A törzsi vezető, aki több ezer gyermekházasságot akadályozott meg – Theresa Kachindamoto az egyenjogúság nevében küzd a lányok jövőjéért
Néhány nappal azután, hogy Theresa Kachindamotót megválasztották az afrikai Malawi Dedza körzetének törzsi elöljárójává, focizó gyerekek mellett sétált el. Mindaddig jelentéktelen látványnak tűnt ez, amíg az egyik kislány el nem hagyta a pályát, hogy megszoptassa a gyermekét. Kachindamoto döbbenten lépett oda a lányhoz, aki arról próbálta meggyőzni a vezetőt, hogy már betöltötte a tizenhármat – pedig valójában alig volt tizenkét éves. A fiatal anya esetéről Theresa tájékoztatta az őt kinevező tanácsot, ott arra biztatták, hogy mivel a pozíciója megengedi, cselekedjen belátása szerint. Ő pedig olyat tett, amit korábban még senki: visszaküldte a fiatal lányt az iskolába. Mózes Zsófi írása.
–
Theresa Kachindamoto hagyománytisztelő családba született, tizenkét testvér közül a legfiatalabbként. Huszonhét évig titkárnőként dolgozott egy főiskolán a dél-malawi Zomba körzetében, majd megházasodott, és öt gyereke született. 2003-ban a Dedza körzet vezetői megfelelőnek gondolták a feladatra, ezért őt kérték fel a több mint 900 ezer lakosú körzet következő rangidős főnökének.
Kachindamoto elfogadta a pozíciót, azóta pedig a gyerekházasságok felszámolásáért küzd
Az ENSZ 2012-es felmérése szerint a malawi lányok több mint fele tizennyolc éves kora előtt férjhez megy, ezzel pedig a gyerekházasságok aránya itt az egyik legmagasabb a világon, különösen a vidéki területeken.
A gyerekházasság gyakorlatilag ellehetetleníti a lányok oktatásban való részvételét, megakadályozza őket abban, hogy befejezzék tanulmányaikat. Sok fiatal nő kényszerül gyerekként férjhez menni, részben a hagyományok miatt, részben pedig azért, mert a térségre jellemző szegénység következtében a családjuk nem tud gondoskodni az alapvető szükségleteikről. Kachindamoto arra használja a hangját és a pozícióját, hogy népszerűsítse az egészséges határokat szabó, rendezett házasságok gyakorlatát.
Az utóbbi években több mint ezer házasságot érvénytelenített már, majd azonnali segítséget nyújtott abban, hogy az érintettek visszatérhessenek az iskolába.
Az anyaság és a házasélet gyakran elsőbbséget élvez a lányok oktatásával szemben, ezért a vezető nyíltan szembemegy a hagyományokkal
Theresa Kachindamoto eleinte, mivel sokan tartottak az új gyakorlattól és nem akartak hallgatni rá, egy zenekart alapított, amely a fellépésein közvetítette a korai házasság és a szexuális beavatási rituálék elleni üzenetét az embereknek. Azóta a hatáskörébe tartozó területeken rendeleteket adott ki az említett gyakorlatok ellen, elűzte azokat a vezetőket, akik ragaszkodtak a gyerekházasság hagyományához, emellett pedig mintegy kétszáz nőt nevezett ki felelős pozíciókba.
2015-ben törvénnyel tiltotta be a gyerekházasságokat, a házasságkötés korhatárát pedig a korábbi tizenöt évről tizennyolcra emelte. És bár egy kiskapu még így is maradt (szülői engedéllyel továbbra is házasodhatnak gyerekek), intézkedéseinek hála 2019-re több mint 3500 gyerekházasságot érvénytelenítettek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az újfajta szabályozás ellenére létrejövő gyerekházasságok viszont további problémákat okoznak – ilyenek például a szexuális beavatási táborok
Ezeken a helyeken a fiatal nőket megtanítják arra, hogyan kell szexuálisan kielégíteniük a férfiakat, és megértetik velük, hogy feleségként milyen „kötelességek” hárulnak majd rájuk. A hagyományt „kusasa fumbi”-nak nevezik, ami annyit tesz: szexuális tisztálkodás. A lányok vagy úgy fejezik be a programot, hogy szexuális kapcsolatot létesítenek az oktatójukkal, vagy szűzen mennek haza – ebben az esetben azonban szüleik arra kényszerítik őket, hogy helyi férfiakkal veszítsék el a szüzességüket.
A kulturális gyakorlat nemcsak a nem kívánt terhességek és a HIV-fertőzöttek számát növeli, de legitimálja a szexuális erőszak és a nemi alapú bántalmazás különböző formáit is.
Amellett, hogy a statisztikák szerint minden tizedik malawi megfertőződik HIV-vel, a koronavírus-járvány során a tinédzserterhességek aránya is tovább emelkedett, a 15 és 19 év közötti lányok 57,2 százaléka szült már.
Kachindamoto nevéhez fűződik annak a szervezetnek a megalapítása is, amely felkutatja a gyermekházasságok áldozatait. A tagok házról házra járnak, hogy kapcsolatba kerüljenek azokkal, akiket gyerekként házasságkötésre kényszerítettek, emiatt pedig később kimaradtak az iskolából. A gyerekházasságok áldozatai számára külön iskolát hozott létre a szervezet, itt 2020-ban a lemorzsolódási arány csupán 6 százalék volt, a részvétel pedig 87 százalékos.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kezdeményezések azért is számítanak kiemelkedőnek, mert országos szinten a lányoknak mindössze 51 százaléka fejezi csak be az általános iskolát. A szervezet tagjai a mentorálási programmal nemcsak az oktatásban való részvételre ösztönzik a lányokat, de a terhességgel, a házassággal és a nők jogaival kapcsolatos kérdésekben is teljes körű tájékoztatást nyújtanak számukra. Annak ellenére, hogy más térségek vezetői mellett a szülők is rendszeresen támadják elvei miatt, Kachindamoto továbbra is kitart – ő ugyanis az edukációban látja a jövő kulcsát.
Nem is olyan távoli probléma
Bár a gyerekházasságok száma világszerte csökkenni látszik, még mindig rengeteg fiatalt érint a probléma.
Magyarországon a házasságkötéseknek körülbelül három százalékát teszik ki a tizennyolc éves kor előtt köttetett frigyek, az esetek hetvennyolc százalékában pedig fiatalkorú lányokat adnak férjhez.
A Magyarországon hatályos szabályozás szerint a tizenhatodik évüket betöltő fiatalkorúak a gyámhatóság engedélyével házasodhatnak, az eljárás során pedig egyúttal nagykorúvá is nyilvánítják őket.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerint a gyerekházasságok elsősorban a kiskorú lányokra jelentenek veszélyt – az UNICEF szerint mintegy 750 millió nő kötött házasságot kiskorúként, 30 százalékuk 15 évesnél is fiatalabb volt, az UNICEF tavalyi becslése szerint 2030-ig pedig további tízmillió gyerekházasságra kerülhet sor világszerte.
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: YouTube
