Tényleg ma van az év legszomorúbb napja? Az igazság a blue mondayről
Cliff Arnall, egy brit pszichológus, 20 évvel ezelőtt egy életre elrontotta január harmadik hétfőjének reputációját: a szakember az év legszomorúbb napjának kiáltotta ki a dátumot, amire azóta csak blue mondayként hivatkoznak világszerte. De vajon mennyi valóságalapja van az állításának? Takács Dalma írása.
–
Ha most kinézek az ablakon, nem kell sokat gondolkodnom azon, miért épp ezt a napot választotta Arnall: tombol a tél – de nem a nagy hópelyhes, karácsonyos, hanem a szürke, zord, csúszós utas –, influenzaszezon van, korán sötétedik, és az ünnepek is elmúltak, amiket legalább várni lehetett. A barátaim fele beteg, a másik fele depressziós, sokan küzdenek anyagi szorongással, és még a házunk előtt álló nagy fa is azt üzeni: legalább még egy hónap, mire újra levelet hajt. Nos igen, ilyen körülmények között viszonylag könnyű belekerülni a negatívgondolat-spirálba, ezt a szervezetünk is jól tudja: a napfény hiánya, a fokozott melatonintermelés, a csökkent szerotoninaktivitás és a D-vitamin-hiány könnyen okoz szorongásos és depresszív tüneteket – nem csoda, hogy a magyar lakosság 2-4 százaléka szezonális depresszióval küzd. Erről azonban már írtunk korábban, úgyhogy most nem megyek bele mélyebben – derítsük ki inkább azt, vajon igaza volt-e Arnallnak, mikor a mai napot nevezte az év legszomorúbb napjának.
Egy marketingfogásnak indult az egész
Azt hiszem, már eleve nagyban árnyalja a dolgot, hogy a blue monday (azaz szomorú hétfő) hátterében nem tudományos cél, hanem egy egyszerű marketingkampány állt. A Cardiffi Egyetem egykori pszichológusát egy angol utazási iroda, a Sky Travel kérte fel 2005-ben, hogy számolja ki, mely napon a legdepressziósabbak az emberek, bízva abban, hogy ezzel a nyári utak lefoglalására biztathatják a közönségüket.
Arnall ekkor egy matematikai képlettel állt elő, amiben négy tényezőt kombinált: ezek az 1) időjárás; 2) az ünnepek elmúlása; 3) az újévi fogadalmak betartásának nehézségei; valamint 4) a karácsonyi utáni anyagi nyomás – majd ezekkel addig zsonglőrködött, amíg ki nem számolta január harmadik hétfőjét.
Az első blue monday így 2005. január 24-re esett, míg a számításokból az is kiderült: az év legvidámabb napja június végén vagy július elején várható.
Ez a felfedezés pedig nem várt következményeket hozott – csak épp nem a Sky Travel számára. A blue monday mítosza futótűzként terjedt el az egész világon, Arnall kortársai pedig egy emberként estek a pszichológus torkának, amiért ilyen áltudományos, ugyanakkor meglehetősen demoralizáló tévhitekkel sokkolja a társadalmat. Az elméletet ugyanis sosem sikerült tudományosan igazolni – a matematikusok szerint már maga a képlet is téves volt.
Végül maga Arnall is visszakozott
A nagy felháborodás nyomán aztán maga a szakértő is megtört: 2018-ban Arnall bocsánatot kért az elmélet negatív hatásaiért, hangsúlyozva: nem szerette volna még nyomasztóbbá tenni a januárt, szimplán csak cselekvésre és bátor döntések meghozatalára akarta ösztönözni az embereket.
„Ha valaki új karrierbe akar kezdeni, esetleg új barátságokat szeretne kötni, kipróbálna egy új hobbit vagy lefoglalna egy utazást, a január remek alkalom ahhoz, hogy nagy döntéseket hozzunk az előttünk álló évre vonatkozóan” – fejtette ki, majd hamarosan együttműködésbe kezdett a Virgin Atlantickel és a Virgin Holidaysszel bízva abban, hogy megcáfolhatja a Sky Travelnél tett kijelentéseit, és egyben pozitívabb szemléletre biztathatja az embereket.
A két céggel gyakorlatilag ellenkampányba kezdett: olyan úti célokat hirdettek meg, amiket januárban a legjobb útba ejteni, hiszen amellett, hogy ilyenkor kevesebb a turista, sok táj épp a havas időszakban a legszebb.
Egy szó, mint száz: a blue monday elmélete megdőlt, azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a téli időszak valóban több nehézséget rejthet magában a szorongóbb, depresszióra hajlamos emberek számára. Ha szívesen olvasnál arról, merre érdemes elindulni, ha levertséget, motiválatlanságot tapasztalsz, szeretettel ajánlom a korábbi cikkeinket a témában.
Forrás: ITT; valamint Molnár Eszter – Gonda Xénia – Rihmer Zoltán – Bagdy György: A szezonális depresszió etiopatológiája és terápiás lehetőségei. Neuropsychopharmacologia Hungarica, XII(4), 2010, 483–494.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Tara Moore