Felismered a különbséget a mesterséges intelligencia által generált és a valódi arc között? – WMN-kvíz

–

Majd hiszem, ha látom! – a legtöbbünk szájából biztosan elhangzott már ez a mondat, ám a széles körben elérhető mesterséges intelligencia által vezérelt képgenerátorok korában könnyen lehet, hogy egyre kevesebbet fogjuk hallani. Míg pár évvel ezelőtt sci-fi mesének tűnt a gondolat, hogy pillanatok alatt olyan képeket és videókat hozzunk létre, amelyek képesek megtéveszteni a legélesebb szemeket is, a hiperrealisztikus AI-generálta tartalmak mostanra a mindennapjaink részévé váltak. Sőt, nagyon úgy fest, nemcsak hogy nem mennek sehova, de a mi feladatunk lesz elég tudást szerezni róluk ahhoz, hogy ne lehessen őket felhasználni ellenünk. Ám mint azt egy tavaly novemberi kutatás bebizonyította: a legtöbbünk egyelőre nem képes magabiztosan megkülönböztetni a hamis képeket az igaziaktól, még akkor sem, ha azok embereket ábrázolnak. 

Az AI-generálta arcot már valóságosabbnak látjuk, mint az igazit

Az Aberdeen Egyetem által publikált, nemzetközi csapattal készített kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, kiszúrjuk-e az AI által generált arcokat az igaziak között. Ehhez 100 valódi és 100 digitálisan kreált arcot mutattak 124 embernek, akiknek kategorizálniuk kellett a fotókat. Az eredmények döbbenetesek voltak:

a résztvevők a mesterséges intelligenciával létrehozott arcok 66 százalékát ítélték meg igaziként, az emberi arcoknak pedig csak a feléről gondolták ugyanezt – ergo kijelenthetjük, hogy a manipulált képek mára annyira megtévesztőek, hogy akár a valódi képekről is elhisszük, hogy hamisak.

Úgy tűnik, a hamis fotókat mostanra valóságosabbnak látjuk, mint a tényleges emberi arcokat, ennek hátterében pedig az állhat, hogy ezek több ezer kép összeadásával készülnek, és így olyan átlagosnak tűnő arcokat teremtenek, amiket kevésbé találunk „gyanúsnak”, mint az aszimmetrikus, egyedi vonásokat. Bár érdemes megemlíteni, hogy ez a kutatás csak fehér bőrű, európai típusú arcokkal dolgozott (mivel a technológia mögött álló adatbázisok, amikből ezek a rendszerek tanulnak, javarészt ilyen képeket tartalmaznak), az eredmény mindenképp ráerősít az egyre prevalensebb félelemre, hogy hamarosan nem hihetünk majd semmilyen képi bizonyítéknak, és mostantól azokat az információkat is meg kell kérdőjeleznünk, amikben eddig biztosan lehettünk.

Az aggodalom, hogy a hiperrealisztikus, AI-generálta tartalmakat egyesek önző érdekből, káros célokra fogják felhasználni már régóta ott van a levegőben, de csak mostanra jutottunk el oda, hogy valódi fenyegetést jelentsen ránk nézve. Már az is rémisztő gondolat, hogy egy ember, akit követünk Instagramon, talán nem is létezik, vagy hogy az „unokázós” és egyéb aljas csalók már a saját családtagjaink képével és hangjával riogathatnak minket, (arról nem is beszélve, hogy bárki kreálhat olyan képeket rólunk, amikbe a valóságban sosem egyeznénk bele), de számos ország, köztük az Egyesült Államok is fontos politikai választásokat tart idén, amelyekben döntő szerepet játszhatnak a mesterséges intelligenciával készített tartalmak.

Az amerikai elnökválasztásra készülve a Meta, a Facebook, az Instagram és a Threads anyavállalata is bejelentette, hogy nagy erőkkel fejleszt olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia által generált képek azonosítását, és a megjelölt képekhez látható címkéket is csatolnak majd a közösségi platformokon.

