Egy friss kutatás rámutatott: az emberek 66 százaléka valódibbnak ítéli meg az MI-generálta arcokat, mint az igazikat. Teszteld, hogy te is közéjük tartozol-e!
Minden mindennel összefügg, a világunkat és a testünket hálózatok működtetik – ha máskor nem, ezt legkésőbb a pandémia idején mindenki észrevette. A hálózatkutatás mégis a tudomány viszonylag fiatal területe. Nem is volt egyszerű áttörni a falakat és elismertetni a fontosságát… még szerencse, hogy vannak olyan szívós tudósok, akik jól tűrik a kudarcot, és nagyon hisznek magukban. Ismerjétek meg a hálózatkutatás magyar atyját, a világhírű Barabási Albert-Lászlót.
„Sokan rettegnek attól, hogy az oltással chipet ültetnek beléjük – ami lehetetlen –, de attól, hogy a Facebook, amit nehéz kontrollálni, szinte mindent tud róluk, nem félnek. Pedig ez az igazán ijesztő” – mondja Vásárhelyi Orsi adattudós. Interjú.
Gondolkoztatok már azon, vajon honnan ered egy emberben a gondolkodásra való képesség?
Nem kérdés, hogy most mindenki többet nézi a híreket, és jobban figyelünk az információkra, amik a közösségi médiában terjednek – szinte minden pillanatban naprakészek akarunk lenni. De miért olyan fontos ez? És miért okozza a helyzet az álhírek sosem látott terjedését? Hogyan tájékozódjunk felelősen? Egy médiakutatóval jártunk utána a jelenségnek.
Szerintetek milyen álhírekre mutató jelek vannak? Tudtok mondani egyet?
Egy egész iparág épült a felhasználók átverésére. És – nem akarunk elkeseríteni, de – elsősorban rajtad múlik, hogy behúznak-e a csőbe. DTK a fake newsról, olvasd végig, szerintünk érdemes:
...és ti milyen szavakat tennétek feketelistára?