Hortobágyi T. Cirill főapát: Nagyon örülnék, ha a valódi bocsánatkérés kultúrája terjedne

–

Az elmúlt évtizedekben számos országban kerültek napvilágra az egyházon belül elkövetett bántalmazások, és több helyen is – például Franciaországban, Írországban vagy Lengyelországban – évtizedekre visszamenő átfogó jelentéseket készítettek a visszaélésekről. 

Módszeresen feltárni a múltat, legalább az utóbbi 50-60 évet

Egy ilyen szisztematikus vizsgálat elkészítése, bár módszertanilag számos kérdést felvet, idehaza is közelebb vihetne minket a valós helyzet megismeréséhez, a bántalmazás rizikóját fokozó rendszerszintű tényezők feltárásához. Ráadásul a külföldi példákból azt látjuk, hogy egy-egy országjelentésnek nem ritkán a katolikus egyházon is túlmutató jelentősége van: a hatására állami rendszereket is elkezdenek átvizsgálni. 

Az újonnan megalakult Gyerekasztal Munkacsoport ahhoz a katolikus világban is terjedő szemlélethez és gyakorlathoz szeretne csatlakozni, amelyet a hibákkal való őszinte szembenézés jellemez. Magyarországon kiváltképp, de nemzetközi szinten egyedülállónak számít, hogy sok különböző területről érkező szereplő kezd el dolgozni a katolikus gyermekvédelem segítéséért egy civil kezdeményezés keretében. A munkacsoportban helyet kaptak egyházi vezetők, újságíró, teológus, gyermekvédelmi szakember, és olyan aktivista is, aki ministránsként elszenvedője volt zaklatásnak. 

A munkacsoport tagjai Dobszay Benedek ferences szerzetes, Feledy Botond külpolitikai szakértő, Gégény István katolikus teológus, Görföl Tibor katolikus teológus, Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember, aki a WMN-nél is kollégánk, Hortobágyi T. Cirill bencés szerzetes, főapát, Pető Attila gyermekvédelmi aktivista, és Urfi Péter újságíró. 

„Bízunk benne, hogy a munkánkkal javítunk a gyermekjogi témákról és a szexuális visszaélésekről szóló közbeszéd minőségén, illetve előmozdítjuk a magyar társadalom egyházi és világi tagjainak párbeszédét”

– írják sajtóközleményükben, és csoportjuk összetételével is kifejezik ezt a reményt. 

Elhallgatás helyett transzparencia 

Nyilatkozatában a különböző területekről érkező emberek együttműködését, valamint a szemléletváltás fontosságát hangsúlyozza a pannonhalmi főapát is. „Nagyon örülnék, ha a valódi bocsánatkérés kultúrája terjedne, amelyik szívből jön, felelősséget vállal, elismeri a másik fájdalmát, és segítséget nyújt a gyógyuláshoz. Szeretném, ha az elhallgatás kultúrája helyett a transzparens kommunikáció kultúrája erősödne, hiszen ez a szembenézés szerves része, segíti a tisztánlátást, és a bizalomvesztés folyamatát épp ezáltal lehet megállítani” – mondja Hortobágyi T. Cirill.

Aktivistaként, zaklatás túlélőjeként Pető Attila szintén a párbeszédet és a felelősségvállalást emeli ki. „A célom, hogy az áldozatok tapasztalatait és szempontjait is figyelembe véve segíteni tudjam egy olyan egyház kialakulását, amelyben az átláthatóság, a biztonság és az igazságosság alapértékek. Hiszem, hogy ezzel hozzájárulhatok egy felelősségteljesebb és emberségesebb egyházi közösséghez” – teszi hozzá. 

Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadó a gyerekek elleni visszaéléseket komplex problémaként írja le, és hangsúlyozza a holisztikus, multidiszciplináris megközelítés szükségességét. „Ezt a multidiszciplináris megközelítést teszi lehetővé a Gyerekasztal kezdeményezés, ami így a bántalmazás jelenségének sokoldalúbb megértését, hatékonyabb megelőzési stratégiák kidolgozását, a bántalmazottak megfelelő támogatását, valamint az egyházon belüli elszámoltathatóság és átláthatóság növelését is elősegítheti. – véli. 

– Tapasztalatom szerint a szakmaközi fórumok minden területen (a gyermekvédelemtől az oktatáson át az egészségügyig és a sportig) hozzájárulnak a nyilvánosságban is megjelent bántalmazásesetek miatt megrendült társadalmi bizalom helyreállításához, és segítik az áldozatok gyógyulási folyamatát.” 

Mivel foglalkozik a Gyerekasztal?

Bár a munkacsoport szükségesnek tartja egy átfogó országjelentés elkészítését, annak lebonyolítása természetesen meghaladja a hatáskörét, erőforrásait. Így inkább, mint írják, „az ehhez vezető pozitív folyamatok támogatójaként” tudnak jelen lenni. Részt vennének az országjelentés előkészítésében, egy olyan összetett feladatban, amelyen reményeik szerint együtt dolgozhatnak a katolikus gyermekvédelem hazai és külföldi szakembereivel. 

Küldetésük összhangban van a Ferenc pápa által útjára indított szinodikus folyamattal, amelynek során a hívek bevonásával újítják meg az egyházat. 

A munkacsoport a következő tevékenységekkel igyekszik majd a gyermekvédelem ügyét szolgálni:

• személyes találkozókat, workshopokat, konferenciákat szerveznek;

• beszédre bátorítják az érintetteket;

• a világi és egyházi médiában is tájékoztatnak, párbeszédet kezdeményeznek;

• bemutatják a katolikus gyermekvédelmi erőfeszítéseket;

• magyarul is elérhetővé teszik a nemzetközi szakirodalmat;

• egyik első dolguk pedig egy olyan kötet publikálása lesz – várhatóan ez év májusában –, amely átfogó válogatás a bántalmazásokkal foglalkozó teológiai szerzők írásaiból. Ebben a szexuális erőszak mellett a hatalommal való visszaélés más formáinak, köztük a lelki bántalmazásnak az összefüggéseit is elemezni fogják. 

  „A középiskolai felvételin az Oktatási Hivatal jó pár család lelkébe tiport bele” – olvasói levél

  WMN Ügy – 2025. január 22. – WMN

Teljes kultúraváltásra törekedni

Dobszay Benedek ferences szerzetes, korábbi tartományfőnök „személyes vágya egy olyan egyházi-társadalmi közeg létrehozása és fenntartása, ahol mindenki biztonságban érezheti magát”. Hangsúlyozza:

„Az emberi méltóság védelme nem korlátozódhat elszigetelt cselekvésekre; ehelyett egy átfogó kultúraváltásra kell törekednünk.”

Ennek megvalósításához járulnak hozzá a fentebb felsorolt eszközök is. „Mélyen hiszem, hogy ez a szolgálat az egyház gyógyító tevékenységének része, és hozzájárul az istenkapcsolat elmélyítéséhez, vagyis az örömhír hirdetésének beteljesítéséhez” – fejezte ki a szerzetes. 

További információk a gyerekasztal.hu honlapon találhatók. Köztük Gyurkó Szilvia kutatási jelentésének kivonata is, amely országokra lebontva mutatja be, milyen eredményei és milyen hiányosságai vannak a katolikus egyház gyermekvédelmi rendszereinek Kelet-Közép-Európában.

Milanovich Domi