Fullasztó hőség, állandó izzadás – Szezonális depresszió nem csak télen, nyáron is sújthat minket!

–

A hőguta rendkívül súlyos állapot

Az Amerikai Pszichológiai Társaság magazinja, a Monitor on Psychology júniusi számának címlap-cikkében tárgyalja a forróság elménkre gyakorolt hatásait, és a témáról szóló legfrissebb kutatásokat. Ugyanakkor a szerző, Stephanie Pappas a szöveg elején kiemeli: „a hőség okozta legközvetlenebb veszélyek fizikaiak”. Amennyiben ugyanis a szervezet túl sok vizet és sót veszít az izzadással, hőkimerülés következhet be, amelynek tünetei a szédülés, a túlzott verejtékezés, az izomgörcsök vagy a gyors, de gyenge pulzus. Ha ezeket észleljük magunkon, húzódjunk árnyékba, hűvös helyre, vegyünk hideg zuhanyt, borogassuk magunkat, fogyasszunk folyadékot (de ne alkoholt, az dehidratál). 

A kezeletlen hőkimerülés azért is nagy gond, mert átcsaphat hőgutába: „ez akkor következik be, amikor a szervezet hűtőrendszere teljesen összeomlik, ami a test belső hőmérsékletének katasztrofális emelkedéséhez vezet”, általában 40°C fölé. Egy 2022-ben publikált összesítő tanulmányból tudjuk, hogy ez a fajta hipertermia nagyon megviseli a szervezetet –

a hőgutát túlélők 10–28 százaléka hosszú távú idegrendszeri és kardiovaszkuláris komplikációkat szenved el.

A hőgutát általában lüktető fejfájás kíséri, nincs izzadás, a pulzus gyors és erős, előfordulhat hányinger, hányás, eszméletvesztés. Ezekben az esetekben a túlhevült ember hűtése mellett lényeges mentőt hívni. Már csak azért is, mert a fent említett tanulmányban szereplő kutatások szerint a hőguta az esetek közel kétharmadában halált okozhat, tehát potenciálisan életveszélyes állapot!  

Szezonális depresszió: nem csak télen, nyáron is 

Úgy tűnik, a hőség számos mentális probléma tüneteit súlyosbítja, köztük a szerhasználati, a szorongásos és a hangulatzavarokat, a skizofréniát, az önkárosítást és a gyerekkori viselkedéses zavarokat. Létezik olyan amerikai kutatás, amely szerint

a pszichiátriai osztályokon mintegy nyolc százalékkal megnő a sürgősségi ellátást igénybevevők száma a melegebb nyári napokon a hidegebb napokhoz képest.

És ebben a statisztikában nem is jelennek meg azok, akik a háziorvosukat, vagy más szolgáltatót keresnek fel. Egy másik, több millió ember adatait feldolgozó metatanulmány azt találta, hogy a környezeti hőmérséklet minden 1,8 °F-os, azaz 16,7°C-os emelkedésével a mentális egészséggel összefüggő halálozások (öngyilkosság, túladagolás) száma 2,2 százalékkal megugrik: a szerhasználati problémákkal küzdők, illetve a 65 év feletti felnőttek különösen veszélyeztetettek.   

Bár a szezonális depressziót általában a télhez, a rövid nappalokhoz és a zimankóhoz kötjük, annak nyári formája – bár egyelőre alulkutatott – is jól ismert a szakirodalomban. A Vermonti Egyetem professzora, Kelly Rohan, aki a téma egyik szakértője, azt hangsúlyozza, hogy „ugyanazok a neurotranszmitterek, a noradrenalin, a dopamin, a szerotonin, amelyek a hőszabályozásban szerepet játszanak, vesznek részt a hangulatszabályozásban is”, így lehetséges, hogy ezeknél az embereknél egy vagy több neurotranszmitter-rendszerben van valamilyen diszfunkció, ami együttesen okozza a depresszió megnövekedett kockázatát, illetve a hőség és a páratartalom elviselésére vonatkozó korlátozott kapacitást. Ráadásul azok az emberek, akik nem bírják a forróságot, sokszor elszigetelődnek otthon, nem járnak el sehova, illetve hajlamosak előre rettegni a nyári hónapoktól, hőhullámoktól.

Rohan és kollégái azt is megfigyelték, hogy míg a téli szezonális hangulatzavar inkább súlygyarapodással és túl sok alvással jár, addig a nyári depresszió során többnyire étvágytalanságról, fogyásról, álmatlanságról számolnak be az érintettek. 

