Edzőtermi etikett: mi számít kínosnak, és mi az elvárt?

–

Ha hozzám hasonlóan te is megfogadtad: idén többet edzel majd, akkor már most biztosan felmerült benned egy csomó ellenérzés és bizonytalanság, miért kellene inkább jó messzire elkerülnöd az edzőtermet. Bevallom, nekem az egyik fő visszatartó erő – az izomlázon meg a lustaságon túl – az az, hogy valamit rosszul csinálok majd (akár már az öltözőbe belépve), ami zavarja majd a többieket.

Én persze erősen túlgondoló és könnyen túlstimulálható vagyok, így az a félelmem, hogy zavarom az edzőtársamat, ha rákérdezek: használja-e még az adott gépet. Miközben már az is fel tud húzni, ha valaki hangosabban beszélget a terem másik végében. Mielőtt azonban végleg feladnám a még el sem kezdett edzéstervemet, arra gondoltam: megkérdezek néhány terembe járót, őket mi zavarja egy-egy edzés közben társaik viselkedésében. És persze nem hagyhattam ki a szakmai oldalt sem: személyi edző segítségét is kértem abban, mutasson rá: milyen etikai szabályokhoz nem árt tartani magunkat és mik azok, amelyeket csak a hozzám hasonló túlérzékenyek vesznek komolyan?

 Más izzadtságában tocsogni nemcsak undorító, de egészségtelen is

Abban nyilván mindenki egyetért, hogy töröljük le a gépeket, miután használtuk őket! – állítom nagyon magabiztosan Berkes Balázs személyi edzőnek, aki azonnal meg is cáfol: noha a Covid óta az emberek jobban odafigyelnek a higiéniára, mégis nagyjából fele-fele azok aránya, akik tisztességesen lefertőtlenítik maguk után a gépeket, és azoké, akik ezzel nem foglalkoznak.

Pedig a gépek használat utáni fertőtlenítésének nem csak kényelmi, hanem egészségügyi okai is vannak.

 „Az izzadás lényegében a testünk természetes hűtőrendszere. Az izzadságot a verejtékmirigyeink választják ki, ezzel szerintem el is mondtam, hogy mennyire nem higiénikus egymás izzadtságában fetrengeni.” – mondja Berkes Balázs. Na, de erre még visszatérünk.

Betegen, légyszi, ne!

Jöjjön is a másik evidenciának tűnő témakör: a cseppfertőzéssel terjedő betegségek. Teljesen érthető és normális, ha fújtatunk, lihegünk edzés közben, ugyanakkor akarva-akaratlanul is kijuthatnak nyálcseppek a gépekre is. Ha pedig nem vagyunk teljesen egészségesek, akkor könnyen megfertőzhetjük az utánunk edzőt.

Ugyanis ahogyan sokan a munkahelyükre is simán bemennek köhögve-prüszkölve, lázasan, ugyanúgy akadnak, akik az edzőterembe is. Berkes Balázs alátámasztja a véleményemet: ha nem érezzük magunkat 100%-ig egészségesnek, akkor inkább hagyjuk ki az edzést. „Nem mondom azt, hogy az elején nem edzettem úgy, hogy fájt a torkom... De saját kárán tanul az ember. Elsősorban ne tegyünk ki másokat a fertőzésnek, másodsorban viszont a saját állapotunkon is csak rontunk. A súlyzós edzés során így is hatalmas stressz éri a szervezetünket, ami sokszor még egy egészséges testet is le tud gyengíteni. Hogy csak egy példával éljek: én például egy kemény edzésnap után estére be szoktam lázasodni.

Ha egy ilyen stressznek tesszük ki az amúgy is legyengült immunrendszerünket, vagy influenzásan azt gondoljuk, majd egy edzés során »kiizzadjuk« a betegséget, akkor tévedünk. Szép kis szívizomgyulladás is lehet a vége. 

Szóval azt tanácsolom, mindenki pihenje ki a betegségét és utána mehet az edzés!”

Papucsban inkább csak a szemetet vigyük le

A legmegosztóbb témakör a személyes higiénia és a megjelenés kérdése volt. Berkes Balázs szerint sincs egyetemes igazság a témában, mert mindenki másként látja ezt, más neki a komfortos.

A neten, de még baráti körben is éles vita alakult ki többek közt arról, hogy oké-e, ha valaki zokniban vagy papucsban edz vagy minden esetben kötelező a sportcipő? Én a jógán kívül el sem tudnám képzelni, hogy ne cipőben eddzek, de a bokszteremben, ahova járok, nagyon sokan vannak zokniban, mert ez kényelmesebb nekik. 

