Nagy hozam gyorsan, ingyenpénz nincs! – így ismerheted fel a befektetési csalókat
Támogatott tartalom
Ha átverésről van szó, a csalók kreativitása és eszköztára, úgy tűnik, kimeríthetetlen. Bármilyen trükkel próbálkoznak is, a cél mindegyiknél ugyanaz: megszerezni az áldozat pénzét. A bank nevében telefonáló, az online piactereken lecsapó bűnözőkről valószínűleg már mindenki hallott, és arra is egyre nagyobb az esély, hogy mindenkinek van olyan ismerőse, akit átvertek, vagy ő maga esett áldozatul, ugyanis egyre gyakoribbak a csalások az online és az offline világban egyaránt. Ebben a cikkben egy másik, nagyon gyakori csalástípusra hívjuk fel a figyelmet, ami az OTP Bank adatai szerint a teljes ügyfélkör 17 százalékát teszik ki: a befektetési csalásokra – és arra is rávilágítunk, honnan lehet felismerni ezt a fajta átverést. Dián Dóri írása.
–
Bár itthon is évről évre nő a csalások száma, nem egyedi jelenségről van szó: a Global Anti-Scam Alliance & ScamAdviser nonprofit szervezet jelentése szerint világszerte több mint 1000 milliárd amerikai dollártól fosztják meg a gyanútlan áldozatokat a bűnözők.
A szolgáltatók és a hatóságok igyekeznek ugyan minél többször figyelmeztetni a veszélyre, nem lehet eleget beszélni a dologról, hiszen mindenki lehetséges áldozat – az is, aki úgy gondolja, messziről kiszagolja a hazugságot.
És már csak azért is érdemes folyamatosan napirenden tartani a témát, mert a csalók elleni leghatékonyabb fegyver a tájékozottság – amikor ugyanis már megtörtént a baj, a hatóságok csak nagyon ritkán tudják felgöngyölíteni a szálakat, az esetek többségében a bűnözők nyom nélkül eltűnnek az áldozat pénzével, és senki nem kárpótolja őt a veszteségéért.
A legjobb tehát, amit tehetünk, hogy minél felkészültebbek vagyunk, hogy amikor minket vesznek célba, ne dőljünk be az átverésnek.
Nagy összegű hozam gyorsan, csak most, csak neked
Ahogy arról már szó volt, az egyik leggyakoribb csalási forma manapság a befektetési csalás. Hogy képet kapjunk arról, milyen módszeresen munkálkodnak a bűnözők, elég beírnunk a keresőbe, hogy „befektetési csalás, police.hu”, és már láthatjuk is, milyen sok hasonló ügyön dolgoznak a magyar hatóságok. Ezek az esetek jól beleillenek egy sormintába: az áldozat nagy hozamú, gyorsan megtérülő befektetésre számít, de a történet vége minden esetben többmilliós veszteség, és a pénzét nagy eséllyel már soha nem kapja vissza.
„Egy 82 éves paloznaki férfi internetes böngészés közben talált rá egy hirdetésre, amelyben kiemelkedő hozamot biztosító befektetési lehetőséget ígértek egy népszerű élelmiszer-áruházzal kapcsolatban. Kitöltött egy regisztrációs adatlapot, majd rövidesen hívták is telefonon, és elmondták, mi a teendője. A tájékoztatás szerint 100 ezer forintot kellett átutalnia a telefonáló által megadott számlaszámra, aminek eleget is tett. Pár nap múlva keresték újra, és örömmel tájékoztatták, hogy a befektetése már közel 5 dollárt kamatozott. Javasolták neki, hogy a még nagyobb haszon érdekében jelentősebb összeget fektessen be. A könnyebb ügyintézés érdekében megkérték, hogy telepítsen egy AnyDesk nevű programot, aminek szintén eleget tett. A program által generált kódokat megadta a telefonálónak, majd ezután azt látta, hogy számláján feloldották a lekötött betéteit, és közel 5 millió forintját megpróbálták elutalni egy másik számlára.
Ekkor már gyanakodott a sértett, de a telefonáló meggyőzte, hogy ez a befektetés érdekében történik, így az utaláshoz szükséges jóváhagyó kódokat is megadta a csalóknak.
Később a sértett felhívta a bankját, és ekkor derült ki számára, hogy bűncselekmény áldozata lett, feljelentést tett a rendőrségen” – olvasható a magyar rendőrség honlapján a történet, ami sajnos csak a jéghegy csúcsa.
