Gyerekként anyává válni – A fiatalkorú anyák otthonában jártunk

–

A Bokréta Gyermekotthonba több út is vezet 

Van, aki a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt esik teherbe, és a gyermekotthonból kerül át a lakóotthonba, ahol biztosított, hogy baba és mama együtt lehessenek. 

És van olyan is, amikor a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatos a várandósság hírére érkezik ki a lányanya családjához, hogy megvizsgálja a körülményeket, amibe a csecsemő érkezik majd – és azok alapján dönt a fiatal lány és születendő gyermeke kiemeléséről. „De van olyan is, hogy teherbe esik egy lány, és a családja teszi ki ezek után a szűrét” – mesél Sándorfy Csilla a 13 és 24 év közötti lányok és fiatal nők hátteréről.

A Bokréta Gyermekotthon egyik csoportjában öt, a másikban négy, a harmadikban hét anya él a babájával. A fiatalok a jogszabályok értelmében 18 éves korukig lehetnek gyermekvédelmi gondozásban, nagykorúságuk elérésekor pedig kérhetik az utógondozói ellátást, amit egészen 24 éves korukig vehetnek igénybe abban az esetben, ha nincs hová menniük, és tanulnak még. Amennyiben felsőoktatási intézménybe járnak, akkor egészen a diplomájuk megszerzéséig maradhatnak. Ha dolgoznak, akkor az utógondozásra való lehetőségük 22 éves korukig tart.

A fiatal anyák az otthonban tanulnak meg egy csomó praktikus dolgot, amire a hétköznapi életük során szükség lesz: az időbeosztás fontosságától kezdve a mosógép ki-bepakolásáig, de a mellettük dolgozó felnőttek a mindennapi problémák megoldásában is segítenek.

Az otthonban élő lányok háttere változó. Vannak köztük romák és nem romák is, azonban szinte mindegyikről elmondható, hogy mélyszegénységből jön. 

A szexuális felvilágosítás és a védekezés hiánya szinte általános

Már több ízben is írtunk róla, milyen mostoha helyzetbe került a fiatalok szexuális edukációja Magyarországon, és ennek az alulinformáltságnak milyen súlyos következményei vannak. „Azok az anyák, akik ott vannak nálunk, és szültek már egy gyereket, még ők sincsenek feltétlenül tisztában minden szexualitást érintő dologgal. Erre is nagyon jó a Papírsárkány Gyermekalapítvány által bevezetett »Összetartó lelkek« női kör, ami segíti és támogatja a lányokat az élet olyan területein is, ahol mi, nevelők, elakadunk” – magyarázza Sándorfy Csilla. 

Nagyon komoly probléma a nem kívánt terhességek ellen való védekezés alacsony szintje a gyermekotthonokban is. A lányok fogamzásgátló tablettát nem szívesen szednek a sokak fejében mai napig élő tévhit miatt, amely szerint ezeknek a készítményeknek nagyon magas a hormontartalma, ami a testsúly megnövekedéséhez vezethet. Az intézménytől kaphatnak hüvelytablettát is, ám azzal kapcsolatban is vannak ellenérzéseik. A gumióvszert a fiúk utasítják el, azzal, hogy „zokniban nem szeretik”.

„Szemléletváltást kellene elérni a lányoknál és a fiúknál is ezen a területen, hiszen nem állhatunk ott mellettük állandóan. Az eszközöket, a lehetőséget, az információkat tudjuk csak biztosítani” – mondja Sándorfy Csilla, és hozzáteszi:

ezek a fiatalok a hátterük miatt nehezen mozgathatók ki sajnos a megszokott dolgokból. 

