„Nem azért kell új parkoló, hogy azt is mindennap megtöltsük”

–

„A nyilvánosság talán nagyobb nyomást tudna gyakorolni, mintha 20–30 természetvédő helyi lakos próbálja megakadályozni a beruházást. Fontos lenne, hogy minél többen értesüljenek az ügyről. Azt is el kell ismerni, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark sokat tesz a természetvédelemért és az élővilág megóvásáért. Azonban ez a parkoló ennek a szemléletnek a szöges ellentéte” – fogalmazza meg Exner Tamás, akinek már 2024-ben megjelent egy írása azzal kapcsolatban, milyen természetkárosító hatásokkal járhat az új parkoló létrehozása: 

„A zöldhatóság és a Duna–Ipoly Nemzeti Park a rájuk szabott szerepet tiszteletben tartva a természeti értékek megőrzése helyett passzívan asszisztálnak a negatív folyamatokhoz. Környezetvédő szervezetek, mint a Védegylet, a parkoló alatti vízbázis védelmére hivatkozva hosszas jogi procedúra után elérték ugyan az eredeti tervben szereplő túldimenzionált méret lecsökkentését, de a terv így is lefedi a halvány harangvirág teljes élőhelyét, így a Budai-hegységből sikerülne teljesen kipusztítani a fajt” – olvasható a szakember tavalyi összefoglalójában.

Exner Tamás nemcsak szakemberként, hanem helyi lakosként is többször felszólalt – az ő szavaival élve – „a fajgazdag, leginkább kaszálórétre hasonlító pászta ledózerolása” ellen. 

„Nem szeretnénk, ha egy Natura 2000-es területen forgalomnövelő parkoló épülne, különösen úgy, hogy ennek következtében kiirtanak egy regionálisan ritka virágfajt.”

(A Natura 2000 egy olyan európai uniós ökológiai hálózat, aminek célja a vadon élő állat- és növényfajok, valamint természetes élőhelyeik hosszú távú megőrzése – a szerk.)

A parkolót két nagyfeszültségű nyiladék közötti sávban alakítanák ki – olyan helyen, ahol a vezetékek miatt eleve nem lehet erdősíteni. Szabó Péter hozzáteszi, a füvesített parkolót nem használhatják akármikor. „A használata szigorú feltételekhez kötött: kizárólag hétvégéken és ünnepnapokon lenne nyitva, amikor a meglévő parkolók már nem tudják fogadni a látogatókat. Nem arról van szó, hogy minden nap 142 autó állna ott, csak akkor nyitjuk meg, ha valóban szükség van rá.”

A halvány harangvirág nem tartozik a védett fajok közé

A Vadaspark vezetése már 2019-ben elindította a több szakaszból álló engedélyeztetési eljárást a parkoló kialakítására. A füvesített parkoló létrehozásának lehetőségét azóta több hatósággal is körbejárták: bevonták többek között a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát, a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, a helyi önkormányzatot, környezetvédelmi civil szervezeteket, sőt a katasztrófavédelmet is a karsztvíz-védelmi szempontok miatt.

„Követjük a hatósági eljárás menetét, a jogszabályok szerint járunk el” – hangsúlyozza Szabó Péter, aki szerint a hivatalos procedúra során készült

egy előzetes természetvédelmi hatásvizsgálat is, ami megállapította, hogy: „természetvédelmi szempontból jelentős károsodás nem várható, a felmérések során veszélyeztetett, védett faj előfordulását nem azonosították.”

Exner Tamás hozzáteszi, a szóban forgó növény, a halvány harangvirág valóban nem tartozik a hivatalosan védett fajok közé – ám ez még nem jelenti azt, hogy az adott faj ne lenne értékes, vagy ne lenne védelemre érdemes.

A botanikus szerint a halvány harangvirág ugyan megtalálható az Északi-középhegységben – a Vértesben és a Gerecsében már csak néhány kisebb területen fordul elő –, a Budai-hegységben pedig ez az egyetlen jelenleg ismert állománya.

