Ne legyél vacsora! – Szúnyogirtás házilag, és egy applikáció, amivel segítheted a vérszívókat megfékező tudósok munkáját
Ha nyár, akkor napsütés, vízpart, forró nappalok, hideg fröccsök, lángos, napszemüveg… és szúnyogok. Minden évben megbízhatóan megjelennek, hogy szívják a vérünket. A turizmus és a kereskedelem hatására pedig olyan messziről jött, invazív fajok is megérkeztek Európába, amikkel csak a kisebbik gond, hogy viszket a csípésük. A nagyobb baj, hogy olyan, akár halálos kimenetelű betegségeket is terjeszthetnek, amikre nincsen gyógymódunk. A vérszívók elleni harcban pedig a módszereinket is meg kell válogatnunk, hogy csak azokat „hatástalanítsuk”, amelyek veszélyt jelentenek ránk, és a többi rovarnak lehetőleg ne essen bántódása. Annak, hogy mit tehetnek az állami szervek, hogy környezetkímélő módszerrel számoljanak le a szúnyogokkal, és mit tehetünk mi, egyszerű halandók, hogy ne adjunk otthont a belőlünk vacsorázó zümmögő szárnyas ördögöknek, Dián Dóri járt utána.
–
Emberi svédasztal
Valahogy így éreztem magam június elején, amikor egy kellemes nyári estén kiültem az erkélyre olvasni. Vagyis ki ültem volna, ugyanis körülbelül 24 másodperc múlva csapkodva menekültem vissza a lakásba a szúnyogfelhő elől. Nem tétováztak, frontális támadást intéztek ellenem, amint kitettem a lábam a lakásból, és pillanatok alatt hat különböző helyen sikerült belém mártaniuk a szívókájukat, ezért aztán napokig vakaróztam.
Ez a jelenet amúgy menetrendszerű, minden évben sikerül még a gyérítés előtt egy szúnyoghorda kiadós lakomájává válnom. Csak a helyszín kérdéses, a vakarózás garantált.
Megelőzés vs. utókezelés
Amíg a szervezett szúnyogirtás mikéntjeiről és a különböző módszerek hatásairól fogalmam sem volt, pufogtam, hogy az EU-s szabály miatt már nem lehet repülőről, kémiai irtással ritkítani a vérszívókat. Most már akkor megy fel bennem a pumpa, ha meglátok egy kémiai irtást végző repülőgépet.
Szúnyogok ellen ugyanis még mindig kétféle módszerrel veszik fel a harcot itthon: a kémiai, idegmérget a magasból szétpermetező, a már kifejlett szúnyogok elleni, és a szúnyoglárvákat biológiai úton likvidáló technikával.
És ugyan az uniós szabály szerint már csak utóbbi engedélyezett, itthon viszont még nincs meg a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy ne kelljen bevetni a nyugalmunk és az egészségünk érdekében az idegmérget.
A nagy vizeink környékén, például a Balatonnál és a Velencei-tónál már döntő mértékben a biológiai fegyvert vetik be a vérszívók ellen, ami hosszú és „sziszifuszi” munka. A biológiai gyérítés lényege ugyanis, hogy egy bizonyos baktérium által termelt fehérjét permeteznek abba a vízbe, amiben szúnyoglárvák nevelkednek, a lárvák megeszik ezt a fehérjét és elpusztulnak. Ehhez viszont meg kell találni azokat a vizes területeket, ahol szúnyoglárvák tenyésznek, és közvetlenül kell bejuttatni a fehérjét, ami azt jelenti, hogy az irtást az adott terület alapos feltérképezése előzi meg.
Ezzel szemben a már említett repülős kémiai gyérítés a már kifejlett példányokat célozza idegméreggel, és egyetlen előnye, hogy nem kell egyesével felkutatni a pocsolyákat.
Viszont a méreg nem csak a szúnyogokra halálos sajnos. Melegvérű állatokra, növényekre és az emberekre hatástalan, de sok ezer más, hasznos rovar is elpusztul tőle, ami igen nagy természeti kár.
