Jason Momoa a WMN-nek: Furcsa szembesülni azzal, ki voltam 20 évvel ezelőtt – Villáminterjú

–

A kezdetek, amelyek mind a mostba vezetnek 

A színész Hawaii-on, Joseph Jason Namakaeha Momoaként látta meg a napvilágot egy művészpár gyerekeként. Szülei születése után nem sokkal elváltak, így Momoa gyerekkora nagy részét Iowában töltötte, majd az egyetemi éveire tért vissza Hawaii-ra, ahol beválogatták az 1999-ben induló Baywatch Hawaii sorozatba. Innen indult tehát a 193 centis színész, aki bár több mint huszonöt éve kezdte a pályáját, a térképre a Trónok harcában alakított Khal Drogo karaktere tette fel, mielőtt A-listás sztárrá nőtte volna ki magát. Csakhogy a kettő között rögös út vezetett, a Trónok harca után ugyanis alig kapott lehetőséget, és két kisgyerekkel, családfenntartóként meglehetősen nehéz időket élt – írja a Gentleman’s Journal.

Az, hogy mára a legnagyobb szupersztárok közé emelkedett, különleges jelentőséggel bír az életében, és nem azért, mert így már távolról sincsenek megélhetési problémái. Mostanra a színészkedés mellett megmutathatja, mire képes rendezőként, íróként, producerként, zenészként, vagy éppen egy vodkamárka alapítójaként. 

A hawaii-i gyökerek

Az Apple TV+-n augusztus 1-jén mutatták be A hadvezér (Chief of War) című sorozatát, melyet alkotóként is jegyez, és ami munkásságának kicsúcsosodása. Ez a széria nemcsak egy újabb kosztümös sorozat – ahol leginkább kosztüm nélkül látjuk Momoát –, hanem egy régóta vágyott lehetőség, hogy a hawaii-i gyökereihez is visszanyúlhasson.

Ahogy arról a GQ is ír, legendás, hogy a polinézek több mint 25 millió négyzetkilométert (ez kétésfélszerese Európának – a szerk.) gyarmatosítottak a nyílt Csendes-óceánon, miközben az európai tengerészek – Kopernikusz születése előtt évszázadokkal – még mindig a partok körül vesztegeltek. Máig nem tudni, pontosan hogyan csinálták, és a vásznon meglehetősen kevés polinéz-központú történet látható, és még ennél is kevesebb hawaii-i, vagy legalábbis a hawaii őslakosokra összpontosító alkotás jelent meg eddig. És itt lép színre A hadvezér, amely meglepően akciódús történetet mesél el arról, hogyan lett Hawaiiból Hawaii, háborúzó szigetek garmadája helyett.

Vince Mancini, a GQ publicistája arra is kitér, hogy

talán csak most, Momoa hírnevének csúcsán engedhette meg magának egy streamingóriás, hogy egy szinte teljes egészében polinéz színészgárdával, hawaii nyelven forgatott történelmi eposzt hozzon tető alá.

Mert Momoa nemcsak egy barátságos szupersztár, hanem egy elhivatott, fókuszált, a közösségéért dolgozó alkotó. Régi barátjával, Thomas Sibbettel – akivel együtt jegyzi többek között a Bravent, Az utolsó embervadászatot (The Last Manhunt) és az Aquaman 2-t – közösen írta, és executive producerként is felügyelte a sorozatot.

És a színész, ha valamibe beleteszi magát, azt nem félgőzzel teszi. A lapnak elmondta, hogy a hawaii nyelv elsajátítása keményebb feladatnak bizonyult, mint bármilyen kaszkadőrmutatvány. „Ez volt a legnehezebb nyelv, amit valaha tanultam. A nyelvi trénerem, Kaho‘okahi Kanua neve kimondásához is három hónap kellett. Nálam lakott, éjjel-nappal gyakoroltunk. Ez volt életem legkeményebb feladata. De megérte. Mert A hadvezérnek nemcsak kulturális jelentősége van, elképesztően jó a története is.”

Ezer fokon ég az élet minden területén

De ugyanilyen elánnal vesz részt a környezetvédelemben is, és öltötte magára az ökoharcos szerepét is. Mint mondja, ez egy mélyről fakadó hívás a lelkében, és fontosnak tartja, hogy élhető jövőt építsen a gyerekeinek. 2019-ben erőteljes beszédet mondott az ENSZ-ben, ahol a klímaválságról és annak a fejlődő kis szigetországokra (SIDS) gyakorolt hatásairól beszélt.

Momoa nem az a karakter, aki egy másodpercig is unatkozna: ha éppen nem a gyerekeivel van, forgat, motorozik, vagy falat mászik, akkor zenél, vagy a legjobb barátjával vodkamárkát alapít. Utóbbi apropóján szerveződött a budapesti sajtóesemény is, ahol hét újságíró kollégával kaptam lehetőséget arra, hogy fejenként öt-öt percben interjút készíthessünk vele. Az interjúk után pedig odaült hozzánk, és még vagy húsz percen keresztül iszogatott és beszélgetett velünk kötetlenül.

