Az apokalipszist is túlélik, akik szeretik a cicákat?! – Egy macskaimádó szekta története

Ha azt mondom, létezik egy amerikai szekta, aminek tagjai isteni lénynek tartják a macskákat, és úgy hiszik, a cirmosokat imádó kiválasztottakat a macskák meg fogják menteni, amikor eljön a világvége, sokan – köztük én is – egy elnéző mosollyal reagálnának a tényre. Csakhogy a Freedom Fire Ministries nevű gyülekezetben semmi megmosolyogtató nincs, sőt: szétszakadt családok, meglopott tagok, gyilkossági kísérlet és kettétört életek sora tárul elénk, ha megkapargatjuk a felszínt, a szálak pedig egy elképesztően karizmatikus, manipulatív és gátlástalan nő kezében futnak össze, aki ma is éli világát büntetlenül. Dián Dóri írása.
–
Hogyan kéne megölni apátokat?
Sheryl Ruthven és Marc Walker 1984-ben találkoztak egy Washington állambeli kisvárosban. Fél év múlva egybekeltek, tíz hónappal később pedig meg is született az első közös gyerekük, akit később még kettő követett. Bár Sheryl és Marc viszonya nem volt felhőtlen, húsz évig éltek egy fedél alatt. Ennek egyik oka, hogy Marc konzervatív, keresztény családból jött, és úgy gondolta, az ő feladata, hogy egyben tartsa házasságát, fel kell nevelnie a gyerekeit. Vele ellentétben
Sheryl sokáig egyáltalán nem érdeklődött a vallás és isten iránt, férje arra sem tudta rávenni, hogy együtt járjanak templomba.
A nő hittel való viszonya 1997-ben változott meg, amikor belépett a Gates of Praise nevű gyülekezetbe, amit egy Debbie Lynch nevű nő vezetett. Csakhogy ez a fajta vallási tömörülés nem volt Marc ínyére való: a gyűléseken ördögűzést végeztek, démonokat kergettek ki emberekből és mindenféle idegen nyelveken beszéltek. Sheryl azonban lelkesen járt a gyűlésekre, és nagyon hamar igen szoros viszony alakult ki közte és Debbie között. Egymás bizalmasai lettek, és akkora volt köztük az összhang, hogy Lynch megtette Sherylt a segédlelkészének.
Ruthven lubickolt a vezetői szerepben és jó volt a prédikációban is: az emberek karizmatikus személyiségnek írták le őt, akire nem lehetett nem odafigyelni, és akinek jó érzés volt a közelében lenni.
2001-ben aztán Sheryl kilépett a Gates of Praise-ből, és megalapította saját gyülekezetét, aminek a Freedom Fire Ministries nevet adta. Igen gyorsan körülbelül száz-százötven híve lett.
Marc elmondása alapján a nő sosem járt lelkész képzésre és a Bibliát is alig olvasta, ellenben nagy elánnal, meggyőzően és teljes beleéléssel prédikált bármiről, ami eszébe jutott.
Marc sosem csatlakozott felesége gyülekezetéhez, nem hitt abban, amiről Sheryl prédikált és amit csinált, ez pedig nem tetszett a nőnek – ez vezetett a válásukhoz is: a férfi vallomása szerint neje elhatározta, hogy meg kell szabadulnia tőle, ezért feljelentette azzal a váddal, hogy Marc lökdöste – ez a férfi szerint hazugság volt. Walkert egy éjszakára bevitték a fogdába, a férfi azon az éjszakán döntötte el, hogy beadja a válókeresetet.
A válásuk során a bíróság úgy határozott, hogy felesben gyakorolhatják a három gyerek felügyeleti jogát, ám az idő előrehaladtával a gyerekek egyre kevesebb időt tölthettek az apjukkal.
Sheryl eközben nem csak személyes ellenségének tekintette férjét: a gyülekezetében is arról beszélt, Marcnak el kell tűnnie, meg kell halnia, mert benne lakik a gonosz, aki romlást hoz rájuk.
A hívek rendszeresen Marc haláláért imádkoztak, de Ruthven még ennél is továbbment: a gyerekeinek is az apjuk vesztét kellett kérniük istentől, sőt, a vacsoraasztalnál rendszeres téma volt, hogy hogyan kellene Marcot megölni.
Jézus menyasszonya megoszt és uralkodik
Mindeközben Sheryl hívei egyre fanatikusabbak lettek, követték a tanításait, úgy hitték, isten küldötte. De nemcsak a hívek tulajdonítottak isteni erőt a nőnek, Ruthven is hirdette magáról, hogy kiválasztott. És miután a gyülekezet tagjaival megnézték A Da Vinci-kód című filmet, Sheryl meg volt győződve róla, hogy ő Mária Magdolna reinkarnációja és Jézus menyasszonya.
