Bűntudat nélkül kiszakadni a mókuskerékből? – Mindent bele! a természet hatásáról a mentális egészségre
Támogatott tartalom
Gyerekkori kertemlékek és felnőttkori természeti kötődések – ezek a legfontosabb témái a Mindent bele! vodcast kertről és természetről szóló adásának. De ennél sokkal több és sokrétűbb a beszélgetés: a tejfölös paradicsom receptjétől az ökológiai tudattalanról szóló pszichológiai elméletig, rengeteg témát érint Csepelyi Adrienn moderálásával Milanovich Domi, a WMN főszerkesztő-helyettese, pszichológus-újságíró, Káposztás György, a Tectona Grandis alapítója és D. Tóth András audiovizuális igazgató. Mindent bele! a viszonyunkról a természethez, kerthez.
–
Itt tudjátok megnézni a beszélgetést:
Itt pedig meghallgatni:
Ez pedig néhány fontos gondolat a vodcastból:
A gyerekeket ösztönösen érdekli a természet
A szakemberek azt mondják, a gyerekek ösztönösen érdeklődnek a növények és az állatok iránt, ez pedig összekapcsolható a Theodore Roszak által meghatározott, úgynevezett ökológiai tudattalannal, azzal, hogy a természettel való kapcsolódás alapjai mélyen ott vannak a pszichés rendszerünkben. Ráadásul Milanovich Domi idéz egy kutatást, amelyből kiderül: ha az ember úgy ítéli meg, hogy elegendő zöldterület van az otthoni környezetében, akkor jelentősen jobban alszik éjszaka. A túl kevés zöldterület nagyságrendileg olyan mértékű zavart okoz az alvásban, mint az anyagi gondok. És ahogy mindenki boldogan idézi fel a gyerekkori kertemlékeit, úgy a mai gyerekek is nagyon élvezik, ha egy biztonságos, de természeti környezetben „szabadjára” engedik őket.
Nem az számít, mekkora a kert, vagy ki birtokolja
Csepelyi Adrienn egy nagyon napos „gangkertben” nevel kaktuszokat és pozsgás növényeket (és erről mesél is a vodcastban), és azt vallja: bárhol lehet kerted. De még kert sem kell: a természet pozitív hatását akkor is megtapasztalhatjuk, ha nem a saját otthonunkban élvezzük – a lényeg, hogy találjuk meg az időt erre, hiszen közösségi kertek, közparkok nagyon sok helyen vannak. Ráadásul az a tapasztalat, hogy akik rendelkeznek saját kerttel, náluk sincs mindig fókuszban az, hogy kényelmessé tegyék, töltődésre használják. Éppen ezért fontos tudatosítani a természethez való viszonyunkat, tisztában lenni a növények közelségének jótékony hatásaival, és kihasználni a lehetőségeinket.
A Covid átalakította a kerthez való viszonyunkat
Sokan megtapasztaltuk, hogy otthonról is lehet dolgozni, természetközelibben is lehet élni – és ez megváltoztatta a saját kertünkhöz, környezetünkhöz való viszonyunkat. Ráadásul nagyon sokan megtanultuk, hogy minden környezetben van lehetőség arra – legyen szó lakásról vagy házról –, hogy élhetőbbé, számunkra kényelmesebbé tegyük. Ez persze mindenkinek mást jelent, és van, aki tényleg a járványhelyzetnek köszönhetően kezdett komolyabb figyelmet fordítani a kertjére, míg másnak erre nincs lehetősége, de arra igen, hogy akár egy kis erkélyt vagy gangot is úgy rendezzen be, ami számára örömöt ad – mint például Adrienn.
Ne legyen bűntudatunk, ha ki merünk szakadni a mókuskerékből!
A kert és a természetben töltött idő kapcsán felmerült egy szó: „öngondoskodás”. Van, akinek ehhez el kell utaznia, másnak a kerti munkával töltött idő jelenti a töltődést (Adriennek mondták a vidéki kertje kapcsán a szomszédai, hogy „megvette magának a munkát”) – a lényeg az, hogy valami mást csinálunk, mint amit a hétköznapok során. És ez elsőre talán önző dolognak tűnik, mert kiszakadunk a munkából, a családi életből, de közben többet ad, mint amennyit elvesz az élet bármely területén.
Több kutatás mondja, hogy a természettel való kapcsolódás segít kiegyensúlyozottabbá tenni az időészlelésünket a mindennapi rohanásban. A legtöbb ember úgy érzi, hogy a természetben lassabban telik az idő, és segít abban, hogy türelmesebbek legyünk, jobban tudjunk hosszú távban gondolkozni.
A természetben töltött idő pozitív hatásairól további kutatásokat gyűjtött össze Milanovich Domi, olvassátok el.