A Szőlő utca, a kihasznált állami gondozottak és „Zsolt bácsi” összemosása mindhárom ügynek árt

–

A Szőlő utcai javítóintézet ügye

2025 májusában emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati visszaélés gyanújával letartóztatták a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, Juhász Péter Pált, valamint élettársát, Aisah Zamirát. (Fontos hangsúlyozni, hogy bár a közbeszédben gyakran keveredik a kettő, a Szőlő utcai nem gyermekotthon, hanem fiatalkorú elkövetők javítását és nevelését célzó intézmény.)

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közleménye szerint:

„Először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt egy javítóintézet igazgatója és beosztottjaként dolgozó élettársa – a gyanú szerint. Papíron a javítóintézetben vállaltak munkát, valójában a testükkel kellett pénzt keresniük.

Az 57 éves férfi irányított, a 32 éves nő egyezkedett az online felületeken kínált szexhirdetésekre jelentkezőkkel, és kezelte az áldozatok szolgáltatásaiért kapott pénzt.” 

Ebben az ügyben a jelenlegi információk szerint kiskorú sértett nem volt, és annak ellenére, hogy a 444 tényfeltáró cikkéből kiderült, hogy Juhász Péter Pál magasra jutott NER-esekkel együtt vitt cégeket, Semjén Zsolt neve sem merült fel az esettel kapcsolatban.

De akkor mi okozza a zavart?

Szeptember 8-án a Válaszon jelent meg nagyinterjú Kuslits Gáborral, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egykori igazgatójával. A gyerekvédelmi szakember arról is beszámolt a lapnak, hogy 2015-ben bejelentést tett a rendőrségen, miután gyerekvédelmi gyámok jelezték, hogy Juhász Péter Pál fiatal lányokat és fiúkat szervez ki a Zirzen Janka Gyermekotthonból, prostitúciós céllal.

„Rendőrt hívtunk, ki is jött egy megnyerő külsejű, szimpatikus fickó. A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene, le fogják buktatni. Ez 2015-ben történt és mi nagyon-nagyon örültünk neki, hogy ezt meg mertük lépni. Aztán nem történt semmi” – emlékezett vissza Kuslits, a kérdésre pedig, hogy ki védhette Juhászt, így válaszolt:

„Két nagyon magas rangú politikust emlegetnek. Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat. Úgy tudjuk, hogy Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek.”

Bár politikusok nevei eddig a pontig nem merültek fel, néhány nappal később, szeptember 12-én Molnár Áron a részben általa szervezett, gyűlöletbeszéd elleni tüntetést hirdető videójában azt a kérdést tette fel: „Kik ezek a magasrangú pedofil politikusok, Rogán Antal? Tudjuk, hogy tudod…”

Másnap pedig Káncz Csaba a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben arról írt, hogy „értesülései szerint” Rogán Antal és Semjén Zsolt az ügyben érintett két politikus. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár ennek az ügynek feltételezhetően voltak kiskorú sértettjei, Káncz nem tett közzé bizonyítékokat, és az eset teljesen elkülönül a Szőlő utcai javítóintézet ügyétől.

Ki az a „Zsolt bácsi”?

A harmadik eset, amely szintén az elmúlt hetekben járta be a sajtót, az Ózd melletti „Zsolt bácsi” ügye. Szeptember 19-én Juhász Péter (volt politikus, ma már inkább közéleti youtuber, tehát nem a fent említett Juhász Péter Pál) 7SÉGEIM című műsorában tett közzé egy hangfelvételt, amelyen egy névtelenül nyilatkozó lelkész arról számolt be, hogy tíz évvel ezelőtt két fiú arról mesélt neki: egy Ózd melletti gyerekotthonban egy magas rangú politikus rendszeresen látogatta a 10–12 éves fiúkat éjszakánként. A fiúk a hangfelvétel alapján „Zsolt bácsiként” azonosították a politikust.

Három nappal később pedig a DK-s Arató Gergely a parlamentben hozta szóba a Szőlő utcai javítóintézetben történt prostitúciós bűncselekményeket, majd a felszólalását azzal a kérdéssel zárta, hogy: „Válaszoljon Semjén Zsolt, hogy ki az a Zsolti bácsi?”

Ezzel több, egymástól független ügyet mosott össze – azzal kapcsolatban pedig, hogy Arató milyen források alapján említette meg Semjén nevét, illetve hogy rendelkeznek-e bármilyen más információval, amely indokolta a miniszterelnök-helyettes parlamenti felkérdezését, a 444 hiába kereste a DK-t, nem kaptak választ.

Ezt követően Semjén Zsolt kért szót, és hosszasan taglalta, hogy: „Soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm. A Szőlő utcai javítóintézet környékén nem jártam, Juhász Péter Pált életemben nem láttam. Az a kommunikáció, amely a nevemet összemosta ezekkel az ügyekkel, félrevezető és alaptalan”, majd, ha nem lenne elég zavaros így is a történet, összemosta a pedofíliát az „LMBTQ-lobbival”.

Majd pár nappal később Dobrev Klára 5-5 millió forintot ajánlott fel annak, aki be tudja bizonyítani, hogy „ki a Szőlő utcai pedofilbotrányban érintett két politikus”.

Semjén nevét nem hozták összefüggésbe a Szőlő utcai üggyel

Szeptember 24-én Tuzson Bence igazságügyi miniszter szintén a Facebookon osztott meg egy videót, amelyben elmondta: „A Szőlő utcai javítóintézet ügyében lefolytatott vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a büntetőügyben kiskorú sértett nem vetődött fel. Semjén Zsolt nevét nem hozták összefüggésbe a Szőlő utcai ügy bármely aspektusával. Minden további, politikai kommunikációban elhangzott állítás félrevezető.”

Erre hivatkozva aztán a Szőlő utcai vizsgálat eredményeit később a kormányzati kommunikáció

Semjén ártatlanságának alátámasztására használta fel, holott Semjén soha nem volt vizsgálat tárgya az adott ügyben.

A Szőlő utcai javítóintézet, a Zirzen Janka Gyermekotthon és az Ózd melletti „Zsolt bácsi”-ügy három különálló eset tehát, eltérő szereplőkkel. 

A csúsztatások és az ügyek összemosása pedig végső soron mindhárom esetnek árt: elhomályosítja a tényeket, ellehetetleníti az átláthatóságot, és torz képet alakít ki a közvéleményben. A három történet önmagában is súlyos képet fest a gyerekvédelem állapotáról, az állami intézmények működéséről és a politikai hatalom befolyásáról, de összemosásukkal a valódi probléma helyett a politikai narratívák uralják a nyilvánosságot.

Mózes Zsófi