer esetet regisztráltak – és ezek csak azok, amikről tudunk 

Augusztusban Pramila Patten az ENSZ különmegbízottja a háborús konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak (angolul Conflict-Related Sexual Violence, röviden CRSV) ügyében beszédet tartott a szervezet Biztonsági Tanácsa előtt. Patten arra világított rá, hogy a háborús zónákban egyre súlyosbodik a nemi erőszak válsága – miközben az áldozatok egyre nehezebben férnek hozzá a támogatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz is.

Az éves jelentése szerint 2024-ben több mint 4600 ilyen esetet regisztráltak, ami 25 százalékkal több mint 2023-ban.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek csak az ENSZ által hivatalosan ellenőrzött esetek – a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

Az áldozatok 92 százaléka nő vagy lány volt, de férfiak, fiúk, fogyatékossággal élők, valamint etnikai és szexuális kisebbségek tagjai is célpontokká váltak. Volt köztük olyan áldozat is, aki még egyéves sem volt.

A szexuális erőszakot a fogvatartók gyakran kínzásra, megalázásra és vallatásra használják

A jelentés összesen 21 országot vizsgált, ahol kiemelkedően magas az ilyen típusú bűncselekmények száma.

A legsúlyosabb helyzet a Közép-afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Haitin, Szomáliában és Dél-Szudánban figyelhető meg.

Emellett új „szereplők” is felkerültek a nemzetközi szervezet listájára, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szintén teret engednek a szexuális bűncselekményeknek. Ilyen például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Líbia, valamint a Hamász is, miután az ENSZ megalapozott gyanúja szerint a Gázába hurcolt túszok közül néhányat fogságuk alatt szexuálisan bántalmaztak.

A jelentés szerint a szexuális erőszakot a fogvatartók gyakran kínzásra, megalázásra és vallatásra használják.

Már nem alulfinanszírozottságról van szó, hanem teljes forráshiányról 

Pramila Patten beszédében több aggasztó tendenciára is felhívta a figyelmet. Először is arra, hogy a menekültként élő nők és lányok, valamint azok, akik kényszerből hagyták el otthonukat, fokozottan ki vannak téve a nemi erőszak veszélyének.

Tovább növeli a visszaélések kockázatát az is, hogy sok helyen a háborús felek korlátozzák a humanitárius segélyek, az élelmiszer eljutását a rászorulókhoz. Emellett létező gyakorlat az is, hogy egyes fegyveres csoportok tudatosan alkalmazzák a szexuális erőszakot, hogy ezzel szerezzenek meg területeket, és szilárdítsák meg uralmukat felettük.

Az ENSZ képviselője beszédében úgy fogalmazott:

a nőket támogató szervezetek mára „az alulfinanszírozottságtól eljutottak a teljes forráshiányig”.

A szervezet békefenntartó misszióinak csökken a kapacitása, a források egyre csak fogynak, ami ahhoz vezetett, hogy több menedékhelyet is bezártak. Sok helyen elérhetetlenné vált az orvosi ellátás a nemi erőszak áldozatai számára, és szükséges klinikák is bezártak – tette hozzá. 

Olyan súlyos konfliktusok sújtotta térségekben, mint Szudán, Ukrajna, Etiópia vagy Gáza, ahol az egészségügyi rendszerek összeomlottak, „a humanitárius szervezetek kénytelenek egyre többet tenni, egyre kevesebb erőforrásból”.

„Ha valóban komolyan gondoljuk a békét, akkor finanszíroznunk kell azokat az intézményeket, amik lehetővé teszik a béke megteremtését. Ha komolyan gondoljuk a biztonságot, akkor meg kell erősítenünk a jogállamiságot, és felelősségre kell vonnunk azokat, akik súlyos jogsértéseket követnek el, elrendelik vagy eltűrik azokat – ideértve a szexuális erőszakot is” – mondta Pramila Patten.

Korábbi cikkeinket a témában ITT és ITT olvashatod.

Kaiser Orsolya