–

Bár voltak olyan osztálytársaim, akiknél természetes volt, hogy látják otthon egymást meztelenül, nálunk nem ez volt az alap. Anyuhoz bemehettünk, amíg fürdött, nem takargatta magát, miközben öltözött, de aput soha életemben nem láttam meztelenül. Még egy pillanatra sem. Gyerekként sokáig nem értettem, hogy amit más gyerekeknek szabad, azt nekem miért nem, aztán éveken keresztül fel sem merült bennem a téma. Egészen addig, amíg meg nem született a saját gyerekem.

A kérdés tehát adott: szabad-e a gyerek előtt meztelenkedni?

Amikor a gyerekek még nagyon kicsik, konszenzusos válasz lehet az igen, mivel a csecsemők és a kisgyermekek általában nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, gyakorlatilag nem veszik észre a meztelenséget. Ahogy idősebbek lesznek, és különösen, ha ellenkező nemű gyerekekről van szó, a válasz már nem ennyire fekete vagy fehér.

Én azt gondolom, hogy a szülők és a gyerekek közötti meztelenkedés egészen addig rendben van, amíg mindkét fél komfortosan érzi magát. Éppen ezért, a szülőknek résen kell lenniük, ha ez a komfortérzet megváltozik. A cél a gyerekek esetében az, hogy a testük iránti szeretetet és bizalmat erősítsük, miközben idővel fokozatosan megtanítjuk a magánélethez és a beleegyezéshez kapcsolódó normákat.

A helyzet mégsem ennyire egyszerű. Számos oka van annak, hogy meztelenül mutatkozunk a gyerekeink előtt – és legalább ugyanannyi oka van annak is, hogy a takargatást választjuk.

Pro: Sokszor szinte elkerülhetetlen, kár is tiltakozni

Ha nagyon kicsik a gyerekeid, gyakran természetes, hogy meztelen vagy előttük. Elvégre szinte lehetetlen egyedül kimenni a mosdóba vagy zuhanyozni… hacsak nem vagy felkészülve a végtelen sírásra vagy az aggodalomra, hogy kárt tesznek magukban (vagy a környezetükben).

Aztán a gyerekek idősebbek lesznek, de a határok megtartása még nem feltétlenül tartozik az erősségeik közé. És mivel állandóan berontanak a fürdőbe vagy feltépik a mosdó ajtaját, sok esetben, ha akarnánk sem tudnánk eltakarni előlük a testünket. 

 

Kontra: Megjegyzések, kérdések és pillantások

Lehet, hogy kérdéseket kapsz majd a szőrzetedről, vagy arról, hogy bizonyos testrészeid miért néznek ki másképp, mint a gyereknek. Ez valószínűleg váratlanul ér majd, és az is lehet, hogy elpirulsz.

Bár egyes szülők úgy dönthetnek, hogy ilyenkor elkezdenek takargatni – különösen, ha a kérdéses gyermek ellenkező nemű –, ezt a pillanatot arra is használhatjuk, hogy egy tárgyilagos, anatómiailag korrekt megjegyzéssel hatástalanítsuk a helyzetet.

A gyerekek általában meghallgatnak, bólintanak, majd folytatják tovább, amit épp csináltak. Sokkal nagyobb ügy ez számunkra, mint számukra.

Döntsünk akárhogy, soha ne éreztessük a gyerekkel, hogy rosszul kell éreznie magát a kérdése miatt. Még akkor sem, ha kényelmetlenül érezzük magunkat miatta.

Pro: Elősegíthetjük a testpozitivitást és az elfogadást

Sok szülő szerint ez a fő oka annak, hogy a természetesség mellett döntenek. Egy-két gyerek után már nagy eséllyel egyikünk teste sem hasonlít azokra, amiket a magazinokban és a plakátokon látunk, mégis fontos, hogy a gyerekeink úgy nőjenek fel, hogy látják, ez is épp annyira normális, mint ami a reklámokban szerepel. És ugyanilyen fontos az is, hogy a kicsik lássák, a szüleik rendben vannak magukkal, sőt szeretik a testüket.

