Kimenő Radival: a kultúrában is beköszönt az új évszak – 5 + 1 izgalmas program a Bartók Tavaszon
Támogatott tartalom
Figyelj, ezt nem lehet bírni cérnával! Tűkön ülve számolom vissza a napokat a Bartók Tavasz kezdetéig, amikor beköszönt az igazi kulturális tavasz. Minden évben ez az időszak jelzi a szellemi ébredést és újratöltődést, amit ezúttal is igazi világsztárok garantálnak. Április 5. és 14. között ismét új világ köszönt ránk, felpezsdül a kulturális élet Budapesten. Jegyzettömböt elő, és jól figyelj: jön a világhírű karmesternő, aki pálca nélkül vezényel, a Monte-carlói Balett a Hamupipőkét viszi színpadra, visszatérnek hazánkba a legnagyobb magyar fotográfusok munkái. És ez még nem minden, sem a programokat, sem a műfajokat tekintve. Gyere, mutatok még pár izgalmas dolgot! Filákovity Radojka szubjektív válogatása a Bartók Tavasz programjaiból.
–
Go with the flow: elsöprő női energiák, ahogyan még nem tapasztalhattad meg őket
Elképesztő női energiákkal lesz tele a színpad az Electric Fields-koncerten, amelyen a zenetörténet három kivételes nőalakja – a középkori misztikus gondolkodó és zeneszerző, Hildegard von Bingen, a korai barokk zeneszerzője, Barbara Strozzi és Francesca Caccini, akit a XVII. század elején az „énekesmadár” névvel illettek – elevenedik meg. A projektet, ami a koncert címét is viselő Electric Fields albummal indult, a francia zeneszerző, zenész és producer, David Chalmin, valamint a legendás amerikai rockzenekar, a The National zeneszerzője és gitárosa, Bryce Dessner azzal a szándékkal alkotta meg, hogy régi korok zeneszerzőnőinek dalait és költeményeit modern hangszerelés révén teremtse újjá.
A céljuk nem kevesebb volt, mint az, hogy az eltérő korok világát és a modern hangzást úgy kombinálják, hogy elmosódjanak a műfaji határok, és – ahogy ők fogalmaznak – „láthatatlanná váljon mindaz, ami a múlt és a jelen közé ékelődik”.
Ez a két zenei géniusz pedig nem bízta a véletlenre a koncert sikerét, így a világjáró Labèque nővérek játéka mellett a frenetikus előadásmódjáról ismert szoprán, Barbara Hannigan is színpadra lép majd.
És hogy mit kell tudni Hanniganről?
Többek közt azt, hogy korunk egyik legkarizmatikusabb és legtehetségesebb szoprán karmestere, aki nem mellesleg pálca nélkül vezényel – az ugyanis állítása szerint csak keretek közé szorítaná, amitől világéletében tartózkodott.
Mit tartózkodott, egyenesen rettegett! Miközben pedig szabad kézzel vezényel, énekel is és táncszerű mozdulatokat tesz – szó szerint együtt él a zenével. Performance-számba menő előadásával a világ legnagyobb hangversenytermeit töltötte meg, az ő személye miatt különösen érdemes jegyet váltani az előadásra.
Ne hagyd ki az Electric Fields koncertjét április 10-én, a Müpában!
Mindent a szemnek: a leghíresebb magyarok lencséjén keresztül a világ
Bármennyire is annak fog tűnni első olvasatra, egyáltalán nem túlzás: a magyar fotográfusok zseniálisak. Ezt a zsenialitást pedig világszerte elismerik – méltán lehetünk rá büszkék.
Legyen szó Robert Capáról, Martin Munkácsiról, André Kertészről vagy Moholy-Nagy Lászlóról, az a fajta látásmód és nem mellesleg bátorság, ami a sajátjuk, és ami mind visszaköszön a műveikből, csak a legkivételesebbeknek adatott meg.
És itt most nem is kell a bátorságot szó szerint érteni – bár azt is lehet, ha Robert Capára gondolunk. Érthetjük ezt szellemi szabadságként is, a művészeti önkifejezés bátorságaként.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az, hogy ennek kiteljesedésében az említett magyar fotográfusoknál mekkora szerepe volt az emigrációnak, már más – bár közel sem elhanyagolható – kérdés. Annyi biztos azonban, hogy az országváltásuk nyomán egy egész világ ismerte meg őket, és magából a magyar fotográfus kifejezésből is fogalom lett.
Az amerikai–magyar fotográfiai örökség nemcsak elképesztően gazdag, hanem meglehetősen jelentős is – ennek állítanak most emléket azzal a nagyszabású tárlattal, amelyen közel harminc, az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfus alkotásait lehet megtekinteni.
A Szépművészeti Múzeum tárlatának anyagát az amerikai szervezők válogatták, a koncepció egyedisége pedig abban rejlik, hogy a gyűjtemény átfogóan vizsgálja az Amerikában nevet szerző magyar származású fotóművészek munkásságát, egymás mellé téve világhírű és itthon kevéssé ismert alkotók képeit.
A tárlat április 5-én nyílik a Bartók Tavasz keretein belül, és augusztus 25-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban.
A mese, ahogy még sosem láthattad: a 25 éves Hamupipőke Budapesten
Egy időtlen történet, gyerekkorunk kedvenc meséje elevenedik meg Szergej Prokofjev csodás zenéjével és a Les Ballets de Monte-Carlo táncosainak tolmácsolásában április 5-én és 6-án, az Erkel Színházban.
Az 1985-ben életre hívott társulat, amelynek neve garancia a minőségre és a sikerre, épp 25 éve mutatta be a Hamupipőkét. Ez idő alatt természetesen a világ számos pontján osztatlan sikert arattak már a világhírű Jean-Christophe Maillot koreográfiájával.
