Az ördög is lehet gyönyörű – Armie Hammer és Marilyn Manson zaklatási ügyének margójára

–

Az elmúlt hetek két aktuálisan legnagyobb #metoo-botrányára természetesen megérkeztek a szokásos, erőszakot bagatellizáló reakciók is, de amire felfigyelhetünk még, hogy a két különböző embert ért vádakra a reakciók is meglehetősen eltérőek voltak. Ilyen és ehhez hasonló kommenteket gyűjtöttem össze az egyiküket érintő hírek alól:

„Attól még jó pasi.”
„Engem megharaphatna bármikor.”
„Szerintem valaki visszaél a nevével, és így próbálja befeketíteni, és direkt csinálja! Nem tudom róla elhinni ezt sok a baromságot!” 
„Ez a férfi velem bármit megtehetne, annyira gyönyörű!”
„Miért lenne neki szüksége arra, hogy gazdag, jóképű, híres színészként így udvaroljon? Mikor bárkit megkaphat!”

Ezek pedig a másikat illetik:

„Hogyan lehet egy ilyen szörnyeteggel egy fedél alá költözni? A látványától is kilel a hideg.”
„Dagadt, nyomorult sátánista kutya.”
„Hát, aki ezzel leáll, az meg is érdemli…”
„Nem volt kötelező vele összeállni!”
„Aki összejön ezzel az embernek nem mondható valakivel, az sem normális… Ha meg annyira rossz volt, akkor miért maradt vele két évig?”
„Korlátozta a szabadságát? Akkor is le lehetett volna lépni, amikor egy koncerten van.”

Az előbbi hozzászólások természetesen az Armie Hammert érintő vádakra érkeztek. Januárban egy House of Effie nevű Instagram-oldal elkezdett állítólag a színésztől származó üzeneteket megjelentetni, amelyek arról szóltak, hogyan bántalmazná különböző módokon azokat a nőket, akiket kiszemelt magának. Csontok eltöréséről, vérről, kannibalizmusról árulkodtak ezek az üzenetek, Hammer pedig egy ponton be is vallja, hogy konkrét vágya az emberevés. A színész akkor sem állt le ezekkel, amikor a nők többször felszólították rá, hogy hagyja abba. Az üzengetések egészen 2016-ig nyúlnak vissza, amikor a Szólíts a neveden sztárja még javában házas volt Elisabeth Chambersszel, akitől tavaly jelentette be a különválását. A rejtélyes Insta-oldal felbukkanásával pedig jöttek a korábbi barátnők nyilatkozatai is:

Paige Lorenz azt nyilatkozta, hogy a színész A betűt vágott a szeméremajka közelébe, és ezzel dicsekedett a barátainak, majd további sérüléseket is okozott neki, és arra kérte őt, hogy büszkén viselje őket. Továbbá BDSM-kapcsolatra akarta rávenni, és azt hajtogatta, hogy a szolgájává teszi. 

Egy másik exe, Courtney Vucekovich szerint Hammer a sármját használta arra, hogy egyre sötétebb dolgokra vegye rá. A nő arról beszélt, hogy Hammer azt kérte tőle, vetesse ki a lengőbordáit, hogy elfogyaszthassa őket. Közben előástak több olyan interjút még korábbi évekből, amelyekben a férfi arról beszél, milyen erőszakos dolgok izgatják szex közben. Stephen Colbert Late Night Show-jában például arra a kérdésre, hogy a felesége mit szól az extrém szexuális fantáziájához, azt válaszolta, hogy betegnek tartja ezeket a vágyait. Közben Elisabeth Chambers is közzétett egy ezzel kapcsolatos posztot a hivatalos Instagram-oldalán, amiben megdöbbenését fejezte ki, és azt írta, sok mindenről nem tudott. Emellett a támogatásáról biztosította az áldozatokat, de hozzátette, hogy nem kíván tovább ebben az ügyben megszólalni. 

Hammer egyetlen nyilatkozatot adott az ügy kirobbanása óta: 

„Nem válaszolok ezekre a kamu állításokra, de a gonosz és hamis online támadások miatt nem hagyhatom itt tiszta lelkiismerettel négy hónapra a gyerekeimet, amíg a Dominikai Köztársaságban forgatok filmet. A Lionsgate (a filmet gyártó stúdió) támogat engem, és ezért hálás vagyok nekik.”