Az otthonban minden csoporthoz kapcsolódóan dolgozik pszichológus, és a fiatalok a nevelőkkel is át tudják beszélni a kérdéseiket, gondjaikat, de a Papírsárkány Gyermekalapítvány munkatársai is a rendelkezésükre állnak. „Én mindig úgy gondoltam: fontos, hogy legyen minden gyerek életében egy olyan személy, aki előtt meg mer nyílni, és akinek meg tudja fogalmazni az elakadásait. Ezzel együtt szakmai vezetőként szeretném tudni, hogy kivel mi van, hátha van rá megoldásom. Ha nem egyenesen engem keresett meg vele, akkor nem fogok ezzel hozzá fordulni, hanem megsúgom a kollégának az ötleteimet, mit lehetne tenni.”

Ha gyermekvédelmi gondoskodásban élő lesz állapotos, és erről időben szól, akkor van lehetősége terhességmegszakításra is. Az otthonon belül pedig arra is van lehetőség, hogy örökbe adja a gyerekét.

Lemorzsolódó apák

A lányok a családjuktól (ha van) nem igazán kapnak támogatást, és sajnos a fiúk is lemorzsolódnak idővel. „Ez nem egy családok átmeneti otthona vagy olyan anyaotthon, ahová a fiúk be tudnak járni. Nem is lehetne az, mert akkor az egész hely egy átjáróház lenne. Az valóban hátrány, hogy így nem tudják erősíteni a kettejük között lévő kapcsolatot. Kiskorú anyák esetében 16 éves kor után lehet gyámi engedéllyel férjhez menni, van is erre példa, de nem sűrűn. Inkább az a forgatókönyv jellemző, hogy nem tartanak ki egymás mellett, a fiúk előbb-utóbb eltűnnek, vagy jön helyettük más. A mindent elsöprő vágynak, a nagy szerelemnek akadálya lesz a távolság, a korlátozott lehetőségek, hiszen a lány nem tud akármikor kijönni az otthonból” – vázolja a hátterét annak Sándorfy Csilla, hogy miért lesznek ezek a fiatal anyák egyben egyedülálló szülők is.

Jövőkép

Hogy a lányok hogyan állnak a saját helyeztükhöz, milyen szemmel tekintenek a jövőbe, milyen terveik vannak, az igen változó, árulja el Csilla. Vannak olyanok, akiknek nagyon pozitív a hozzáállása a gyerekneveléshez és a saját jövőjükhöz is, terveznek, szeretnének majd továbbtanulni, ehhez pedig itt minden segítséget megkapnak. „De vannak olyanok is, akik inkább csak a túlélésre játszanak.” 

Utánkövetésre nem nagyon van kapacitásuk, és erre hivatalos forma sincs, így nem rendelkeznek semmi statisztikával arra vonatkozólag, hogy mi történt a tőlük elkerülő fiatalokkal, a hatásmechanizmust sem tudják vizsgálni. Ennek több gyakorlati oka is van. Egyrészt a nevelők nagyon le vannak terhelve, a frissen érkező anyák sok feladatot adnak, másrészt a legtöbb fiatal, miután maga mögött hagyta az intézményt, szeretné kitörölni az emlékeiből is az állami gondozotti létet, így aztán hiába ápolt jó kapcsolatot a gondozókkal, a kiköltözést követően letiltja őket minden közösségi felületről.

„Nem akarják, hogy a környezetük megtudja, valaha nálunk voltak.”

De Csillának van olyan egykori neveltje is, aki havi rendszerességgel ír neki, és elmeséli, hol tart az életében, és hogy van a gyereke. 

A kikerülést követően egy évnyi utógondozói segítséget kapnak, tehát a kezdetekben nem maradnak teljesen magukra.

15 évesen anyává válni

Az anyává válás hatalmas felelősség minden életkorban, ám amikor az ember szinte maga is gyerek, ez a helyzet talán még nehezebb. Csilláék úgy látják, csak úgy tudnak ezzel megküzdeni a lányok, ha ott van mellettük a felnőtt segítség. A körülöttük lévő nevelők arra is odafigyelnek, hogy biztosítsanak a fiatal anyák számára lehetőséget a kisbabától független énidőre, kikapcsolódásra. „Pont úgy kell mellettük ott lenni, mint egy családban, segíteni nekik megtanulni a babát tisztába tenni, szoptatni, fürdetni.”