Ráadásul ez a módszer nem is elég hatékony, hiszen azok a szúnyogok, amiket épp nem talál el a méreg, boldogan csipkednek tovább.
A cél tehát az, hogy Németországhoz és Horvátországhoz hasonlóan Magyarország is át tudjon állni a természetvédelmi szempontból is jobb biológiai gyérítésre.
Így ne legyen az otthonunk szúnyogszülészet
A kémiai irtás visszafogását azonban mi is segíthetjük. Egyrészt úgy, hogy felhívjuk a figyelmet a káros hatásaira, de ennél még hatékonyabb, ha megszüntetjük a környezetünkben lévő potenciális szúnyogkeltetőket. A biológiai irtás ugyanis szakember jelenlétét igényli, az pedig nyilván nem elvárható és még annyira sem kivitelezhető, hogy minden egyes házba bekopogjanak, és a kutya vizestáljában meg a cseréptálcában lévő vízbe is bejuttassák a lárvaölő fehérjét.
Merthogy már ezek az apró vízfelületek is tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy-egy szúnyogcsalád tanyát verjen bennük, és aztán sokasodva kedvükre lakomázzanak belőlünk. Nem is beszélve a kerti tavakról, amikbe a megelőzés miatt érdemes halakat, békákat költöztetni, amik megoldják a problémánkat (és jól is laknak).
A gyepet is ajánlott gyakran és minél rövidebbre nyírni, mert a magas fűszálak között is remek búvóhelyet találnak a kánikula elől a vérszívók, és érdemes néhány madáretetőt, esetleg denevérodút kihelyeznünk, amelynek lakói a békákhoz hasonlóan a legnagyobb örömmel felfalják azokat, akik velünk tervezték ugyanezt.
Természetesen az összes szúnyogot kinyírni nem lehet (és nem is cél), és biztosan nem ússzuk meg a nyári időszakot egy-két csípés nélkül, ezért, ha érdekelnek szuper környezetbarát és otthon elkészíthető szúnyogriasztó szerek, akkor ajánlom EZT a naplómat, amiben a tavalyi Nagy Lakmározás után (mint eső után köpönyeg) szedtem össze a legjobb tippeket.
Szúnyogvadászatra fel!
Ahogy már említettem a felvezetőben, már nemcsak a nálunk honos csípőszúnyogok ellen kell védekeznünk, hanem több különböző invazív faj is megjelent Európában, amik veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Itthon a nappal is támadó tigrisszúnyog terjedt el leginkább, aminek az irtási módszere is más, mint a hazai „mezei” szúnyogé.
Európa-szerte rengeteg kutató dolgozik azon, hogy feltérképezzék, hol és milyen szúnyogok tanyáznak, ebben pedig mi is segítségükre lehetünk a Mosquito Alert nevű applikáció használatával.
Az alkalmazás már magyar nyelven is elérhető, és részletes útmutatót kaphatunk arról, hogy melyik az az öt szúnyogfajta, amelyet keressünk: a tigrisszúnyog, a sárgalázszúnyog, a japán bozótszúnyog, a koreai szúnyog és a közönséges dalos szúnyog.
Mindegyik fajtánál képekkel illusztrálva leírják, miről ismerhetjük fel őket, mit kell róluk tudni és milyen helyeken találhatók meg.
Ezen információk tudatában az appon keresztül mi is bejelenthetjük fényképes dokumentációval alátámasztva, hogy hol és milyen szúnyogot találtunk. Jelenthetünk tenyészhelyeket, ami a biológiai irtást megelőző feltérképezésben segít, és még a csípéseinkről is beszámolhatunk.
Európa-szerte immár 17 országban érhető el az alkalmazás, így akár a nyaralás alatt is segíthetünk a helyi szakembereknek civil tudósként.
Mindenkinek élményekben gazdag, csípésekben szegény nyarat kívánok!
Dián Dóri
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/mrs
