–

Ki ne emlékezne a történetre?

Frances „Baby” Houseman az egyetem előtti utolsó hónapjait tölti szüleivel a mindig vidám New York állambeli Kellerman’s üdülőben. Baby (akinek már beceneve is az ártatlanságot és a naivitást hivatott szimbolizálni) az itt töltött eseménydús nyár során megismerkedik a személyzet több tagjával is. Amikor a tehetősebb vendégeket szórakoztató táncosok egyike, Penny teherbe esik, Baby mindent megtesz, hogy támogassa a lányt: segít neki megszerezni az illegális abortuszhoz szükséges összeget, és megtanulja a koreográfiát, hogy felépülése ideje alatt helyettesítse Pennyt.

A film cselekményének mozgatórugója, hogy Pennynek ki kell hagynia a fellépést, így esélyt kaphat a terhesség megszakítására.

1963-at írunk, tíz évvel az amerikai Roe kontra Wade-ügy, (erről ITT írtam korábban) vagyis az abortusz hozzáférhetőségét biztosító ítélet előtt járunk. Penny, aki az üdülőhelyen dolgozik alkalmazottként, a táncból próbál megélni. Ha nem vállalja el az utolsó műsort, kirúgják, akárcsak táncpartnerét, Johnnyt. 

Baby először szembesül azzal, hogy a különböző társadalmi osztályok tagjai mennyire más problémákkal küzdenek

Az üdülőben dolgozó táncosok számára nem az a legfőbb kérdés, hogy melyik főiskolát válasszák vagy milyen cipőt vigyenek magukkal a nyaralásra, hanem szó szerint élet-halál döntéseket hoznak, például arról, hogy bevállaljanak-e egy mocskos késsel és egy összecsukható asztallal felszerelt „rendelőben” egy igencsak kockázatos beavatkozást.

Penny abortusza persze nem problémamentes.

Ahogy az ötvenes-hatvanas években gyakran előfordult, a rossz körülmények között vagy engedély nélküli „orvosok” által végzett illegális terhességmegszakítások gyakran a nők halálához is vezethettek.

Pennynél komplikációk lépnek fel, és ahogy a pénz összegyűjtéskor, ismét Baby orvos apja segít rajta.

Ha elég figyelmesek vagyunk, itt már egyértelmű, hogy a film sokkal inkább szól a szabadságról, a felelősségvállalásról és a társadalmi rétegek közti különbségekről, mintsem a szerelemről. És igen: Penny abortusza nélkül Baby és Johnny sohasem táncolt volna együtt.

Így már nem is lehet kérdés: a terhességmegszakítás kulcsfontosságú része a történetnek

A forgatókönyvíró-producer Eleanor Bergstein pedig direkt úgy építette fel sztorit, hogy az abortusz témája megkerülhetetlen legyen benne. Ennek ellenére állítólag film egyik szponzora, egy kozmetikai cég mindent megtett annak érdekében, hogy az illegális abortusz eltűnjön a történetből, de Bergstein kitartott az elképzelése mellett, és mivel a terhességmegszakítás szerves részét képezi a történetnek, végül a jelenet maradt, a szponzor pedig elpártolt.

Arra a kérdésre, hogy a Roe kontra Wade-ítélet ellenére miért helyezett ekkora hangsúlyt az abortuszra a forgatókönyvben, Bergstein azt válaszolta: „nem vagyok biztos benne, hogy a Roe kontra Wade mindig velünk lesz-e”. Ezzel a nyilatkozattal sokan nem értettek egyet, ráadásul a film közönségét olyan fiatal nők is alkották, akik nem emlékeztek a Roe kontra Wade előtti időkre, és nem látták a jelenet üzenetének fontosságát.

Így mindenképpen értékelendő Bergstein előrelátása, ahogyan a Dirty Dancinggel rávilágított a biztonságos és legális abortusz fontosságára.

Pennyt nem erőszakolták meg. Nem vérfertőzés áldozata lett. A magzatnak nincsenek az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességei. Nem méhen kívüli terhességről van szó. Penny élete nincs fizikai veszélyben. Nincsenek olyan kifogásai, amiket a választáspárti aktivisták gyakran felhoznak, amikor az „életpártiakkal” vitatkoznak. 

Mit nézzünk ma? – Film- és sorozatajánló a WMN-szerzők kedvenceiből

Kult – 2022. augusztus 20. – DD

 

Pennyt szenvedélyes és tehetséges táncosként ábrázolják, aki előtt fényes jövő áll – egy olyan út, ami elérhetetlen lenne számára, ha megszülné a gyerekét. Penny azért dönt a terhesség megszakítása mellett, mert az adott helyzetben ezt látja a legjobb megoldásnak. Nem akar terhes lenni, és ez épp elég indok.

A Dirty Dancing nem kéri, hogy véleményt alkossunk Penny döntéséről

Csak segít, hogy ne felejtsük el: nem mindenkinek vannak azonos lehetőségei és kellő támogatása.

Ha Baby lett volna az, aki bajban van, az apja talált volna valakit, aki elvégzi a biztonságos abortuszt. Fizetett volna azért, hogy a probléma megszűnjön. Biztonságos és fájdalommentes lett volna, mert Babynek, Pennyvel ellentétben, megvoltak a szükséges forrásai.

Penny azért folyamodik egy ismeretlen és kockázatos megoldáshoz, mert nincs más választása – ahogy megszámlálhatatlanul sok ember lesz kénytelen erre azokban az államokban, ahol az abortusz illegális, mióta a Roe kontra Wade-ítéletet hatályon kívül helyezték (ennek előzményeiről ITT írtam korábban). Az abortusz kriminalizálása nem csökkenti a terhességmegszakítások számát, csupán a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést nehezíti, veszélybe sodorva a nők életét.

Akik megengedhetik maguknak, a nehezítő körülmények (és törvények) ellenére is hozzá fognak férni a biztonságos abortusz szolgáltatásához. Számukra nem jelent akadályt felkutatni a legjobb orvost, esetleg más államba utazni a biztonságos beavatkozás érdekében, a szegényebbeknek azonban már most sincsenek ilyen lehetőségei.

Penny úgy döntött, hogy nem vállalja a terhességet, és ennek érdekében hajlandó volt kockára tenni a saját életét is – ahogy teszik ezt sokan, harmincöt évvel a film megjelenése után is.

Mózes Zsófi