Az interjú

Krajnyik Cintia/WMN: Brian Mendoza barátod azt mondta rólad a Men’s Health-nek, hogy a legnagyobb meglepetés veled kapcsolatban az volt számára, hogy mennyire tehetséges rendező vagy. „Nagyon kreatív látásmódja van: hihetetlenül érzékeny vizuálisan és közben történetközpontú. Remekül felismeri a jó színészi alakításokat, és kiválóan tud velük dolgozni. Soha nem az egója dominál. Persze tisztában van vele, mit akar, de mindig együttműködő” – fogalmazott. Mi a legnagyobb meglepetés önmagaddal kapcsolatban, mióta világsztár lettél?

Jason Momoa: Én az a típusú fazon vagyok, aki mindig az itt és mostban van jelen, és a pillanatnak él. Rengeteg mindent csináltam már az életemben, és sokszor el is felejtem, mennyi mindenen kellett átverekednem magam, hogy eljussak idáig, ahol most tartok. Szinte sokkoló visszanézni, mi minden van már mögöttem. Ha például régi képeket nézek, vagy amikor a gyerekeim olyan műsorokat néznek, amelyekben én is szerepeltem, akkor hasít belém ez leginkább. Furcsa érzés szembesülni azzal, hogy ki voltam húsz évvel ezelőtt, főleg, ha ennek a lenyomata örökre ott marad a képernyőn. Szóval a legnagyobb meglepetés önmagammal kapcsolatban az azt hiszem, az, hogy honnan indultam, és hova jutottam.

K. C./WMN: A Meili Vodka odalán az olvasható, hogy egyáltalán nem is szereted a vodkát. A rólad olvasott interjúkból az rajzolódik ki számomra, hogy minden munkádba – legyen az színészkedés, írás, rendezés vagy éppen a környezetvédelem – maximálisan beleteszed magad, semmit nem csinálsz félgőzzel. Mindezek tükrében miről szól számodra, és miért fontos a Meili? 

J. M.: Ez az egész ötlet a kettőnk barátságára épült, kettőnkről szól, senki más nem volt a segítségünkre ebben. (Momoa legjobb barátjával, Blaine Halvorsonnal álmodta meg és hozta létre a márkát – a szerző.) Tudod, amikor filmet készítesz, egy rakás emberre és egyéb tényezőre is szükség van a megvalósuláshoz, de ez a projekt több mint tíz éve csak a mi közös kis dédelgetett álmunk. Rengeteg próbálkozás és kísérletezés van benne, amit a mindennapi munkáink mellett végeztünk el. Hosszú út volt, de tudtuk, hogy ebbe bele akarunk vágni.

Őszintén szólva, sosem szerettem különösebben a vodkát.

Persze, vannak elképesztő minőségű orosz vagy lengyel vodkák, de ezek ritka, kis szériás italok, amelyek Amerikában szinte teljesen elérhetetlenek. Olyasmit akartunk létrehozni, ami megfizethető, miközben versenyre kelhet az igazán minőségi vodkákkal is. Egy luxusmárkát, ami kívül-belül gyönyörű: száz százalékban újrahasznosított üveg, környezettudatos előállítás, és egy igazán finom, élvezhető ital, mégis megfizethető. A legtöbb vodka nem iható melegen. Nem húzhatod elő őket a hátizsákodból, hogy kortyolj belőlük egyet. Mi olyat akartunk, amit igenis lehet így fogyasztani. Ami tisztán, önálló italként is megállja a helyét, nemcsak koktélalapanyagként. És most, hogy már végigkóstoltunk rengeteg verziót, kijelenthetem: ma már tényleg élvezem a vodkát. De a miénk a legjobb.  

K. C./WMN: A Csavargások (On the Roam) című dokumentumsorozat olyan férfiakat mutat be, akik keménynek tűnő, klasszikus értelemben vett „macsó” munkájuk ellenére nagyon is mélyen kapcsolódnak az érzéseikkel. Tulajdonképpen ezek a férfiak a te alteregóidnak tekinthetők?

J. M.: Wow, ez egy izgalmas kérdés! Rengeteg vágyam van, amit szeretnék megvalósítani, de biztosan nem lesz alkalmam mindegyikre az életem során. A sorozatban bemutatott férfiaktól rengeteget tanulhatok. Sok mindent átvehetek, elleshetek, és még ha nem is válik a hivatásommá, amit csinálnak, élvezhetem, hogy volt lehetőségem belekóstolni. A kézműves, alkotó jellegű dolgok például teljesen magukkal ragadnak. Szerintem ez inkább a művészetek iránti tiszteletről szól. Imádom a művészet minden formáját – és annyiféle van!

Az élet pedig olyan rövid, hogy minél többet szeretnék megélni belőle. Egy kicsit önző módon, de úgy érzem, másokon és mások élményein keresztül is élek.

És persze ott van a másik oldal: segíteni, ahol csak lehet, inspirálni az embereket, hogy azt tegyék, amire hivatottak.

Ebben a néhány perces beszélgetésen is átütő volt az az energia, szenvedély és elhivatottság, ami Momoa minden munkájában tetten érhető. És a jelek szerint a világhírnév mit sem változtatott azon, hogy ő még mindig az a laza, közvetlen, hawaii srác, aki bármikor szívesen koccint veled egyet, ha ahhoz van kedve.

Krajnyik Cintia