A szektából azóta kimenekült tagok elmondásai szerint nagyon könnyű volt Sheryl bűvkörébe kerülni, letaglózta és beszippantotta őket a nő karizmája, aki egyre meredekebb szertartásokat hajtott végre. Sheryl ugyanis színesítette a palettát: előkerült a keresztény miszticizmus, az egyiptomi alkímia, a pogányság, a boszorkányság, imádkoztak a földanyához, tisztították a csakráikat, és használták a kristályok erejét is.
Volt olyan istentisztelet, aminek végén a nő a miseborba belecsepegtette a vérét, és így kellett meginniuk a híveknek, de olyan is, hogy sós vizet kellett inniuk.
Ezekkel a szertartásokkal nemcsak a közösség összetartása volt a nő célja, hanem tesztelte is őket: nézte, ki hezitál, ki az, akinek nehezére esik azt tenni, amit mond. Mindenkit szemmel tartott, és elhitette, hogy remek a kapcsolatuk, törődik velük, ám amint valaki ellent mondott neki, nemtetszését fejezte ki, azt nyilvánosan megalázta. Azt is elérte, hogy a hívek egymásnak se merjék elmondani a kétségeiket, vagy ha valami zavarta őket a gyülekezet működésében: akinek baja volt, és elmondta egy hívőtársának, biztos lehetett benne, hogy az nyomban Ruthven tudomására jut, aminek a vége megszégyenítés és a szektából való elüldözés volt.
Az egyre extrémebb és a katolikus hittől egyre távolabb lévő szertartásokkal nagyjából egyidőben kezdett Ruthven egyre többet beszélni arról, hogy eljön az ítélet napja.
Világvégét vízionált, és prédikációiban kinyilatkoztatta, hogy az őt követők részei lesznek annak a 144 ezer kiválasztottnak, akik isten katonái, és akik az Antikrisztus eljövetelekor felemelkednek. Elérte, hogy követői az armageddontól rettegjenek és attól féljenek, ha elhagyják őt, akkor valami nagyon rossz fog velük történni, és ahogy egy szektában lenni szokott, azon munkálkodott, hogy a tagok vagy hozzák be szeretteiket a gyülekezetbe, vagy szakítsák meg velük a kapcsolatot.
Negyven macska per fő
A macskák állítólag akkor jöttek képbe, amikor Ruthven Eve nevű cicája elpusztult. A nő ezt isteni jelnek vette, és azt hirdette, hogy a macskák isteni lények, akik megmentik a 144 ezer kiválasztottat a világvégétől. Megnyitotta az Eva’s Eden nevű menhelyet, ahol a macskák nem ketrecekben, hanem kolóniákban élhettek, amíg valaki örökbe nem fogadta őket.
Az alapítvány működéséhez a tagoktól szedett be pénzt, és kötelezte is őket, hogy fogadjanak örökbe. De nem elégedett meg azzal, ha valaki magához vett egy-két bársonytalpút: folyamatosan versenyeztette a híveket, hogy kinek van több, és nyilvánosan alázta azokat, akik szerinte kevés macskát vittek haza.
Addig nyomasztotta a közösségét, amíg általános nem lett, hogy mindenkinek 15–40 macska rohangált az otthonában, ami nemcsak higiéniai okokból aggályos, de az állatoknak sem ideális.
Megszabta azt is, hogy a követőinek a macskák legyenek a legfontosabbak, előrébb valóak, mint a gyerekeik és a családjuk. Követelte, hogy a macskák kapjanak először enni, őket lássák el a hívek a gyerekeik előtt, és természetesen a négylábúak gondozásához szükséges eszközöket, takarmányt és almot tőle kellett megvásárolniuk. Azonban, mint később kiderült a szektát elhagyók számára, a tőlük mindenféle ürüggyel begyűjtött pénzt Sheryl családja megélhetésére és magára költötte, ebből finanszírozta többek között a plasztikai műtétjeit.
Ekkor már a gyülekezet neve is Eva’s Eden volt, Sheryl bezárta a kapuit, nem vett be új embereket és titkos vallási csoport lettek.
Irány Tennessee
Marc egyre kevesebbet láthatta a gyerekeit, akik nem is akartak igazán találkozni az apjukkal, mivel az anyjuk ellene hangolta őket. A férfi 2013- februárjában felhívta a lányát annak 18. születésnapján, de nem érte el, a telefonja ki volt kapcsolva. Ugyanígy járt a volt nejével és a többi gyerekével is, ezért Walker elment Sheryl házához, amit üresen talált.
Csak később tudta meg egy Facebook-posztból, hogy a Tennessee állambeli Colorado városába költöztek. Marc azóta nem látta a gyerekeit.
