Ez az európai álláspont a fogamzásgátló tablettához való hozzáférésről 

Az Euronews tavaly októberben negyvenhat országban vizsgálta, mennyire és milyen módokon érhető el a fogamzásgátló a nők számára. Az országok 41,3 százaléka 60–96 százalékos értékelést kapott – a negyvenhat nemzetből tizenkilenc ebbe az intervallumba esett. Ez jó hír az ezeken a helyeken élő nők számára: az európai országok valamivel több mint egyharmada remek munkát végez.

Hat országnak, azaz a vizsgáltak 13,4 százalékának sikerült 55–59 százalék közötti eredményt elérnie a fogamzásgátló-ellátás biztosításában. Ez azt mutatja, hogy a kis többség jónak minősülő ellátást nyújt, de a helyzet lehetne jobb is.

A fennmaradó huszonegy ország, azaz 45,6 százalék – ami bőven a többség – 54 százalékos vagy annál alacsonyabb értékelést kapott.

Tehát Európa többsége nem teljesít olyan jól, és mivel a legtöbb hely a narancssárga és a piros közötti zónába esik, ezeket a területeket könnyűszerrel nevezhetnénk javításra szorulóknak is. És ha már ezeket a helyszíneket nézzük, nagyrészük Kelet-Európában találhatók. A kérdés tehát az, hogy mi történik a nőkkel Európa ezen részén? Miért férnek hozzá jóval nehezebben a fogamzásgátló tablettákhoz a nyugat-európai nőkhöz képest?

A legfontosabb, ami a jelentésből kiderül

A legtöbb országban még mindig nem elérhető a vény nélkül kapható fogamzásgátló tabletta. 

A vonatkozó statisztikák alapján az Egyesült Királyság, Franciaország, Luxemburg, Svédország és Belgium áll az első öt helyen, ezeken a területeken a legjobb a modern, hatékony és megfizethető fogamzásgátláshoz való hozzáférés, miközben

Törökország, Ciprus, Magyarország, Bosznia és Lengyelország zárja a sort.

Ráadásul ezek az adatok csak a fogamzásgátláshoz való általános hozzáférést követik nyomon, nem mutatják, hogy hány ország rendelkezik vény nélkül kapható szolgáltatással. 

 

Az Egyesült Államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) tavaly bejelentette, hogy az Opill fogamzásgátló tabletta vény nélkül elérhetővé válik minden korosztály számára – erről Szabó Anna Eszter írt korábban, ITT olvashatjátok. A változás 2024-től lép életbe az Egyesült Királysággal összhangban.

A The Free Pill elnevezésű szervezet 2023 szeptemberében térképen rögzítette, hogy világszerte mintegy száz országban kínálnak vény nélkül kapható fogamzásgátló tablettát a nők számára. Úgy tűnik, hogy Dél-Amerika egésze (Guyana kivételével, itt nincsenek rendelkezésre álló adatok), Mexikó, a Karib-térség, Afrika nagy része, Oroszország és a Távol-Kelet jár az élen.

A világ nagy része már támogatja a fogamzásgátló tablettákhoz való, recepttől független hozzáférést

Ez azonban azt is jelenti, hogy bár üdvözlendő a döntés, más országokhoz képest az Egyesült Királyság némi csúszásban van. A Centre for Reproductive Rights 2012-es jelentésében azt javasolta, hogy az EU országai

„ismerjék el, hogy a szexuális és reproduktív jogok, beleértve a fogamzásgátló eszközökhöz és a fogamzásgátlással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, alapvető fontosságúak a nemek közötti és egészségügyi egyenlőség megvalósításához az EU-ban”.

Azt is állították, hogy az uniós tagállamokban „a nőknek rendelkezniük kell a szexuális és reproduktív jogaik feletti ellenőrzéssel”, az Európai Parlament pedig „felszólít a fogamzásgátló eszközökhöz való könnyű hozzáférésre”.

És mindez, valljuk be, elég jó iránymutatásnak hangzik.

A fent idézett jelentés azonban 2012-es keltezésű, tehát az Egyesült Királyság kormányának több mint egy évtizedbe telt, hogy cselekedjen – miközben úgy tűnik, hogy a világ nagy része (száz ország) már tiszteletben tartja ezeket a jogokat.

A nők világszerte többet követelnek

Miközben a világ nagy részén vény nélkül kapható fogamzásgátló tablettákat kínálnak a nőknek, amelyekkel teljes mértékben maguk dönthetnek arról, hogy vállalnak-e gyereket és mikor, a tabletták iránti kereslet folyamatosan tovább növekszik. A Birth Control Around The World tanulmánya szerint

1994-től napjainkig világszerte 8,3 százalékkal nőtt a fogamzásgátlót használó nők száma.

A legnagyobb növekedés Ázsiában és Afrikában volt tapasztalható. A világnak ezen a részén – különösen tekintettel a koreai nőkre – annyira elégedetlenek az életminőségükkel, hogy úgynevezett szülési sztrájkba kezdtek, és ezzel az országukban visszaesést okoztak a gyerekvállalási arányban. Egy 2022-es tanulmány eredményei szerint pedig a nők általánosságban emelik a férfiakkal szembeni elvárásaikat, és ezért kevésbé valószínű, hogy a gyerekvállalás mellett döntenek.

Ha a világszerte legnépszerűbb születésszabályozási módszereket nézzük, a Birth Control Around The World a fogamzásgátló tablettát említi. Bár a módszerek népszerűsége az utóbbi három évtizedben változott,

hat kontinensen a fogamzásgátló tabletta még mindig a legkedveltebb alternatíva.

Ez pontosan megmutatja, hogy miért kellene minden kormánynak a vény nélkül kapható szolgáltatásra összpontosítania, különösen Európában, ahol a jelentések szerint a többség nem kínálja ezt. 

 

Az új törvény a brit nők győzelme?

Természetesen felvethető, hogy minden olyan jog, amelyet egy nő a saját teste feletti kontroll gyakorlása érdekében szerez, már győzelemnek számít. Különösen akkor, ha vannak országok, ahol ezeket visszavonják – ahogyan azt láthattuk Lengyelországban vagy Amerikában. 

Bár a brit nőknek mostantól kétségkívül nagyobb kontrolljuk van a testük felett, a törvénymódosítás ellenérvei mellett sem érdemes szó nélkül elmenni. Egy ilyen helyzetben ugyanis a gyógyszerészre hárulnak azok a feladatok, amelyeket korábban a nőgyógyász látott el, kezdve például a megfelelő tájékoztatással (összességében relatíve alacsony rizikójú szerekről van szó). Mindemellett kevesebb lehetőség van arra is, hogy egy egészségügyi szakember ellenőrizze a nő általános egészségi állapotát – sokan részben azért is jutnak el napjainkban nőgyógyászati vizsgálatokra, mert szeretnének fogamzásgátlót felíratni. 

Annak ellenére, hogy egy törvénymódosítás alkalmával ezekben a kérdésekben változnia kell a rendszernek, ez már sok helyen megtörtént (és lássatok csodát, működik!), így talán ideje lenne Európa többi részének is felzárkóznia.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Anna Kondratenko

Mózes Zsófi