Hasonló törekvéseket láthattunk az OpenAI részéről is (hozzájuk tartozik a ChatGPT nevű, főleg szövegírásra használt szolgáltatás), amely a múlt hónapban megváltoztatta a szabályzatát, megtiltva, hogy politikusok és a nekik dolgozó személyek kampánycélokra használják a termékeiket. Az, hogy ezek a próbálkozások mennyire lesznek hatékonyak, továbbra is heves vita tárgyát képezi a médiában, mivel jelenleg viszonylag egyszerű kijátszani a legtöbb AI-t felismerő szoftvert, akárcsak azzal, ha levágjuk/megfordítjuk a képet, vagy kisebbre vesszük a felbontását. 

Ha elég szemfüles vagy, lebuktathatod a fake-képeket

Szerencsére viszont olyanok is vannak, akik a mesterséges intelligenciával generált tartalmak visszaszorítása helyett arra koncentrálnak, hogy felkészítsék az átlagembereket egy olyan világra, ahol minden látott információt meg kell majd kérdőjeleznünk. Közéjük tartozik a Washingtoni Egyetem két professzora, a Jevin West és Carl Bergstrom által létrehozott „Calling Bullshit” névre hallgató projekt is, aminek célja, hogy megtanítsa nekünk, milyen jelekből ismerhetők fel a hamis hírek és képek. Az utóbbi szemléltetésére még 2019-ben létrehoztak egy „Which Face is Real” azaz „Melyik arc a valódi?” nevű oldalt, (ami egyébként inspirálta a fentebb említett kutatást is), ahol két arc közül kell kiválasztanunk, melyik az AI szülötte. A játék mellett hasznos információkat olvashatunk arról is,

milyen tulajdonságok utalhatnak arra, hogy mesterségesen létrehozott emberrel van dolgunk: ilyen lehet a szokatlan aszimmetria (pl: arcszőrzet, de csak az egyik oldalon), a szabálytalan fogak, ujjak vagy a haj (amikből mindhármat szinte sosem sikerül tökéletesen rekreálnia az AI-nak) vagy az összefolyó, homályos háttér.

Nem embereket ábrázoló képek esetében pedig érdemes figyelnünk a szöveget tartalmazó darabokra (ha értelmetlen, olvashatatlan szöveget látunk, jó eséllyel hamis képpel van dolgunk), az apróbb részletekre (messziről sokszor normálisan néz ki egy kép, de ha belenagyítva egyetlen tárgyat sem tudunk beazonosítani, az elég fontos intő jel), valamint a fényekre (a rosszabb minőségű AI-képeken gyakran vannak furcsa foltok, egymásba folyó fénycsóvák). 

Bár a projekt alapítása óta eltelt években nagyon sokat fejlődtek ezek a technológiák, mivel nagyjából azonos adatbázisból dolgoznak, bizonyos hibáikat nem fogják ennyire gyorsan kinőni – ha pedig szemfülesek vagyunk, használhatjuk ezeket arra, hogy megbizonyosodjunk egy kép valódiságáról. 

Mégis a legjobb megoldást az jelenti, ha minél többet gyakorlunk – ebben segít a most következő kvíz is, amit a „Which Face is Real” példáját követve hoztunk létre. A Midjourney képgenerátor segítségével megalkottam néhány sosem élt embert, akik mellé stockfotókat válogattunk, most pedig rajtad a sor, hogy fejleszd és teszteld a tudásod. A kvízhez sok sikert és jó szórakozást kívánunk, de fontos, hogy ne feledd: ez most egy játék, és tudod, hogy lesznek AI által generált arcok az igaziak között, ám akkor is érdemes ugyanilyen figyelmesnek maradnod, amikor az üzenőfaladat görgeted. 

Jöjjön a kvíz! Szerinted a következő képek közül melyiket hozta létre mesterséges intelligencia?

A kvíz képei: Unsplash/Abstral Official; Aiony Haust; Albert Dera; Prince Akachi; Imansyah Muhamad Putera; Janko Ferlič; Christian Buehner; Ravi Patel

Kiemelt képünk forrása: Unsplash

Nyáry Luca