Kimenő Radival: bakancslistás helyek Magyarországon, amiket látni kell idén nyáron

–

Csónakázz Közép-Európa egyedülálló tavasbarlangjában

Egészen különleges élmény egy barlangban csónakázni, és közben a falak természetes képződményeiben gyönyörködni.

A tapolcai az ország egyetlen tavasbarlangja – amihez hasonlót egyébként Közép-Európa-szerte nem találni.

Teljesen véletlenül, kútásás közben fedezték fel 1903-ban, csaknem egy évtized elteltével, 1912-ben pedig már villanyvilágítás mellett lehetett megnézni. Egy gyönyörű, ősi képződményről beszélünk, amelynek befoglaló rétegsorát még a miocén tenger alakította ki 13,7 millió évvel ezelőtt. Micsoda távlatok ezek, az ember szinte beleszédül, ha rá gondol – mégis, milyen csodálatos, hogy a nyomai a mai napig velünk vannak!

De amellett, hogy gyönyörű, a tapolcai barlangban való tartózkodás az egészségre is jótékony hatással van, erre pedig a második világháború idején jöttek rá. Ebben az időben Magyarországon sem volt ritka, hogy a barlangokban óvóhelyeket alakítottak ki, ennek során figyelték meg, hogy az ott-tartózkodók légzőszervi panaszai enyhültek. A tavasbarlangot rengetegen látogatják, így érdemes ezzel kalkulálni, ha arra vennéd az irányt.

Bővebb infókat ITT találsz róla.

Mintha a Marson lépdelnél

Földöntúli táj látványát nyújtja vörös szikláival a Vértes-fennsík bércei közé beékelődött Gánti-medence, ahol az Európában is egyedülálló Bauxitföldtani Park fekszik.

A Bagoly-hegy lábánál húzódó, egykori külszíni bauxitbányában ma igen érdekes tanösvény vezet végig.

A fejtés bemutatására létrehozott sétaösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhatsz. A marsbeli tájon járva megismerheted, hogy mi zajlott le évmilliók alatt a területen.

Még a lélegzeted is el fog állni: a bányászat által felszínre került színek, rétegek minden látogatót elvarázsolnak. A bányafal nagyjából 28 méter magas alapkőzetének színárnyalatai ugyanis a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a liláspirosig terjednek. A tanösvény maga 3,5 kilométer hosszú, és 13 állomást lehet rajta végigjárni – ezeket érdemes sorrendben bebarangolni.

De ha már ott vagy, ne hagyd ki a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítást se. A múzeumban többek közt megismerheted a bányászat aranykorát, és megtekintheted a Vértes-hegység bányászatának történelmét bemutató posztersorozatot is. A tárlat egy udvari, szabadtéri kiállításból – ahol nagyobb bányagépek kaptak helyet – és egy föld alatti múzeumtárból áll. 

Bővebb információkat ITT találsz.

A Tatai Fényes Tanösvény vadregényes világa mindenkit rabul ejt

A vizek városában nemcsak az Öreg-tavat érdemes körbe sétálni – ami egyébként minden évszakban gyönyörű arcát mutatja –, akad még ugyanis Tatán természeti kincs bőven.

Hajdanán több tucat forrás ontotta vizét itt, a legnagyobb hozamúak azonban épp Fényesen törtek fel – évszázadokon át háborítatlanul. A mélyművelésű bányászat következtében a források a hetvenes évek elejére lassan elapadtak, a bányászati tevékenység megszűnésével pedig a természet elkezdte újra visszafoglalni a területet: visszatért az élet a láperdőbe.

2015-ben aztán kiépült a Tatai Fényes Tanösvény, amelynek 1350 méter hosszú cölöpsétánya épp ezen a vadregényes lápvidéken kalauzol végig.

Megismerheted a karsztforrások és a láperdők világát, testközelből pillanthatsz be a hódok és teknősök életébe, és gyönyörködhetsz az egyedülálló növényvilágban is. De a vadregényes erdőt fentről is megcsodálhatod: páratlan látványt nyújt a Nagy-Égeresben található kilátótoronyból. A tanösvény gyerekekkel is látogatható – kicsik és nagyok számára felejthetetlen élmény.

Bővebb információkat a látogatásról ITT találsz.

Mintha szentélybe léptél volna: a misztikus Thirring-körút

Számtalan túraútvonalat bejártunk már itthon a férjemmel, de az egyik kedvencem mégis a rövid, ám annál látványosabb Thirring-körút, Dobogókő szívében. A statisztikus, földrajztudós és természetjáró Thirring Gusztávról elnevezett útvonal mindössze két és fél kilométer hosszú, ám bővelkedik a lélegzetelállító látnivalókban:

a vadregényes út gigantikus sziklaképződmények, égbe nyúló fák mellett halad, amik közül mesés kilátás nyílik a Dunára. Az egész út olyan misztikus, mintha az ember egy szentélybe lépett volna – tényleg elképesztő energiák járják át.

Mivel vannak benne meredekebb szakaszok, így a rövidebb táv ellenére is jól megmozgat majd. Érdemes stabil, jól bejáratott túracipőben menni, esős időben ugyanis a talaj csúszóssá válik.

Két tengerszem, amibe első látásra beleszeretsz majd

Ezek a csodás természeti jelenségek mindig lenyűgöznek. Egyszerűen nem tudok betelni a kék víz látványával, és az azt körülölelő környezettel. Bár a hazai képződményeknek semmi közük nincs az olvadt gleccserekhez, mégis lélegzetelállítók.

Budapesttől kicsivel több mint egyórányi autóútra található a Széleskő-bányató néven is ismert mátrai gyöngyszem, az apci tengerszem, ami a Nagy-Hársas és a Somlyó hegyek ölelésében bújik meg.

A település határában csaknem száz évig működő andezitbányánál az 1960-as bezárása után a természet vette át az uralmat: a bányagödröt feltöltve az eső egy tavat hozott létre, ami bámulatos környezetben fekszik. Autóval és gyalog is megközelítheted, én természetesen utóbbit ajánlanám – a részletes túraleírást pedig ITT találod. Kalandra fel! 

Az apci tengerszemhez hasonló módon jött létre a Megyer-hegyi tengerszem, ami az Aggteleki Nemzeti Parkban, Magyarország egyik legkisebb természetvédelmi területén helyezkedik el. A Megyer-hegyet a középkortól kezdve építkezési célokra, illetve malomkőkészítésre használták – a XV. századtól a bánya 1907-es bezárásáig folyamatosan megmunkálás alatt volt. A bányagödör falát 50-70 méternyire tornyosuló falak alkotják, az általuk körülölelt medret pedig csapadékvíz töltötte fel – így keletkezett a sajátos élővilággal büszkélkedő tó, amelynek megközelítéséről itt olvashatsz.

Kiemelt kép: kirandulastippek.hu; tataifenyestanosveny.hu; bauxitfoldtanipark.hu; bfnp.hu / Fotó: Egri Csaba; 

Filákovity Radojka