Ingerlékenység, elszabaduló indulatok

A meleg időjárás és a bűncselekmények előfordulása közti kapcsolat régóta ismert a kriminálpszichológusok előtt. Ezt erősítette meg egy 28 amerikai városra kiterjedő 2023-as vizsgálat is, amelynek eredményei szerint a váratlanul meleg napokon a rablások száma négy; a súlyos testi sértéseké 9,4; az emberölések száma pedig 19,4 százalékkal nőtt az átlagos hőmérsékletű napokhoz képest. Ezzel szemben a hűvös napokon mindhárom bűncselekmény-típus előfordulása alacsonyabb volt a szokásosnál, viszont a szokatlanul meleg téli napokon is megemelkedett a számuk. A szerzők ezt részben azzal is magyarázzák, hogy meleg időjárás esetén több időt töltünk a köztereken, ami mind a bűnözés, mind a konfliktusok lehetőségét fokozza. 

Bár azt máig nem tudjuk biztosan, hogy a hőség önmagában növeli-e az agressziót, azt kísérletekben igazolták, hogy 

kétértelmű ingereket melegben hajlamosak vagyunk agresszívként értelmezni.

Ha pedig azt észleljük, hogy mások ellenségesek velünk szemben, provokálnak minket, akkor jó eséllyel mi is indulatosabban fogunk reagálni, és könnyen eszkalálódhat egy-egy nézeteltérés. A helyzeten persze az sem segít, hogy hőség esetén általában fáradtabbak, kialvatlanabbak az emberek, és ez, valamint az általuk átélt testi diszkomfort (például a verejtékezés) tovább fokozhatja az ingerlékenységüket, ezzel párhuzamosan pedig rontja a döntéshozatali folyamataikat – ilyenkor saját bevallásuk szerint is impulzívabbak, azaz sok esetben hirtelen felindulásból cselekszenek. 

A kognitív teljesítményünk is csökken

Ha úgy érzed, a nyári melegben lassabban megy a munka, illetve többet hibázol, nem vagy egyedül. Egy Shanghajban végzett kutatás során a résztvevőket vagy 24°C-os, vagy 28°C-os szobaba irányították, ahol egy sor, számukra szokásos irodai feladatot végeztettek velük. Az derült ki, hogy a melegebb hőmérsékletű teremben dolgozók tíz százalékkal gyengébben teljesítettek a gépelésben, az alapszámítások elvégzésében, mint akik a hűvösebb helyiségben tartózkodtak.

Egy másik, 2016-os vizsgálatban diákok figyelmi és matematikai teszteken elért eredményeit követték nyomon 12 napon keresztül kánikula idején, és azt találták, hogy azok a tanulók, akiknél nem volt otthon légkondi, átlagosan 13 százalékkal lassabban válaszoltak mindkét feladattípus esetén.  

Nem vesz minket igénybe egyformán a nyár

A cikkben megkérdezett klímaügyi szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy sok család számára megfizethetetlen, hogy hűvösen tartsa az otthonát. Ha van is légkondija, nem feltétlenül engedheti meg magának, hogy hiba esetén megjavíttassa, vagy az is lehet, hogy a főbérlő halogatja a készülék beszerzését, telepítését. A statisztikák szerint a légkondicionáló hiánya különösen nagy probléma a sűrűn lakott városi övezetekben, ahol nagyobb arányban élnek kisebbségekhez tartozó és/vagy alacsony társadalmi-gazdasági státuszú emberek. Az sem mindegy persze, hogy ki az, aki nyáron is a tűző napon végez kétkezi munkát, és ki az, aki egy légkondis irodából vagy a vízpart mellől dolgozhat. 

Úgy tűnik tehát, hogy a nyarat kevesebb szenvedéssel megélni, illetve annak inkább a pozitívumait megtapasztalni, egyre inkább privilégiummá válik.

Mindenesetre a jóllétünk fenntartásában segíthet a természetben töltött idő, a városi zöldfelületek, a fák lombkoronáinak növelése, a világos színű tetők vagy a hővisszaverő anyagokkal bevont utak építése. És persze az is, ha a forró nyári napokon fokozottan tudunk figyelni egymásra, és igyekszünk minél türelmesebbek lenni.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Denis Novikov

Milanovich Domi