Az anyaság lelki részét illetően is elkél a támogatás. Tímea és a kollégái egy Összetartó lelkek nevű női körben foglalkoznak a lányokkal. „Ezek a lányok még tényleg nagyon fiatalok, őket sokkal inkább a szórakozás érdekli. Még sok mindent meg kellene tapasztalniuk az életben.

Van bennük egy feszültség azzal kapcsolatban, hogy egyrészről ott vannak a saját, természetes, az életkorukból adódó vágyaik, de közben mellettük van a gyermekük is, akinek szeretnének jó édesanyjuk lenni.”

Azokra is oda kell figyelni, akik elbújnak az anyaszerepük mögé. „Ettől egy kicsit eltűnnek ők maguk, elfelejtik, hogy nekik mi a céljuk, mik a terveik, megpróbálnak teljesen feloldódni az anyaszerepben.”  

Hozott minták felülírása

„Nálunk sok olyan anya van, aki hozza a már ismert családi mintákat, és ugyanúgy beszél a gyerekéhez, ugyanúgy viselkedik vele, mondván: »velem is így bántak, én is túléltem«. Nagyon nehezen befolyásolható ez a folyamat” – mondja Csilla, de hozzáteszi, példamutatással kicsit elmozdítható ez az attitűd. Néhányukban pedig ott van már eleve a szándék, hogy ők megpróbálnak jobb szülei lenni a gyereküknek, mint amilyen nekik adatott.

Mennyire teszi óvatosabbá a fiatalon anyává vált lányokat a helyzetük? Tudatosabban figyelnek arra, hogy ne essen meg velük hasonló a jövőben? – kérdezem Timit és Csillát. „Nem igazán” – válaszolják egyszerre. „Ez egy nagyon nagy küzdelem.” 

„A mélyszegénységben élő emberek közegében az, hogy valaki 16 évesen gyereket szül, nem számít tragédiának” – mondja Csilla, aki arra biztat mindenkit, hogy értse meg: ezek a lányok nem feltétlenül úgy gondolkodnak, mint a többségi társadalom szerencsésebb tagjai. Itt nem azok a célok és feladatok, mint egy jó körülmények között, családban élő gyereknél.

„Nem lehet a teljes identitásukat letörölni. Ez egy másik világ, más rendszerrel, más sémákkal, normákkal, értékekkel. Nem megváltoztatni kell őket vagy a világnézetüket. Hanem terelgetni egy jobb irányba.”

Női kör

A Papírsárkány Gyermekalapítvány régóta jár ki gyerekotthonokba, ahol foglalkoznak a fiatalokkal, mentorálják, táboroztatják őket és fejlesztő foglalkozásokat, sportprogramokat szerveznek nekik, illetve igyekeznek megmutatni a különféle szakmákat, lehetőségeket is, hogy lássák, milyen sok minden közül választhatnak. Problémát jelent azonban, hogy ezekre az anyukák, hiába volt meg bennük az érdeklődés, nem mindig tudtak bekapcsolódni, vagy ha igen, akkor a babájuk miatt nem teljes figyelemmel.

Végül nekik külön programokat kezdtek el szervezni, ahol arról is gondoskodtak, hogy a babák is jól érezzék magukat, amíg az édesanyák a foglalkozásokon vesznek részt. 

Ennek keretében jött létre az Összetartó lelkek női kör, ahol a lányokon kívül van drámapedagógus, pszichológus és különböző hátterű önkéntesek is. A feldolgozott témákat is közösen beszélik meg.

„Nagy erőssége ezeknek a beszélgetéseknek, hogy egy intim, bizalmas légkört biztosítanak, ahol az is nyilvánvaló: valójában nagyon hasonlóak vagyunk. A hátterünktől függetlenül mindannyian küzdünk valamivel, mindenkinek vannak nehézségei. De ezen túl a nőiségükben, az anyaságukban is próbáljuk őket erősíteni.”

Fiala Borcsa