A színésztől azóta az ügynöksége és a sajtósa is megvált, ő pedig gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől. 

Aztán két héttel ezelőtt, a Hammer-botránnyal szinte egyidőben, egy másik „bomba is robbant” az Egyesült Államokban, amikor Evan Rachel Wood színésznő az Instagramon megnevezte zaklatóját egykori szerelme, Marilyn Manson személyében. Wood 2007-ben, 19 évesen kezdett járni az énekessel, amikor az 38 éves volt. Több mint három évig voltak együtt, 2010-ben el is jegyezték egymást, de nem sokkal később szakítottak. A színésznő 2016 óta beszél arról a nyilvánosságnak, hogy korábban élt bántalmazó kapcsolatban, de két héttel ezelőttig nem árulta el, kivel.

Posztjában arról ír, hogy Manson aljas módszerekkel behálózta, konkrétan agymosottként élt azokban az időkben, a bántalmazása pedig szisztematikus volt. Manson gyakran verte szét a lakásukat féltékenységében, és titkolta előtte a drog- és alkoholproblémáit, viszont többször fenyegetőzött öngyilkossággal, egyszer pedig megkötözte és meg is verte, amikor a színésznő el akarta hagyni.

„Egy violet wand nevű kínzóeszközzel sokkolta több érzékeny testrészemet. Számára ez annyit jelentett, hogy bizonyítottam a hűségemet. A fájdalom elviselhetetlen volt. Úgy éreztem, hogy elhagytam a testem, és egy részem meghalt aznap”

– hangzik a színésznő nyilatkozatának egyik dermesztő részlete.

2009-ben maga Manson is azt mondta egy interjúban, hogy gyakran ábrándozik arról, hogy bezúzza a barátnője fejét egy kalapáccsal. Konkrétan erről szól az I Want To Kill You Like They Do In the Movies című száma is.

Az elmúlt két hétben Manson is megszólalt: tagadta a vádakat, szerinte minden beleegyezéssel történt. Volt felesége, Dita Von Teese – akivel a zenész hosszan élt párkapcsolatban még Wood előtt – kiállt az exférje mellett, és közleményben fejtette ki, hogy ha Manson bántotta volna, nem megy hozzá feleségül annyi év együtt járás után. Időközben az is kiderült, hogy az énekes mostani felesége pár hónappal ezelőtt megfenyegette és megzsarolta a színésznőt. Mansonnal azóta szakított a kiadója, és két tévésorozatból is kirakták. Az azóta eltelt két hétben további nők álltak elő hasonló vádakkal ellene, legutóbb most pénteken Esmé Bianco, a Trónok harca szereplője, aki a fent említett klipben is szerepel. 

Amiben a két ügy hasonló, hogy mindkét férfi manipulatívan viselkedett, és erőszakot alkalmazott azért, hogy félelmet keltsen a partnereiben – a vádak szerint. Csak míg az egyikük az ördögi gondolatok látványos kivetüléseként szeret megjelenni a nyilvánosság előtt, a másik egy rendkívül megnyerő, sármos, vonzó külső mögül „támad”. Nem kérdés, hogy mindkettő ugyanannyira veszélyes. 

Hammer egyébként egy dúsgazdag olajmágnás dinasztiából származik, és bár sikerei későn kezdődtek, annál nagyobb reményű karrier állt előtte. Először a Social Network – A közösségi háló című filmben szerepelt, 2010-ben, de az igazán átütő sikert a Szólíts a nevedennel aratta, amelyben a Timothée Chalamet karakterével szeretnek egymásba. A film óriási siker volt néhány évvel ezelőtt, ennek hatására Hammernek megnőtt az ázsiója. Ehhez nyilván hozzájárult, hogy úgy néz ki, mint az ötvenes évek csillogó fogsorú amerikai férfiideálja. Látszólag a magánélete is kifogástalan volt: szép feleség, akivel régóta élt kapcsolatban, és két gyerek. A válásukról szóló első hírek után kezdett csak repedezni a makulátlan imázs, és már akkor felröppentek pletykák arról, hogy Hammer nem a hűség mintaképe – de ez persze önmagában még nem bűncselekmény. A most napvilágra kerülő vádak viszont egy szisztematikus nyomásgyakorlást alkalmazó szörnyetegnek festik le. 