A darab története mindenki által ismert, ám ez az előadás mélyebbre ás, mint azt megszokhattuk: a szereplők egymáshoz való viszonyának pszichológiai mozgatórugóit, illetve a figurák metaforikus-szimbolikus értelmét tárja fel anélkül, hogy a történet körvonalait erőszakosan átrajzolná – mindezt a tánc, a mozdulatok artisztikuma és a látvány elképzelhető legmagasabb fokán kivitelezve.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ne hagyd ki ezt az elképesztő balettelőadást az Erkelben!
Keresd a megfejtést: ugye, te is kíváncsi vagy a Bartók által ránk hagyott rejtélyre?
Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy amellett, hogy Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője volt, népzenekutatói munkássága is óriási szerepet játszik a mai napig a hazai, illetve a nemzetközi zeneirodalomban is. Az általa gyűjtött és rögzített zenei anyagból nem csupán a klasszikus zene, hanem a dzsessz és a világzene alkotói is előszeretettel táplálkoznak.
Az viszont talán már kevésbé köztudott, hogy Bartók a környező országok zenei hagyományát is kutatta, érdeklődése egész kontinenseken is átívelt. Ő volt például az első a modern etnomuzikológusok közül, aki az afrikai zenét a helyszínen gyűjtötte, és nem a mások által már korábban rögzített hanganyagokra hagyatkozott kutatásainál.
„A dallamokat többször és többféle formában rögzítette; a felvételeken kifejezetten érezhető az ő igényessége, precizitása, hozzáértése” – nyilatkozta korábban a marokkói gyökerekkel bíró Guessous Mesi énekesnő a gyűjtésről. A különleges felvételek ugyanis markáns alapját adják a Tiszta forrás című összművészeti előadásnak, amelyben a Junior Príma-díjas énekes-dalszerző a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével, az arab és a magyar zene kapcsolódásán keresztül mutatja be a bartóki életmű néhány jellegzetes darabját, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára.
A produkció már csak azért is különleges, mert hiába volt eddig is elérhető Bartók arab gyűjtése, a dalok szövege nem volt lejegyezve, ez pedig szinte ellehetetlenítette azt, hogy foglalkozni lehessen vele.
Mesi elmondása alapján szó szerint megfejthetetlennek tűnt az anyag. „Végül azonban sikerült felkutatnom egy olyan segítséget, aki beszéli azt a Biskra környéki algériai dialektust, amelyen a Bartók által feljegyzett dalokat éneklik, és ez átvágta a gordiuszi csomót” – mondta az énekesnő, aki tíz évvel ezelőtt épp emiatt nem tudott „hozzányúlni” az anyaghoz. Második nekifutásra viszont már sikerrel járt, az eredmény pedig szó szerint magával ragadó lett.
Ezt – a szélesebb közönség által nem hallott – csodás zenét pedig a tánc csak még további távlatokba helyezi.
Ugye, te sem hagyod ki az előadást a Müpában?
Szellemi-lelki táplálék: jön a Spiritualized
Mondd, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki lelkes rajongója a nyolcvanas évekbeli brit neopszichedelikus rock szubkultúrának! A műfajban úttörőnek számító Spacemen 3 kettéválása után Jason Pierce vezetésével megalakult a Spiritualized, amely most először koncertezik Magyarországon. Zenéjükben a gospeles kórusoktól, a blues és a pszichedelikus rock zaklatottságán, a garázsrock energikusságán, a free jazzes elszállásokon, a soulos dallamokon, a klasszicista minimalizmuson, az éteri, space rockos, shoegaze-es hangszereléseken, az ambientes átkötőkön át a szimfonikus-artisztikus rockig a teljes popzene történetének esszenciája megjelenik.
Micsoda koncert lesz ez az Akváriumban! Ott a helyed április 7-én!
+1. Klasszikus zene és délszláv dallamok – ki mondta, hogy nem fér össze a kettő?
Elképesztően izgalmas zenei utazásra indulhat, aki a nemzetközi sajtó által az egekbe magasztalt – és én is tapasztalatból mondhatom, hogy elképesztő – Kelemen Kvartett és a délszláv zene hazai fenegyerekeinek számító Söndörgő közös koncertjére vált jegyet.
Ha most kérdőn felvonnád a szemöldököd amiatt, hogy is jön a kettő össze, meg kell hogy nyugtassalak. Egyrészt, mert a délszláv zene mindenhez megy (jó, viccelek – vagy mégsem?), másrészt mert létezik egy olyan közös metszéspont, amely összeterelte a klasszikus zene és a népzene e kiválóságait.
Ez pedig nem más, mint maga Bartók Béla (egy másik fenegyerek), aki 1912-ben a Bánátban járva román, szerb és bolgár dallamokat is szép számmal gyűjtött (ezúton is köszönjük).
A felejthetetlennek ígérkező esten a Temesmonostoron és Sárafalván rögzített dallamok nyomán született Söndörgő-szerzemények mellett olyan eredeti Bartók-kompozíciók hangzanak el, mint az 5. vonósnégyes, de népszerű Bartók-művek – például az Allegro Barbaro – tamburazenekarra készített átiratai is felcsendülnek majd. A koncert egyik különlegességeként a Söndörgő 2024 nyarán megjelenő, Gyezz című új albumáról is hallhatunk részleteket, természetesen a Kelemen Kvartett közreműködésével.
Zeneakadémia, április 8., Bartók-Balkán Revisited – ne felejtsd el!
Kiemelt képek: bartoktavasz.hu