Berkes Balázs úgy látja, bizonyos helyzetekben valóban hasznosabb lehet zokniban tolni.

„Néha én is így szoktam guggolni vagy lábtolózni, mivel stabilabbnak érzem a gyakorlatot, illetve szerintem ortopédiailag egészségesebb, amennyiben az illetőnek nincs lúdtalpa vagy más mozgásszervi problémája. Másrészről viszont nem túl biztonságos, mert ha csak egy 5 kilós súly esik is rá az ember lábára, az is komoly zúzódást okozhat.” 

Zokniban edzeni tehát ér és még etikai szabályt sem sértünk vele, ugyanakkor érdemes mérlegelni, hogy a saját biztoságunk érdekében nem jobb-e cipőt húznunk. 

A papucsban edzés már sokkal érzékenyebb téma: „az nagy triggerpont a »gyúrósok körében«, de a legzavaróbb az az erős hagymaszagú izzadtság” – teszi hozzá Berkes Balázs.

Izzadni természetes, erősen izzadni edzés közben szintúgy, ezzel nincs is gond. 

Sokan állítják, nem tehet róla az ember, milyen testszaga van, nem kell szaglászgatni a másikat. Mások azonban úgy vélik, dezodor, dezodor és dezodor. Berkes Balázs szerint az igazság persze itt is középen van:

„Ha valaki már eleve úgy érkezik a terembe, hogy erős hagymaszagú izzadságban úszik, arról igenis tehet. Arról viszont, ha valaki megizzad edzés közben és nem éppen rózsaillatú, nem feltétlen. Ám egy jó deóval ez is könnyen orvosolható.”

A meztelenkedést inkább otthonra tartogassuk

Az edzőtermi etikett nem ér véget a teremben, sőt! Talán még fontosabb is odafigyelni bizonyos szabályokra átöltözés, zuhanyzás közben, hiszen ilyenkor meglehetősen intim helyzetben vagyunk. A legtöbben a gyors tusolás és a diszkrét öltözködés hívei, de mindig vannak kivételek.

„Idestova több mint 10 éve edzem, láttam már én mindent, a kirívóan meztelenkedő nagypapától kezdve a zuhanyzóban teljes testet borotváló vagy a csapban lábat mosó emberekig.

Plusz azokról se feledkezzünk meg, akik hajszárítóval szárítják az intim testrészeiket. Persze én csak a férfi oldalról tudok nyilatkozni – mondja nevetve Berkes Balázs. Én pedig hozzáteszem a női oldalt, mert bizony ott is vannak érdekességek. Barátnőimmel az ország különféle edzőtermeibe járunk, de a témát feldobva szinte mindenkinek volt egy-egy extrém élménye az öltözőben. A leggyakoribb az egyesek szerint indokolatlan meztelenkedés, amely nőknél például úgy mutatkozik meg, hogy a derékig érő hajukat pucérán szárítják meg. A miértekre sem én sem, Berkes Balázs nem tudott választ adni, de abban egyetértettünk, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, mit és mennyit szeretne megmutatni magából. Hozzáteszem: teljesen érthető az is, ha valakit zavar a túlzott nyitottság az öltözőben, zuhanyzóban, ahogy az is, ha valakit nem zavar. Megoldás? Talán, ha egy kicsit mindenki jobban tekintettel van másokra. 

Edzőtermi utópia

Ne feledjük az egyik legmegosztóbb témakört: ez pedig a gépek foglalása. És itt nem arról van szó, hogy valaki szünetet tart egy-egy sorozat közt, inkább arról, amikor pl. egy gépet támasztva nyomkodja valaki hosszú percekig a telefonját vagy hosszasan beszélget valakivel, esetleg többen is foglalnak – jellemzően baráti társaságok – egy-egy gépet úgy, hogy érdemi munkát nem végeznek azokon.  

Az egyik oldal úgy véli, ez teljesen oké, hiszen csomó szabad gép van még, amelyeken addig is lehet edzeni, míg a kiszemelt nem szabadul fel. A másik oldal szerint viszont ez nem több bunkóságnál.

„Elmondom, hogy ez egy utópisztikus világban, hogy nézne ki: ha a gép foglalt, megkérdezem, mennyi köre van még hátra, ha egy-kettő, akkor megvárom, hogy befejezze a saját tempójában, ha esetleg több, akkor illedelmesen megkérdezem, hogy beszállhatok-e. Szerintem ennek így kéne működnie, független attól, hogy valaki a telefonját nyomkodja vagy épp beszélget. Ez akár barátságok kialakítására is jó módszer lehet. 