Marilyn Manson pedig szigorú keresztény nevelést kapott, katolikus iskolába járt, ahol elrettentésképpen mutattak neki hasonló zenéket, mint amilyenekkel aztán ő is befutott. Tinédzserként megundorodott az álszent egyházi világtól, még iskolai évei alatt teljesen szembefordult a neveltetésével.

Vajon miért esik a közvélemény szemében más megítélés alá a két férfi? Miért hajtunk fejet a szép előtt, ha rettenetes vád éri, és miért mondjuk azt a másikra, hogy: „Mégis, mire számítottál, ha magával az ördöggel cimborálsz?”

Miért vagyunk annyira biztosak abban, hogy az ördög nem lehet gyönyörű? Pontosabban, mi van akkor, ha az is szerepel az ördögi tervek között, hogy angyalian csodásnak mutatja magát?

A jóképű elkövetőket egyébként nem csak a kommentszekcióban vagyunk hajlamosak felmenteni. Az előnyös külalak és megnyerő modor sokáig az orránál tudja vezetni a közvéleményt – beleértve az esküdtszéket és a bíróságot is. A legkirívóbb talán a sorozatgyilkos Ted Bundy esete, aki nagyon sokáig megvezetett mindenkit, és majdnem halála napjáig tagadta a tetteit. A tárgyalása alatt szinte csak nők ültek a teremben, szerelmes leveleket kapott a börtönben is, és csak miután beismerte a gyilkosságokat (a kivégzése előtt pár nappal), akkor került a történelem legkegyetlenebb gyilkosai közé. 

O. J. Simpson egy ország kedvence volt, amikor megölte a volt feleségét és annak párját. A felmentéséhez vezető okok persze komplikáltabbak annál, mintsem hogy pusztán a megnyerő karizmája számlájára írjuk, de a közvélemény nagy hányada csakugyan elhitte: O. J. nem lehet gyilkos. 

Néhány évvel ezelőtt pedig egy rendőrségi fotó közzététele után egy Jeremy Meeks nevű fickónak komoly modellszerződéseket ajánlottak, még akkor, amikor a börtönben ült. De nem kell átlépnünk az országhatárt, hogy ezzel a jelenséggel találkozzunk: a Viszkis rabló, Ambrus Attila esete éppen ilyen: a sármos férfiba sok nő volt szerelmes a kilencvenes években, amikor fegyveres rablótámadás-sorozatát hajtotta végre. Szabadulása óta pedig aktívan szerepel műsorokban, kvázi celebbé avanzsált, és ennek köze lehet ahhoz is, hogy mindig is jóképű, sármos férfinak tartották. 

Az, hogy a külsőnek ekkora befolyása van az ítélőképességünkre, nem meglepő, és jóformán magától értetődő dolog. Ezt a témát dolgozza fel az Amerikai pszichó című film is, amiben Christian Bale alakította Patrick Bateman elmebeteg karakterét fergeteges sikerrel. A jóképű, gazdag férfi sorra gyilkolja az áldozatait, és senki nem hiszi el, hogy ő a gyilkos, hiszen egy gazdag, helyes pasi az ő pozíciójában nem követhet el ilyen rettenetes bűncselekményeket. A film ezt a kétszínű, anyagias, felszínes világot ábrázolja és gúnyolja ki, parádésan. (Az eredeti történetet Bret Easton Ellis írta 1991-ben azonos címmel.)

Tegyük a szívünkre a kezünket: Mansont vagy Hammert ítéltük el hamarabb? És melyiknek szurkoltunk – legalább egy kicsit, csendben, a szívünk mélyén –, hogy ne legyenek igazak az ellene felhozott vádak?

Természetesen a bűn az bűn marad akkor is, ha a világ legszebb embere követi el. Csak talán kicsit sokára tudjuk elhinni és tudomásul venni, ellentétben azokkal, akikek szinte a homlokára van írva a deviancia. Olyankor persze azonnal rávágjuk: „Az ilyenből én ezt simán kinézem.”

Szentesi Éva

Kimelt kép: Getty Images/Fred Duval/FilmMagic

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT