„Az informatika lehetőséget ad arra, hogy visszanyerjünk valamit az elveszített önállóságunkból” – Mi az a digitális akadálymentesség? (podcastajánló)

–

Látássérültként a monitor előtt

A podcast első felében Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány vezetője mesél, aki maga is látássérült, és informatikusként dolgozik évtizedek óta. Ahogy talán sokakban, a műsorvezetőkben is felmerült a kérdés: hogyan tud valaki megtanulni egy olyan szakmát, aminek egyik alappillére – gondoljuk mi –, hogy látja, hogy mi történik a képernyőn? Mihály azt mondja, harminc éve az egyetem elvégzésében a számára is elérhető tananyagok jelentették a legnagyobb problémát, mert látássérültként nem tudta azonnal használni azokat az jegyzeteket, amiket a szaktársai megkaptak. Ezeket vagy át kellett alakítania Braille-írásos formára, vagy kazettára kellett felvennie úgy, hogy más felolvassa neki. Később viszont, amikor munkába állt, egy felolvasóprogram segítségével már kényelmesen tudott dolgozni az akkori rendszerben.

Ám úgy véli, ma egy látássérült hallgatónak sokkal nehezebb dolga van az informatikai szakokon, mint régen neki volt. Ez azonban nem az oktatási rendszer miatt van, hanem az iparág fejlődési iránya miatt – mondja. Ugyanis a grafikus felhasználói felületek bonyolultabbá teszik a vak emberek számára a számítógép-használatot, az erre kitalált programok nehezebben olvassák a felületet. 

Az informatikus azt mondja, csupán néhány tucat látássérült kollégája van, nehezen tudnak érvényesülni a piacon, ugyanis a látó kollégák sokkal gyorsabban tudnak dolgozni, könnyebben átlátják azt a rengeteg információt, ami megjelenik a képernyőn, mint vak pályatársaik, akiknek a felolvasógép csak soronként tudja adagolni az adatokat.

Ezzel együtt Mihály szerint nagy szükség lenne még több látássérültre a szakmában, mert ők bevihetik a saját szempontjaikat a programozásba, hogy a felület úgy legyen akadálymentes, ahogy az nekik kényelmes.

Mihályt már gyerekként beszippantotta az informatika világa, így nem volt kérdés, hogy felnőttként ezen a pályán szeretne érvényesülni. Úgy véli, rengeteg lehetőséget kínál a látássérülteknek a digitalizáció, ezért is vezeti az Informatika a Látássérültekért Alapítványt. „Az informatika lehetőséget ad arra, hogy visszanyerjünk valamit az elveszített önállóságunkból” – mondja.

Akadálymentesség online és offline

Az adás második felében Zanin Éva, a Telekom sokszínűségi és esélyegyenlőségi szakértője és Fenyvesi Zoltán blogger, a Suhanj! Alapítvány képviselője beszélgetnek arról, hogy az otthonunkat és az életünket hogyan teheti akadálymentessé és kényelmesebbé a digitalizáció.

Fenyvesi Zoltán, aki kerekesszékben ül, elmeséli, hogy régóta álmodozik róla, és egyszer meg is fogja valósítani a lakásában, hogy automatikusan húzódjon le és fel a redőny, mert neki ez a művelet akkor, ha az ágyból kell kikelnie reggel, elég hosszadalmas.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tudják a szolgáltatók segíteni a különböző testi kihívással élő ügyfeleiket, Zoltán szerint a válasz a figyelem.

Úgy véli, mindkét oldalnak lépéseket kell tennie a másik irányába, hogy olyan megoldások születhessenek, amik mindenkinek megfelelnek.

Zanin Éva hozzáteszi, hogy ők pontosan a Fenyvesi Zoltán által elmondott szempontok miatt dolgoznak együtt például látássérült informatikusokkal – többek között Szuhaj Mihállyal. Azt mondja, ezek a szakemberek két módon is nagyon sokat segítenek a munkájukban: egyrészt tesztelik, hogy a fejlesztések a gyakorlatban hogyan működnek, behozzák a látássérültek szempontjait, valamint, ha valami nem jó a rendszerben, a szaktudásuk révén pontosan tudják elmondani a fejlesztőknek, hogy hol és min kellene még javítani.

Ám nemcsak a látássérültek ütközhetnek problémákba a különböző digitális szolgáltatások használatakor, hanem például a siket és nagyothalló ügyfelek is. Nekik Zanin Éva szerint az olyan írott kommunikáció könnyítheti meg a használatot, mint az egyre több helyen megjelenő és az e-mailnél sokkal gyorsabb csetes beszélgetés az ügyfél és a szolgáltató között. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a jelnyelv anyanyelvű ügyfeleik is gördülékenyen intézhessék az ügyeiket.

Ha kíváncsi vagy, hogy az internetes oldalak hány százaléka akadálymentesített ma, hogy mik Zoltán tapasztalatai, hogyan áll Budapest akadálymentesítése az elmúlt évekhez képest, és hogy mit jelent az akadálymentes ügyfélélmény, hallgasd meg ezt a podcastadást:

Dián Dóri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / SolStock