De nemcsak Sheryl lépett le a gyerekeivel – ment vele a teljes szekta. A hívektől Sheryl azt kérte, ne mondják meg senkinek, mi a költözésük valódi oka, hazudjanak – és ők így is tettek.
A tagok szerint azért kellett elhagyniuk nemcsak a várost, de Washington államot is, hogy Sheryl bosszút állhasson Marcon. Évek óta tervezhette, hogy egyszer egyik pillanatról a másikra elveszi tőle a gyerekeit, és azzal, hogy a legkisebb gyereke is nagykorú lett, nem kellett Marc beleegyezése a költözéshez.
Meddig megy el?
A válása után Sheryl nem fogadott cölibátust. 2008-ban összejött egy Rick Madrid nevű férfival, aki új tagja volt a gyülekezetének. Madrid Új-Mexikóból jött, belevaló fickó volt, Ruthven pedig az ujjai közé csavarta. Őt is meggyőzte arról, hogy az ex-férjének meg kell halnia, és rávette, hogy ha a természet és az ima nem oldja meg ezt a problémát, akkor intézze el Madrid a piszkos munkát.
Sheryl vett egy fegyvert és lőgyakorlatokat tartottak az erdőben, egy napon pedig Madrid Marc és új felesége házához hajtott. A férfi és a neje kint voltak a kocsifeljárón,
Madrid pedig csőre töltötte a fegyvert – ám végül nem sütötte el.
Azt nyilatkozta később, hogy isten avatkozott közbe, ő mentette meg Marc életét, és nem hagyta, hogy lelője. Azzal, hogy Rick ellenszegült Sheryl parancsának, véget ért a kapcsolatuk.
Marc és felesége csak évekkel később, amikor Sheryl már Tennessee-be költözött, értesült arról, hogy a nő felbújtotta a férfit ex-férje megölésére. Ekkorra viszont már elévült a bűncselekmény, így Marc neje annyit tehetett, hogy létrehozott egy „Egy szekta van a Tennessee állambeli Coloradoban?” nevű Facebook-oldalt, amin volt szektatagok vallomásait osztotta meg Sherylről és a gyülekezetéről.
2016-ban a Nashville Scene újságírója érdeklődését is felkeltette az oldal, és írt egy átfogó cikket Sherylről és az Eva’s Edenről, amiben sikerült megszólaltatnia Sheryl anyját is, aki visszautasította a vádakat, és arról beszélt, hogy csak a macskamentő alapítvány létezik, de nincs semmilyen szekta.
A Facebook-oldal és az újságcikk miatt egyre többen értesülnek Ruthvenről és szektájáról, egyre többet beszélnek róluk. Ami viszont végképp a nőre irányította a reflektorfényt, az egy 2021-es interjú az Opportunist nevű podcastben, amit Rick Madrid adott, és elmondta, hogy Sheryl megbízta a volt férje megölésével, amit nem tett meg.
Sherylről és a gyülekezetéről 2024-ben kezdtek el dokumentumfilmet készíteni, ami 2025 februárjában jelent meg az Investigation Discovery-n és megtekinthető a Max streaming-szolgáltató kínálatában is Végítélet és macskakultusz címen. A filmben megszólalnak volt szektatagok, illetve Marc és a neje is, és a készítők fel akarták venni a kapcsolatot Rick Madriddal is.
Azonban, amikor felhívták a férfi rokonait, kiderült, hogy Madrid néhány éve, pontosabban az Opportunist-interjú után néhány hónappal meghalt.
A halála okaként mindenki más információval szolgált: volt, aki azt mondta, az alvási apnoéja miatt hunyt el, más azt közölte, hogy tudta szerint sztrókot kapott. Mivel a készítők nem tudták megszerezni a férfi halotti bizonyítványát, így csak mások állításaira hagyatkozhatnak, de a producerek egyike a filmben elmondja, hogy mindenki, akivel beszéltek Madrid állítólagos haláláról, és ismerik Sherylt, jelezték, hogy legalábbis gyanús az ügy.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyilkossági kísérlet és Madrid halála kapcsán sem indult mostanáig rendőrségi eljárás.
Da Vinci álma
Sheryl Ruthven azóta Tennessee-ből is elköltözött, áttette székhelyét Kentucky államba – vélhetően azért, mert Tennessee-ben túl sok figyelem irányult rá. Az Eva’s Edent is felszámolta, és nyitott egy új menhelyet Da Vinci’s Dream, azaz Da Vinci Álma néven, ahol már nemcsak macskákat, de kutyákat is örökbe lehet fogadni.
The Curious Case Of The Doomsday Cat Cult; Nashville Scene;
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Rytis Bernotas