Egy idén májusi beszámoló szerint egy győri férfi 30 milliót veszített el hasonló átveréssel. Ő egy internetes oldalon regisztrált, ahol egy brókercég közreműködésével ígértek neki „kiemelkedő hozamot biztosító befektetési lehetőséget”. Ő is egy kisebb összeget utalt először, amiből a nyeresége hamar megjelent a számláján, így elnyerték a bizalmát a csalók, ezután pedig még több pénzt utalt át, és a bűnözők arra is rávették, hogy kriptovalutát vegyen. Ezután következett a végső csapás: a csalók közölték az áldozattal, hogy zárolták a számláját, amit csak akkor szerezhet vissza, ha több részletben még több pénzt utal. A férfit ezen a ponton figyelmeztették az ismerősei, hogy átverésről lehet szó,
de ekkorra már 30 millió forintot bukott az „üzleten”.
A sor pedig csak folytatódik egy 75 éves várpalotai férfival, akinek egy internetes hirdetés keltette fel a figyelmét, ami kiemelkedő hozamot nyújtó befektetési lehetőségről szólt. Talán már mondani sem kell, de a mesés befektetés ígérete hazugság volt. Kisebb összeg befizetése után a csalók az ő bizalmát is elnyerték, majd miután megkérték, hogy telepítse az AnyDesk alkalmazást, a férfi hozzáférést adott a netbankjához, és még a személyes iratainak másolatát is elküldte nekik, a csalók pedig közel 3 millió forintot loptak el tőle.
De olyan is van sajnos, akinek évekig nem tűnik fel, hogy átverik. Egy idén júliusi beszámoló szerint egy soproni férfi 2022 decembere óta „fektetett be” különböző összegeket az interneten talált külföldi oldalakon keresztül. Természetesen ő sem kapta meg a várt nyereséget, helyette 54 millió forinttal lett szegényebb.Rengeteg csaló, hasonló módszerekkel
Öröm az ürömben, hogy bár egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a bűnözők, hogy lenyúlják a pénzünket, a módszereik kellő tájékozottsággal felismerhetők.
Az egyik legfontosabb, hogy kezeljük mindig kellő fenntartással a hihetetlenül kedvező ajánlatokat, és tudatosítsuk magunkban, hogy ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az valójában nem is igaz.
Közös ezekben a hirdetésekben, hogy a befektetés gyors megtérülését és nagy hozamot ígérnek, és nem győzik hangsúlyozni, hogy az ajánlat valós és biztonságos.
Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója hangsúlyozza, hogy mint minden átverésnél, a befektetési csalás esetében is az érzelmeinkre akarnak hatni a bűnözők: kihasználják, hogy mindenki vágyik arra, hogy sok pénze legyen, azzal pedig, hogy korlátozott ideig élő és személyre szóló ajánlatokkal rukkolnak elő, arra bazíroznak, hogy ne gondoljuk át a helyzetet, hanem egyből cselekedjünk és bízzuk rájuk a pénzünket.
Hogyan ne dőljünk be nekik?
Annak érdekében tehát, hogy ne váljunk áldozattá, az első és legfontosabb, hogy résen legyünk. Sonjic László hozzáteszi, hogy figyeljünk az említett jelekre, és ne vegyük fel a telefont, ha ismeretlen külföldi hívószámról keresnek minket. Különösen legyünk óvatosak akkor, ha olyan külföldi számról érkezik a hívás, ahol nem él ismerősünk, vagy ahonnan nem várunk hívást, illetve, ha az országhívó 2-essel vagy 5-össel kezdődik.
Érdemes a hívószámra rákeresni az interneten, ahogy a cégre is, ami a befektetést ígéri.
Ne telepítsünk a gépünkre semmilyen programot idegenek kérésére!
Távoli hozzáférést biztosító alkalmazások (ilyen például a fenti esetekben is szereplő AnyDesk) telepítésével gyakorlatilag korlátlan hozzáférést adunk az eszközünkhöz idegeneknek, akik így minden bizalmas adatunkat felhasználhatják. Továbbá pénz átadása vagy befektetése előtt mindig érdemes pénzügyi tanácsot kérni egy szakértőtől!
Ha a fenti tanácsokat megfogadjuk, és kellő körültekintéssel és higgadtsággal kezeljük, amikor a fentiekhez hasonló ajánlatokkal találkozunk, sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy ne váljunk a befektetési csalók áldozatává.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / romeocane1; Canva / Getty Images / Maksym Kapliuk