Vannak edzésmódszerek, ahol szettekbe rakják a gyakorlatokat, ez azt jelenti, két vagy több gyakorlatot végeznek egymás után pihenő nélkül. Ez már macerásabb művelet és lehet a délutáni, koraesti időpontokban nem a legészszerűbb, de NEM lehetetlen. Mindig minden a kommunikáción és az emberséges viselkedésen áll vagy bukik. Legyünk figyelemmel egymásra, mindenki kifizeti a bérlet árát, mindenkinek joga van használni a gépeket” – teszi hozzá Berkes Balázs. 

Ugyanitt érdemes beszélni a tárcsák lepakolásáról, a súlyok visszarakásáról is. A legtöbb megkérdezett ismerősömet egyértelműen zavarja, ha neki magának kell nem csak fel, de mások helyett lepakolnia is a tárcsákat. Illetve azzal is idő megy el, ha valaki nem teszi vissza, vagy rossz helyre teszi a súlyokat, így másoknak keresgélniük kell, mire megtalálják, amire szükségük van. Berkes Balázs szerint ez az elvárás abszolút jogos és nem csak azért, mert mindez figyelmesség. „Ha 400 kilót felpakolunk egy gépre, ne várjuk el, hogy az utánunk jövő kisebb testalkatú vagy más edzettségi állapotban lévő pakolja le a használt súlyainkat.”

Ugyanakkor, ha a kiszemelt géphez érve mégis pont ez a helyzet áll elő,

nyugodtan segítséget kérhetünk valamelyik teremedzőtől is. Ők egyébként ugyanúgy segítenek a gépek beállításában is, és el is magyarázzák a használatukat. És ez nem ciki vagy szívességkérés, ez ugyanis benne van a munkaköri leírásukban. De bátran meg lehet kérdezni egy személyi edzőt is, ezért nem fog pénzt kérni. 

TikTok-trendek és Insta Reels: közösségi média az edzőteremben

Egyre többen készítenek tartalmat edzés közben. Jobb esetben csak magukat veszik fel, de rengeteg olyan videó kering a neten, ahol másokat kigúnyolnak edzés közben. Az egyik barátnőmmel megtörtént, hogy felkerült valaki TikTok-jára, igaz, csak a háttérben és amikor megkérte az illetőt, hogy ne tegye fel a videót, azt a választ kapta, hogy úgysem őt fogják nézni. Szerintem jogos, ha valaki nem akar izzadtan, lihegve (vagy bárhogyan!) még háttérként sem szerepelni egy videón, ugyanakkor ma már senki sem megy le telefonja nélkül edzeni és lehet, azért fotóz, mert a saját fejlődését szeretné nyomon követni.    

„Sokan a személyiségi jogaikat érzik sértve, viszont másik oldalról is meg lehet ezt közelíteni.

Feltételezem, az, aki levideózza a gyakorlatát, a követőinek szeretné bemutatni a gyakorlatot. Ezzel önmagában semmi gond sincs. Legfeljebb ne sétáljunk bele a felvételbe, vagy várjuk meg, amíg fél perc alatt levideózza magát. Ő pedig legyen gyors és hatékony! 

A szelfik meg hát… mit is mondjak, az emberek szeretik magukat amúgy is tükörben fotózni. Amivel viszont nem értek egyet az az, ha valakit gúnyolódás tárgyaként videóznak le, és azt közzé is teszik. Nem leszek álszent, régebben én is jókat szórakoztam az ilyen videókon. Most már inkább sajnálattal nézem, hogy saját egészségüket teszik kockára ahelyett, hogy kikérnék egy edző segítséget” – magyarázza Berkes Balázs.

Tegyük hozzá: másokat videózni „saját célra” sem oké – sőt. Ha azt látjuk, hogy valaki szándékosan másokat videóz azok tudta nélkül, jelezzük ezt a teremedzőnek és az illetőnek is. Ha pedig azt látjuk, hogy valakit vegzálnak, biztosítsuk arról, hogy ez nincs rendben, és nem kell eltűrnie. 

Így érezd jól magad edzés közben

Ahogy Berkes Balázs összegez: „Nem tudunk mindenkit olyanra formálni, hogy nekünk jó legyen, és nem is kell.” Rengeteget tehetünk viszont azért, hogy komfortosabban érezzük magunkat, és enyhítsük a szorongásunkat. Ebben segíthet az, ha zenét hallgatunk, ezzel kiszűrve a kellemetlen zajokat, beszélgetéseket, mások zenéjét. Kulcsfontosságú a nyílt kommunikáció, amelyről Berkes Balázs is beszélt: merjünk kérdezni, kérni a másiktól. A teremedző segítségére pedig szintén számíthatunk.

WMN szerkesztőség