Fiút nevelő anyaként számomra különösen fontos, hogy a férfiak egy olyan generációja előtt egyengessem az utat, akik a nőket valódi embereknek látják, nem pedig piedesztálra emelt húsdaraboknak.

A kisgyerekek előtt történő alkalmi meztelenkedés pedig segít megtanulni, elfogadni a testeket, látni, hogy ezek erősek és normálisak, függetlenül az alakjuktól vagy a méretüktől. Mindaddig, amíg a meztelenséget elválasztjuk a szexualitástól, nem jelenthet hátrányt, ha a szülő meztelenül mutatkozik a kisgyerek előtt. 

 

Kontra: Lehet, hogy kényelmetlenül érezzük magunkat

Egyszerűen fogalmazva: a meztelenség nem való mindenkinek, ezzel pedig semmi baj nincs. Lehet, hogy a neveltetésünk, a kulturális hátterünk vagy a személyiségünk következménye, de vannak szülők, akik úgy vélik, fontos, hogy a gyerekeket már kiskoruktól kezdve megtanítsuk a szemérmességre.

Pro: A testrészek nem számítanak tabunak

Még a legintimebb intim testrészek is biológiai funkciót szolgálnak, és nem kellene, hogy szégyenérzet kapcsolódjon hozzájuk. Ez különösen akkor lehet majd könnyebbség, amikor a gyerekek elérik a pubertáskort, és a saját dolgunkat is megkönnyítjük azzal, ha nem méhecskékről és virágokról kell beszélgetnünk.

Kontra: A határok elmosódhatnak

A dolgok bonyolultabbá válhatnak, ha ellenkező nemű gyerekekkel van dolgunk – és sok szülőnek különös gondot okoz, ha apákról és lányaikról van szó.

Vannak, akik szerint fontos, hogy a lányok minél előbb megtanulják, hogy nincs olyan helyzet, ami indokolná, hogy egy felnőtt férfi ruha nélkül mutatkozzon előttük. És bár mások talán inkább amellett döntenek, hogy más helyzetben beszélgetnek a test biztonságáról a gyerekeikkel, ennek a határállításnak is lehetnek előnyei. Mivel a kisgyerekeknek még nincs meg az a képességük, hogy árnyaltan lássanak egy helyzetet, egyértelmű útmutatás, ha megtanítjuk, hogy nem oké a meztelen férfiak látványa.

Pro: Megtaníthatjuk a meztelenség és a szexualitás közötti különbséget

Van egy különbség, egy nagyon nagy különbség. És szerencsére egyre többen vagyunk szülők, akik szerint ez a különbségtétel segíthet a szoptatás elfogadásának előmozdításában, sőt a női testek hiperszexualizálásának megállításában is.

  

Mint minden szülőséggel kapcsolatos dolog, amikor azt hisszük, hogy ez végre rendben van, valami gyorsan megváltozik

Az alkalmi meztelenkedés lehet jó, amikor a gyerek még kicsi, de egy bizonyos ponton észrevehetjük a változást az ő – és a saját – komfortérzetünkben.

Amikor a szülők kezdik kényelmetlenül érezni magukat, és amikor aktívan elkezdik megkérdőjelezni, hogy a meztelenkedés még mindig rendben van-e, az annak a jele, hogy ideje változtatni.

Valahol négy és  nyolc éves kor között a legtöbb gyereknél elkezd kialakulni a saját testével kapcsolatos szemérem, és ennek megfelelően kellemetlen érzés lehet a szülei meztelen testének látványa is. A gyakori és kitartó kérdezősködés az intim testrészekről, zavart nevetés vagy kellemetlen megjegyzések ezekre vonatkozóan, ha elfordulnak, vagy ha épp bámulnak, mind ennek a jelei lehetnek.

Ez a fejlődés természetes része – csak tudatában kell lennünk és tiszteletben kell tartanunk, hogy gyermekünk mit próbál kifejezni

Fontos, hogy a gyerekek lássák: joguk van eldönteni, mi az, amit elfogadhatónak tartanak, és mi az, amit nem, ha a saját testükről van szó. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy figyeljük az igényeiket, akkor is, ha ezek nem direkt kérések formájában mutatkoznak meg.

Mózes Zsófi

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/Dann Tardif