„Sok botanikus osztja azt az álláspontot, hogy ezt a fajt is fel kellene venni a védett fajok adatbázisába, ami egy elég szubjektív, régi, tudományos megegyezéseken alapuló lista. Mielőtt egy fajt védetté nyilvánítanak, több szempontot is figyelembe vesznek. Nemcsak az ökológiai jelentőség, hanem például az is számít, mennyire dekoratív egy faj, vagy hogy veszélyezteti-e az árusítás, mint például a hóvirágot vagy az ibolyafajokat. Olyan növény is van Magyarországon, amelyből csupán tíz példány ismert, mégsem védett, mivel ez egy lassú folyamat” – részletezi Exner Tamás.

Nyílt levélben fordultak a Vadasparkhoz és az Agrárminisztériumhoz is

Az új parkoló miatt, konkrétan a halvány harangvirág védelme érdekében a helyi természetvédők 2025 júniusában nyílt levelet írtak az Agrárminisztériumnak, a Budakeszi Vadasparknak, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek, ami a közelmúltban 228 millió forintos, ökoturisztikai fejlesztésről szóló támogatási szerződést kötött az OTP Bankkal.

A címzettek között szerepel a Soproni Egyetem is, ami szakmai partnerként vesz részt a zöld projektben. A természetvédők arra kérték az egyetem munkatársait, hogy segítsenek felmérni a terület ökológiai értékeit, és járuljanak hozzá, hogy ne pusztítsanak ki egy ritka fajt – ám Exner Tamás szerint az intézet vezetősége egyelőre nem reagált a levelükre. Az Agrárminisztérium, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budakeszi Vadaspark vezetősége azonban igen. Exner Tamás azt mondja, ugyanazt a – szerinte – meglehetősen cinikus, sablonszöveget küldték.

„Azt írják, hogy a parkoló nem része a projektnek, amit egyébként az OTP finanszíroz, de az nem derül ki pontosan, hol és hogyan fogják felhasználni azt a pénzt. Ráadásul azt állítják, hogy a parkoló tulajdonképpen környezetvédelmi beruházás lesz, mert az autók »környezetbarát módon« parkolhatnak majd ott”

– mondja a botanikus.

„Nem azért kell új parkoló, hogy azt is minden nap megtöltsük”

„Nem azért van szükség új parkolóra, hogy azt is minden nap megtöltsük. 

Az év során nagyjából 14–20 olyan nap van, amikor hirtelen tömegek indulnak el Budapestről és az agglomerációból a természetbe. Ilyen például egy napsütéses októberi hosszú hétvége. Ilyenkor akár 3–5 ezer ember is megfordul a Vadasparkban, és a legtöbben családosan érkeznek. Számukra az autózás egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb megoldás, mint a tömegközlekedés” 

– magyarázza Szabó Péter.

A Vadaspark vezetője szerint a közelmúltban többször egyeztettek a helyiekkel, civil szervezetekkel azért, hogy közösen találjanak megoldást, és valahogy csökkentsék a jövő-menő forgalmat. Több ötletnek is utánajártak: egyeztettek a Volánbusszal, felmerült egy helyben közlekedő kisvonat ötlete is, azonban egyik megoldás sem tűnt biztonságosan megoldhatónak. Azért sem, mert a Vadasparkhoz vezető út annyira keskeny, hogy még két autó sem fér el egymás mellett.

Mindemellett próbálták a látogatókat a környezetbarát megoldások felé terelni. „Indítottunk kampányt azért, hogy többen használják a tömegközlekedést, kedvezményt adunk azoknak, akik biciklivel jönnek, megdupláztuk a parkolás díját, hátha akkor kevesebben jönnek kocsival” – sorolja az igazgató.

Mindennek ellenére sokan mégis autóval érkeznek, és gyakran a környező utcákban, az erdő szélén, akár az erdőben hagyják a kocsikat.

Szabó Péter szerint még folyamatban vannak a parkoló engedélyeztetéséről szóló egyeztetések, ő úgy látja, leghamarabb 2027 tavaszán nyílhat meg az új parkoló.

„Jelenleg ott tart az ügy, hogy az önkormányzat módosítani készül a helyi építési szabályzatot, aminek az előzetes dokumentációját már elkészítették, és két szakbizottság is jóváhagyta. A következő lépés egy lakossági fórum lesz, ahol a helyiek is elmondhatják a véleményüket. Ezt követően indul majd el az erdészeti hatóságnál egy másik eljárás, az úgynevezett »erdő igénybevételi eljárás«, ami ahhoz kell, hogy a parkolóépítés hivatalos engedélyt kapjon” – teszi hozzá a park igazgatója.

Kaiser Orsolya